Ez a legújabb őrület: ilyen klórmentes, bio medencéket építtet magának a magyar elit

A koronavírus-járvány hatására nagyon megindult a magyar nyaralópiac: sokan a hosszan tartó bezártság miatt vágnak bele a vásárlásba, mivel szeretnének egy komfortos "második otthont". Mit ér azonban egy nyaraló medence nélkül? – valószínűleg, ha vízpart közelében van, akkor sokat, ám ha távolabbi tájakon van az ingatlan, akkor a hűsítő, ráadásul saját víz közelsége aranyat ér.

A Pénzcentrum korábban utána járt, mekkora tőkével érdemes belevágni egy nyaraló megvásárlásába, és az derült ki, hogy 25 millió forintért, csak lerombolni való romhalmazokat kaphatunk, vagy pedig a parttól kilométerekre lévő házat: aki 25 millió forinttal a zsebében vásárolna például a Balatonnál, annak komoly kompromisszumokat kell kötnie.

EZ IS ÉRDEKELHET

Medencés luxusházakra kattant rá a magyar elit: nem sajnálják a tízmilliókat

Egyre többen keresnek medencés házat Magyarországon, sőt a Balaton környékén a medenceépítésre alkalmas telkek iránt is számottevő a kereslet.

De térjünk vissza a medencékhez.  Ahogy a szakértők megerősítették, egyre keresettebbek az ilyen ingatlanok, sőt, már azok is, amelyek területén kialakíthatóak, tehát megvan neki a hely. Azt azonban tudni kell, hogy mint minden építési, kivitelezési munkálatok ára, a medenceépítésé folyamatosan növekszik, szinte hónapról hónapra drágább.

Ma már 5-10 millió forint alatt nem úszhatjuk meg, persze ez függ a méretétől, és az egyéb extra igényeinktől is.

„A medence egy olyan pluszt jelenthet főleg a hőségrekordokkal tűzdelt kánikulai időszakban, amivel az ingatlant könnyebben el lehet adni. Meghökkentő lehet, de a medence nem csak a prémiumkategóriás kertes házak vevőmágnesévé vált. Egyre több az olyan prémium társasházi lakás a kínálatban, ahol a beruházók a fürdési lehetőséget főként úszómedence formájában biztosítják a lakók számára. Ez természetesen néhány tízezer forinttal magasabb közös költséget jelenthet, de így egy 60 négyzetméteres lakás tulajdonosa is medencével büszkélkedhet, nem szükséges ehhez egy saját 500 négyzetméteres saját kert”

 - mondta el a Pénzcentrumnak korábban Balogh László az Ingatlan.com  vezető gazdasági szakértője, majd pedig ismertette, hogy náluk több mint 3 ezer medencés ingatlant kínálnak eladásra, ami a házkínálat 5 százalékát teszi ki.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a január óta elérhető lakásfelújítási támogatás (6 millió elköltött forintnak a felét visszautalja utólag a Magyar Államkincstár) medence, vagy kerti tó építésére nem használható fel! Hogy pontosan milyen munkálatokra igényelhető, arról ebben a cikkünkben írtunk. Aki tehát belevág, az csak saját magára számíthat, esetleg személyi kölcsönt vehet fel.

Medence vs. kerti tó

Egy feszített tükrű, kék medence a kert közepén gyönyörű látványt tud nyújtani, mégis sokan vannak, akik ódzkodnak tőle, túl művinek tartják, esetleg ódzkodnak a sok vegyszertől, amivel tisztán lehet tartani. A leggyakrabban használt klór például asztmát válthat ki a gyerekeknél, de nem ritkák az allergiás reakciók sem. Jó hír, hogy azok számára is létezik megoldás, akik ódzkodnak ugyan a vegyszerektől, de szeretnének hűsölni saját kertjükben az egyre forróbb nyári napokon. A biológiailag tisztuló medencék egyre elterjedtebbek Európa-szerte.

A fürdőtavak létrehozását tulajdonképpen a természetes eredetű hegyi tavakban való fürdőzés szépsége és öröme ihlette. Az 1980-as években egy osztrák kutatócsoport találta ki a fürdőtavak koncepcióját és ők indították el ezt az elképzelést a világhírnév felé.Ez egyben egy mozgalom is volt, ahol azt hirdették, hogy a növényekkel teli, természetes vagy természetes hatású vízben való tartózkodás sokkal egészségesebb és sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy hátra, mint a klasszikus mesterségesen kialakított, klórozott úszómedencék. Az elképzelés tulajdonképpen a természettel szerződött le és felemeli a hangját a környezetszennyezés ellen. Igen gyorsan népszerűvé vált: először Németországban és Ausztriában, később a mediterrán országokban és az USA-ban is számos követője akadt

- mondta el a Pénzcentrumnak Megyeri Szabolcs kertészmérnök, majd folytatja: "Az utóbbi években nálunk is egyre többen fordulnak az efféle tóépítés felé, egyre több olyan emberrel találkozom, akik számára egyrészt fontos a családjuk testi-lelki egészsége és a természet védelme, másrészt pedig vágynak egy többfunkciós vízfelületre, amellyel nincsenek napi gondok és fenntartási feladatok."

Ezeket a vízfelületeket úgy lehet elképzelni, mint egy természetes eredetű tavat a kertben. Persze nem az, hiszen emberi alkotás, de egy helyesen megépített és növényekkel beültetett tó teljesen természetes hatást kelt. A fürdőtavak így tehát önfenntartók is lehetnek, ha egy pár fontos szempontot figyelembe veszünk a telepítésekor. Alapvetően ugyanúgy, mint egy normál kerti tó létesítésénél, itt is szigetelni kell a tó aljzatát, hogy a víz ne szivárogjon el a talajba. Erre többféle megoldás létezik, azonban érdemes törekedni arra, hogy ne csupán kiöntsük betonból az aljzatot, hanem természetes elemeket, például nagyobb köveket is helyezzünk el az aljzaton is.

A fürdőtavaknak két fő része van, az egyik természetesen az úszófelület, ahol ugyanolyan tevékenységek végezhetők, mint egy hagyományos úszómedencében, mint sportolás, játék, pihenés egy gumimatracon. A másik a part nagyobbik részét határoló úgynevezett regenerációs- vagy szűrőfelület, amely egy 20-30 cm mély, vízzel borított rész.

Ebben a részben vízi és mocsári növények élnek, amelyeknek azon kívül, hogy díszítenek, fő feladatuk a víztisztaság fenntartása, a szennyeződések szűrése, és az oxigéntermelés. Sokan kedvelik őket, mivel természetes hatást keltenek, emellett nem szükséges vegyszereket használnunk a fenntartásukhoz és így magunkat, és családtagjainkat sem mérgezzük például klórral és egyéb vegyszerekkel. A kert élővilága gazdaggá válik, hiszen a vízfelület és a növényvilág miatt idővel megjelennek új madárfajok, kisebb hüllők és ragadozó életmódú rovarok, mint a szitakötő. Ezek az állatok pedig csak jót tesznek nekünk, hiszen jelenlétükkel jóval kevesebb lesz a szúnyog a kertben. 

Nem mellesleg szeptembertől júniusig nem kell letakarni és kerülgetni egy hatalmas felületet, hanem gyönyörködhetünk a látványban, hiszen ez egy tó, ami kertünk égköve lehet. De ne felejtsük el, hogy ez egy szuperintenzív felület, amit létrehozunk. Ha építünk egy sziklakertet, és elgyomosodik, legfeljebb elbontjuk, de egy fürdőtó megépítése már komoly beruházásnak számít, éppen ezért nagyon kellemetlen tud lenni, ha használhatatlanná válik, tönkremegy – folytatta a szakember.

Drágább, mégis olcsóbb: behozza az árát? 

A hagyományos medencéknek a természeteshez képest nagy hátrányuk a magas fenntartási költségük: éves szinten akár milliós kiadást is jelenthet, beleértve a tisztítást, az egész gépészet karbantartását, a téliesítést, a nem csak szezonális használatát, a medence fedését. Mindemellett akárcsak a gépjárművek esetén, a medencéknél is igaz,

hogy minél drágább berendezést vásárol valaki, annál nagyobb szervizdíjjal kell számolnia.

A természetes medencék a szakértő szerint ugyanakkor, ha jól meg vannak építve, és ez a kulcs, akkor sokkal kevesebb törődést igényelnek, mint a hagyományos társaik. Gondoljunk csak bele: nem kell vegyszer, nem kell drága tisztítóberendezés – ezeket a folyamatokat a természet elvégzi helyettünk. Emellett a vizet sem kell leeresztenünk, és a csempe vagy a beton sem fog felrepedezni télen. Amire szükség van, az a növények metszése és a belehullott levelek, ágak kihalászása, tehát a folyamatos gondozásra.

Nem titok: igen borsos az ára

A hagyományos, kék medencék megépítési költségeiről már volt szó, tudjuk, hogy értelmezhető méret, legalább 6 méter esetében 5 millió forinttal minimum számolnunk kell, de lehet az 10 millió is, és folyamatosan költeni is kell rá. Egy biotó megépítése még ennél is többe kerül, és rejt magában némi kockázatot: előfordul, hogy elsőre nem sikerül beállítani a természetes egyensúlyát, és kísérletezgetni kell vele egy darabig. A Dunántúlon például, ahol nagyon kötött, sziklás a talaj, maga a meder kiemelése is már egy több milliós tétel – magyarázta a szakember.

Megyeri Szabolcs szerint alapvetően azt lehet mondani, hogy egy önműködő tónak minimum 40-50 m2 felületűnek kell lennie, és ennek harmadrészén érdemes kialakítani a növényekkel borított területet. Ettől persze lehet sokkal nagyobb, és számos lehetőség közül választhatunk: tervezhetünk bele csobogókat, és számos látványelemet.

Akár az úszófelületen belül is kialakíthatók sekélyebb részek, amelyek lehetnek pihenőrészek vagy a part közelében kisgyereknek is tervezhetünk pancsolókat, a határ tényleg a csillagos ég. Vegyük a legkisebb, legegyszerűbb lehetőséget. Ha egy 40 m2-es tavat szeretnénk építeni, akkor ennek kiásása kb. 1-1,2 millió forintba kerül. A tervezés, a szigetelés, a tófólia és egyéb, vízzáró anyagok megvásárlása és beépítése, valamint a szivattyú megvásárlása és üzembe helyezése, a növények mindösszesen 2-2,5 millió forintot ölelnek fel attól függően, hogy miből mennyit és milyen minőségben vásárolunk meg.