Ezzel a készülékkel töredékére zúzhatod a fűtésszámlát: mutatjuk az igazi rezsicsökkentést

A rezsiemelés bejelentése óta a levegő-víz hőszivattyúk utáni kereslet 660 százalékkal emelkedett a Daikin márkaboltjában, a rendelésállomány pedig július 22. után 160 százalékkal nőttek a megrendelések a cégnél és a partneri hálózatnál - ismertette Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezetője a cég sajtóeseményén.

Hozzátette, a levegő-levegő hőszivattyúk (magyarul: a split klímák) iránt viszont július óta megcsappant az érdeklődés. A cég rendelésállománya összességében tavalyhoz képest 30 százalék növekedés volt. A cégvezető szerint ugyanakkor a split klímák is megoldást jelenthetnek a fűtéskorszerűsítésre.

Szalai Gabriella, a vállalat fenntartható fejlődéssel és klímavédelemmel kapcsolatos vezetője arról beszélt, hogy a magyarországi lakóingatlan-állomány közel 4,5 millió egységből állt 2021-ben: ebből 3,85 millió a lakott, használt és mintegy százezer az elmúlt öt évben épült új ingatlan, azaz az elmúlt öt évben az ingatlanállomány 2,2%-a újult meg.

Az új építésű ingatlanok mintegy 70 százalékánál egyedi központi fűtés található, vagyis nem a társasház biztosítja egy központi kazánnal. Az elsődleges fűtési megoldás jellemzően mintegy 74 százalékban gáz volt az elmúlt öt évben épült lakásokban, hőszivattyú mintegy 10 százalékban, fa-pellet fűtés 2 százalékban, elektromos direkt fűtés majdnem 5 százalékban került beépítésre.

A 3,85 millió lakott használt lakás, ház mintegy 63 százaléka monovalens, tehát egyféle energiaforrást használ fűtésre. Az ingatlanok 44 százaléka, 1,7 millió lakás kizárólag gázfűtést használ, míg ha idevesszük a gázt és a fafűtést egyaránt használók számát, akkor 2,35 millió ingatlannak van gázkitettsége. Az Európai Unió szakpolitikai irányelvei egyértelműen azt mondják ki, hogy lakossági szinten a fosszilis források nem támogathatóak az előttünk álló években, illetve a helyi emissziót is radikálisan mérsékelni kell

– mondta a szakértő. Szakmai becslések szerint a használt, lakott ingatlanok közül mintegy 600 ezer konvektorral fűtött, míg 200 ezer ingatlannál gázkonvektorokat és fatüzelést egyaránt használnak. A Magyarországon jelenleg is üzemben lévő gázkonvektorok száma becslések szerint elérheti a 2,5-3 milliót. Az ingatlanállomány 18 százalékában, 700 ezer ingatlannál alkalmaznak kizárólag fafűtést, közel 100 ezer a fával és szénnel egyaránt fűtők száma. A távhővel fűtött ingatlanok aránya 16 százalék körüli. Villanyfűtést közel 34 ezer ingatlannál használnak, kizárólag szénnel alig négyezer ingatlan fűtött, a fűtőolaj használata elenyésző, alig ötszáz háztartásban jellemző.

A statisztikai adatok alapján a háztartások egyötöde már most több lábon áll: a gázzal és fával fűtők aránya 17 százalék (620 ezer ingatlan), a fával és szénnel fűtőké 2,5 százalék (100 ezer ingatlan), míg a megújuló energiát és gázt használók száma 0,2 százalék (kilencezer ingatlan).

A területi megoszlást elemezve kiderül, hogy Budapesten a mintegy 800 ezer ingatlan 23 százaléka (187 ezer lakás) konvektoros vagy kályhás fűtést alkalmaz, Pest megyében pedig még magasabb ez az arány: közel 25 százalékos. A vármegyéket tekintve kiugró értéket mutat Jász-Nagykun-Szolnok (53%), Nógrád (49%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (48%) a konvektoros, illetve kályhás fűtés arányát tekintve.

A gázkonvektoros fűtés az egyik legkevésbé hatékony megoldás. Évtizedekkel ezelőtti megjelenésükkor modernebbnek számítottak, mint a korábbi fával, vagy szénnel üzemelő kályhák, ám hatásfokuk alacsony. A konvektorok legnagyobb teljesítményénél ugyan 78-85 százalékos üzemi hatásfok mérhető, de 20 százalékos teljesítmény alatt gyakran nem képesek fűteni, ez rendkívüli energiapazarlást jelent, hiszen a gáz égés nélkül a szabadba távozik.

A lakossági gázfelhasználás csökkentésére az egyik legnagyobb potenciált a konvektoros fűtések kiváltása jelenti. Ez a lehetőség 800 ezer háztartást érinthet

– tette hozzá Szalai Gabriella.

Pécsi István, a cég lakossági értékesítési vezetője megoldási javaslatokat mutatott. A korszerűtlen ingatlanok esetébenazonnal megtérülő beruházás a meglévő rendszer karbantartása, optimalizálása. A hőszivattyúval gyors megtérülést lehet elérni akár egy korszerűtlen ingatlan esetében is. Emellett gyors döntés helyett gondoljuk át, milyen energetikai korszerűsítéseket alkalmazunk.

Mint felvázolta, egy régi, nem szigetelt, 80 négyzetméteres ingatlanban a szakzsargon szerint az éves gázfűtés költsége kb. 550 ezer forint. Ha a nyílászárókat kicseréljük, akkor az ingatlan fűtési igénye közel a felére esik, hőszigeteléssel pedig kb. 160 ezer forintra csökkenne a fűtési igény. De ezeket az adatokat nagyban befolyásolják a felhasználási szokások is.

A szakértők szerint akinek konvektoros fűtése van, annak  levegő-levegő hőszivattyú alkalmazása ajánlott, ahogyan a zárt égésterű kazánok esetében is ez az ajánlott megoldás. Akinek modern rendszere van, például egy zárt égésterű kazán, akkor egy levegő-víz hőszivattyú lehet számára ideális. Ezek is szintén elméleti adatok, minden beruházás előtt érdemes szakértővel konzultálni.

Pécsi István kiemelte, hogy a hőszivattyúkhoz igényelhető a H-tarifa, ami október és április között érhető el, külön mérőhelynek minősül, így pedig külön vonatkoznak rá a rezsicsökkentett mennyiségek. A legnagyobb beruházás az elekromos hálózat átalakítása, bővítése lesz, amelyhez külön felmérés, és szakember munkája szükséges. A H-tarifa azért is fontos, mert a megadott időszakban korlátlanul 23 forint kWh-nként, azaz jóval olcsóbb, mint a földgáz, így télen egy kWh fűtési költség 7 forint alatt jön ki.

Ráadásul a gázkészülékek hatásfoka sem 100 százalékos, így veszteséggel üzemelhetnek, még akkor is, ha rendesen karban vannak tartva.

A szakember több példát is felhozott: egy 80 négyzetméteres lakást konvektorral kifűteni 2200 köbméter gáz elfogyasztását jelentené, évente 530 ezer forintba kerülne a rezsiemelés után. A rendszer kiváltása levegő-levegő hőszivattyúval, H-tarifával üzemeltetve, közel 400 ezer forintos fűtési megtakarítást hozna. A bekerülési költség kb. 1,7 millió forint, hiszen minden konvektoros helyiségbe telepítik a készülékeket, és bővíteni kell a hálózatot. Így pedig a beruházás 4 év alatt megtérülhet.

Pécsi István hangslyozta, hogy a régi gázkészülékeket nem kell leszereltetni, kidobni, egyszerűen ne kapcsoljuk be őket, ha a hőszivattyús rendszerrel fűtünk - a legfontosabb, hogy otthonunk a fűtés tekintetében több lábon álljon.

Egy hagyományos Kádár-kocka levegő-levegő hőszivattyúkkal felszerelése évente kb. 900 ezer forint megtakarítást jelentene a fűtésen, ami a hagyományos kazánnal évente 1,13 millióba kerülne - évi 3000 köbméteres gázfogyasztás mellett. A megtervezett rendszer bekerülési költsége a szakértők szerint 3,3 millió forint lenne, tehát a beruházás 3,5 év alatt térülne meg.

Kiszámolták azt is, hogy mennyi megtakarítást hozna, ha egy központi fűtést levegő-víz hőszivattyú telepítésével, és H-tarifával váltanánk ki. A példában szereplő épület évi gázfogyasztása 3000 köbméter, azaz 1,13 milliós a fűtési költség. Mindez hőszivattyúval kb. 200 ezer forint lenne: a levegő-víz technológia valamivel drágább, 4,5 millióba kerülne a megtervezett rendszer, de még így is nagyjából 5,5 év alatt megtérülne a beruházás.