Elképesztő, hol tartunk: kettes érettségivel is simán be lehetett jutni a magyar felsőoktátásba

"Funkcionális analfabétákat is felvettek a Tokaj-Hegyalja Egyetemre" olvasható Pálinkás József közösségi oldalán. A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az első Orbán-kormány oktatási minisztere volt, annak kapcsán posztolta ezt, hogy az intézmény csecsemő- és kisgyermeknevelő szakára 163, a programtervező informatikusira pedig már 152 ponttal be lehetett kerülni. Tehát kettes-hármas érettségi is elég volt sikeres felvételhez. Ezt már a legnagyobb oktatási portál, az Eduline újságírója mondta az RTL híradónak.

Ahogy azt korábban a Pénzcentrumon megírtuk nagyjából 95 ezer diák nyert felvételt idén, amit Gulyás Gergely pozitívan értékelt. Szerinte "a számokból egy pozitív jövőkép olvasható ki, 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvett hallgatók száma, 10 felvett jelentkezőből 8 állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait."

„Ennek az az oka, hogy nem volt minimum ponthatár. Az elmúlt években 280 pont volt a minimum, az alatt nem lehetett bejutni semmilyen egyetemre. Ez megszűnt és már nagyon alacsony és nagyon gyenge eredményekkel is bekerülhettek diákok különböző egyetemekre és képzésekre” – magyarázta Székács Linda, az Eduline munkatársa.

A lap gyűjtése szerint nemcsak a Tokaj-Hegyalja, hanem más egyetemekre is be lehetett kerülni kiugróan alacsony pontszámmal. Az Edutus Egyetemen gazdálkodás és management szakra 110 pont kellett. Ez szintén levelező képzés. Ez azért is döbbenetes mert más egyetemeken erre a szakra egészen magas pontszámok voltak szükségesek. A Szegedi Tudományegyetem pedagógia szakára 194, etika-történelem szakos osztatlan tanári képzésre pedig 200 pont kellett.

Az ADOM diákmozgalomnál örülnek, ha sok középiskolás folytatja a tanulmányait, de nem maradéktalan az örömük. „Ha megnézzük azt, hogy kettes átlaggal már lehet egyetemre menni, az mégsem annyira üdvözlendő mert ez a jövőben rosszabb szakembereket eredményezhet” – mondta Merucza Tibor Alex, az ADOM szóvivője. 

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a státusztörvényről először csak a felsőoktatási felvételik lezárása után beszélt a kormány. „Február közepéig lezárult a jelentkezési időszak de csak március elején hozták ezt a borzalmat nyilvánosságra. Tudom, hogy a kormányporpagandát ez a két hét nem zavarja de történelemtanárként én a kronológiában hiszek” – szögezte le Gosztonyi Gábor. Azt is hozzátette, hogy érdemes megvárni, hányan iratkoznak be a tanári szakokra, hányan végzik el és hányan kezdenek majd el tanárként dolgozni.