Kevesek kiváltsága a visszamenőleges nyugdíj: súlyos hibát követhet el, aki ezt meglépi?

Ahogy azt a nyugdíjszakértők rendszerint hangsúlyozzák, köztük dr. Farkas András a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője is, általánosan igaz, hogy a magyar nyugdíjrendszerben jobban jár, aki kivár a következő évig a nyugdíjazásával. Ennek oka, hogy a nyugdíjakat minden évben az ún. valorizációs szorzókkal korrigálják, ez pedig jelentősen emelheti a megállapított összeg mértékét. A valorizációs szorzók március végén vagy április elején derülnek ki, a nyugdíjszakértő szerint 2024-ben várhatóan 14 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2023. évi megállapítások esetén alkalmazott szorzók. Lapunk arra volt kíváncsi, előállhat-e olyan helyzet, hogy megérheti inkább visszamenőleg kérni a nyugdíjazást.

Farkas András nemrég azt közölte, hogy a 2024. január 1. és december 31. közötti nyugdíjmegállapítások esetében a KSH 2024. február 22-én közzétett legfrissebb kereseti gyorstájékoztatója tükrében az előzőleg jelzett 14,0%-nál 0,2%-kal magasabb mértékben, vagyis 14,2 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók (a 2023-ban alkalmazott szorzókhoz képest). (A tárgyévi valorizációs szorzók növekedése megegyezik a megelőző év kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkeresete nominális növekedésével.) A szakérő szerint a 2024-es valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet 2024. március végén vagy április elején jelenhet majd meg.

"Ha valaki visszamenőleg igényli a nyugdíját, és ennek következtében a nyugdíj-megállapítási kezdőnap 2023. december 31. vagy korábbi nap lenne, akkor a nyugdíja számítása során nem az idei, hanem a 2023-as valorizációs szorzókat kell alkalmazni. A nyugdíj egyébként a nyugdíjigénylés beadásának hónapját megelőző hatodik hónap első napjától kérhető visszamenőleg, vagyis a 2024. februárban beadott visszamenőleges igénylés esetén a legkorábbi kezdőnap 2023. augusztus 1., a 2024. márciusban beadott igénylés esetén 2023. szeptember 1. lehet, és így tovább" - magyarázta a nyugdíjszakértő.

A visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szocho-mentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést

- mondta el Farkas András. A nyugdíjszakértő tanácsa szerint tehát hiába kérhető visszamenőleg előző évre "dátumozva" a nyugdíjazás, ez csak nagyon ritka esetben éri meg. Még olyankor is, ha valaki úgy gondolja, számára ez lenne a kedvező döntés, érdemes erről szakértővel egyeztetni, nehogy súlyos hibát kövessen el.

Változások a valorizációs szorzó, nyugdíjigény, nyugdíjelőleg kapcsán 2024-ben

2024. január 1-jétől változott a tárgyévi valorizációs szorzók hatályba lépése előtt benyújtott nyugdíjigények elbírálására nyitva álló határidő, valamint a nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás - hívta fel a figyelmet a NyugdíjGuru korábban. Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a  nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani. Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra  eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíj-megállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.

Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le. 

Továbbá ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíj-megállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg. Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.

Nyugdíjelőleget leggyakrabban

• a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve
• nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.

A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.) Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.

Nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás

Amellett, hogy az állami nyugdíjat megpróbáljuk maximálisan kihasználni, érdemes a különféle öngondoskodási lehetőségeket is számba venni. A legismertebb ezek közül az önkéntes nyugdíjpénztár, ahogy az a Pénzcentrum felméréséből kiderült, de sokan ismerik a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás lehetőségeket is. 

Amellett, hogy megtakarítunk, félreteszünk a nyugdíjas éveinkre - ezt az összeget növelhetjük befektetési formától függően szja-visszatérítéssel, kamatokkal, hozamokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében maximum évi 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások után maximum évi 130 ezer, míg a NYESZ esetében maximum évi 100 ezer forintot igényelhetünk vissza a már befizetett szja-ból.

Ezek esetében is igaz, hogy a maximálisan visszaigényelhető összegek az általunk a megtakarításokban elhelyezett pénz maximum 20 százaléka lehet, tehát a nyugdíjpénztár esetében a már említett 750 ezer, a nyugdíjbiztosításoknál 650 ezer, míg a NYESZ esetében már 500 ezer forint befizetésével is maximalizálhatjuk a visszaigényelhető összeget.

A három nyugdíjcélú megtakarításra együttesen maximum 280 ezer forintot igényelhetünk vissza a személyi jövedelemadónkból, még akkor is, ha esetleg mindhárommal rendelkezünk. Érdemes továbbá ezeknél a termékeknél is kiemelni, hogy az adójóváírás nem jár automatikusan, az nekünk kell visszaigényelni az adóbevallásunkban - amely hamarosan aktuális lesz, a pénzintézeteknek elvileg ki kellett küldeniük az ehhez szükséges dokumentumokat. Ezekről a lehetőségekről bővebben az alábbi cikkben írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kevesen tudják: 280 ezer forint ütheti ezeknek a magyaroknak a markát, így lehet igényelni

Az év utolsó hónapjában eszközölt befizetéseink határozzák meg, hogy 2024-ben mennyit igényelhetünk vissza az általunk befizetett személyi jövedelemadóból.