Indul a tanév, több mint 15 ezer tanár hiányzik: tényleg katonák tanítják majd a magyar diákokat?

Durván egy hét múlva indul az iskola és beindul az oktatás, azonban a kérdés jogosan merül fel sokakban, hogy mi e helyzet most az évek óta tartó pedagógushiánnyal. A nyár közepén robbant a hír, hogy ezüstérmes helyen végeztek a pedagógusképzések a szeptemberben induló képzések listáján felvételt nyertek számában, azonban ennek hatása még az idei éveben az iskolákban nem lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

ELTE: rengetegen jelentkeztek tanárképzésre, rekordszámú a pedagógusjelölt

Az idei felvételi eljárás során az egyetem 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagja elmondta az felvételi eredmények kapcsán, hogy ezzel valójában

nem oldódik meg a probléma. Nagyon sokan a felvettek közül, nem a tanárszakokat jelölték meg első helyen. A képzés során mindig nagy volt a lemorzsolódás, ill. a végzetteknek csak egy töredéke helyezkedik el a közoktatásban. E tekintetben nem várható változás. A nyugdíjba vonulók száma pedig várhatóan növekedni fog. A hiányszakokon egyébként idén is nagyon alacsony volt a jelentkezők aránya

- fejtette ki véleményét a témában. A témában felmerülő további kérdésekre, mint a pedagógushelyzet, bérrendezés Nagy Erzsébet mellett megkérdeztük még Garamvölgyi Zsoltot, oktatásstratégiával és innovációs stratégiával, tágabb értelemben fejlődési stratégiával foglalkozó szakembert is, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a jelenlegi helyzetről.  

Tényleg sikerült rendezni a tanárok bérét?

Pont a tegnapi napon tartott sajtótájékoztatót a kormány, ahol többek között a tanárok fizetése is felmerült. Gulyás Gergely erről úgy nyilatkozott, hogy 

folytatják a pedagógus béremelést, 2025-ben a diplomás átlagbér bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz, ennek 80 százaléka lesz a tanárok fizetése, tehát 21 százalékos emelés várható januártól

- vázolta a miniszter. Azonban arról nem esett szó, hogy a most induló éveben mennyit kapnak a tanárok és arról sem, hogy valójában mennyire minősül ez reális és igazságos béremelésnek. Nagy Erzsébet a kérdésünkre, hogy ténylegesen mennyire sikerült a tanárok bérrendezése elmondta,

a tanárok bérét nem sikerült rendezni, mivel a kormányzat által bejelentett 33,2%-os béremelés egyrészt átlagosan messze nem érte el ezt a szintet (20% körülire tehető az átlagos mérték), másrészt ezt megkésett és igen alacsony mértékű béremelést javarészt elvitte a magas infláció, voltaképpen még ezt sem volt képes kompenzálni az idősebb kollégák esetében. A kollégáktól hozzánk érkezett visszajelzések alapján az átlagos bérszint 566 530 forintra jött ki

- magyarázta és ezt a másik általunk megkérdezett szakértő is alátámasztotta és azt is hozzátette a témához, hogy 

a bérek alakulását két feltétel szabja meg, a költségvetés helyzete és a pedagógustársadalom érdekérvényesítő képessége

- mondta el Garamvölgyi Zsolt és részletesen kifejtette azt is, hogy a pedagógusok helyzetének javulása - bár fontos dolog - nem vezet automatikusan az oktatás színvonalának, eredményességének javulásához. Legalábbis az idei béremelésig a romániai tanárok jobban kerestek, mint az itthoniak, közoktatásuk mégis tartósan katasztrofálisan teljesít a PISA-felméréseken. Így ebből is jól látszik, hogy az oktatás egy rendkívül komplex terület, de ahhoz,

hogy elinduljon a változás az első lépések között a tanárok bérének rendezése áll. 

Ez pedig amellett, hogy alapvető feltétel lenne azért is számottevően fontos, mert így nem lesz motivációja az újabb generációknak betölteni az üres pozíciókat és így csak tovább gerjesztődik a helyzet, melyben most is van a magyar oktatás. A hiány kapcsán arra is rákérdeztünk, hogy konkrétumokban nézve, mit jelent ez, hány szakember hiányzik jelenleg a területről. 

Véleményünk szerint legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből

- konkretizálta Nagy Erzsébet. Arra vonatkozóan pedig, hogy mely tantárgyi területek a legkritikusabbak -nem meglepő módon- elmondta, hogy "továbbra is a természettudományos tárgyakat tanítók, az idegen nyelv- és az informatikatanárokból van a legkevesebb, de nagyon sok óvodapedagógust és tanítót is keresnek"- tette hozzá. 

Milyen megoldásokra lehet számítani, katonák tanítanak majd? 

Azt illetően, hogy a jelenleg fennálló helyzetre milyen alternatív megoldásokra lehet számítani elhangzott többek között, hogy jellemzően mindenhol a már nyugalmazott kollégákhoz nyúlnak az iskolák. A PDSZ országos választmányi tagja elmondása szerint 

nyugdíjasokat próbálnak továbbra is visszafoglalkoztatni, ill. más szakos tanárokat beosztani egyes tantárgyak tanítására, ill. hallgatókat vonnak be. Csak remélni merjük, hogy talán az "obsitos" katonák iskolába vezérlése nem ezt a célt fogja szolgálni, de ezen a területen már bármi is történhet

- fejtegette, így nem sikerült megnyugtató választ adni a kérdésünkre. Ahogy az is nagyon látványos, hogy a legnagyobb hiány nem is a fővárosban vagy a nagyvárosokban a legaggasztóbb (bár ezeken a helyeken sem fényes a helyzet, ami még inkább aláhúzza a probléma súlyosságát), hanem jellemzően a kisebb települések, közösségek vannak a legnagyobb slamasztikában. 

Ahogy eddig is, a legnagyobb hiány várhatóan a nagyvárosoktól távolabbi kistelepüléseken várható, ahol a rossz közösségi közlekedést is rontja a helyzetet

- körvonalazta Nagy Erzsébet. "A fentebb említett írások kitérnek arra, hogy a kedvező tanár-diák arány ellenére egyes térségekben, településeken, valamint egyes tantárgyak vonatkozásában miért van mégis tanárhiány, egy dolog kivételével"- kezdte Garamvölgyi Zsolt a kérdésben, majd részletesen kifejtette, hogy 

Ez pedig az, hogy a felzárkóztatás eredménytelensége, a felesleges ismeretek átadásának, illetve elsajátításának kényszere óriási terhet ró a pedagógusokra, diákokra, és ez csak a személyre szabott oktatás megteremtésével küszöbölhető ki. Csak egy átfogó korszerűsítés - 6+4+3-as iskolaszerkezet bevezetése, a tartalom korszerűsítése - keretében oldható meg a tanárkérdés és a többi probléma

- magyarázta. "Lényegében csak a tananyag összevonását, átcsoportosítását kéne elvégezni úgy, hogy a 10 éves képzésben csak az maradjon meg aminek valóban általánosan hasznát lehet venni (ezen halmaz meghatározásához az előkészítés során széles körű felmérést kell végezni felsőoktatásban, középiskolában tanuló diákok részvételével). A többit át kell helyezni a specializálódást szolgáló  középiskolába - ott bárki elsajátíthatja, akinek szüksége van rá -, egyes szűk körben hasznosítható ismereteket akár a felsőoktatásba (amelynek tananyagait sem ártana átvilágítani és "kigyomlálni"), sőt előfordulhat olyan is, hogy valami teljesen elhagyható.  Így - plusz azzal, hogy a mostaninál eredményesebb hatosztályos alapfokú képzés megkönnyítené a felső tagozatos, középiskolás diákok, és az őket tanítók dolgát - jelentősen csökkenthető lenne a tanulók, pedagógusok terhelése, s jutna hely a mai világban feltétlenül szükséges új, korszerű tartalmak megjelenítésének"- derül ki a szakember válaszából. 

De az is igen számottevő megoldással szolgálna a szakember szerint, ha kevésbé lenne feszes a tempó, ugyanis az, az alsó tagozaton tanítók terheit csökkentené. Felső tagozaton a matematika, a természettudományos tárgyak esetében - ahol a legkirívóbb a tanárhiány - csökkenne a tananyag mennyisége, így e tárgyak óraszáma, vagyis ezek szaktanárai több osztályt tudnának vállalni a jelenleginél. A középiskolákban nyilván nem az összes diák igényelné a speciális - kiterjedt - képzést az egyes tárgyakból, így az ottani szaktanárok számára is megnyílik ez a lehetőség (akár másik iskolában). A korszerűsítés kedvező hatása már rövid távon - elindítása után két-három évvel - jelentkezne, míg hosszú távon a munkakörülmények, az oktatás eredményességének javulása vonzóbbá teheti a szakmát. 

Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy "nyilván más intézkedésekre is szükség lenne a pedagóguskérdés rendezéséhez - pl. a pedagógiai asszisztensek számának növelése -, de az biztosan állítható, hogy a közoktatás átfogó korszerűsítése nélkül sem ezt, sem a többi súlyos problémát nem lehet megoldani"- mondta. 

Iskolakezdés 2024 felmérés

A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.