Hat százalékkal csökkenhet a nyugdíj, ha megszavazza a nép

Felpörögtek az események a szakszervezetek által indított, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásról szóló népszavazás körül. A referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás gyűjtése már elkezdődött, és a szakszervezet vezetői egy csapásra már meg is találták a plusz kiadás fedezetét.

A férfiak korai nyugdíjba vonulásának lehetősége ugyanis - amennyiben a nép is úgy dönt - nem kevés pénzbe kerül. Korábbi számításaink szerint 200 milliárd forintot is elérheti már az első évben ez a kiadási tétel.

De ki fizeti?

Adódik a kérdés: ki fogja fizetni ezt a 200 milliárd forintot, ha a program a népszavazást követő január elsején már életbe is lép, hogy az ne borítsa fel a nyugdíjkasszát és ezzel a költségvetés hiányát?

Több lehetőség is adódik ebben az esetben:

• Nem a nyugdíjkassza egyensúlyát oldja meg a kormány, hanem a költségvetés egyensúlyának felborulását akadályozza meg. Ennek egyik lehetősége, hogy általános adóemeléssel finanszírozza a plusz kiadásokat, vagyis a teljes adófizetői kör finanszíroz egy olyan intézkedést, ami bizonyos réteget hoz előnybe, évről-évre.

• A másik költségvetési opció logikusan a tartós (vagyis minden évben hatással járó) kiadás oldali lefaragás, vagyis nem fűnyíróelvszerű intézkedéssorozat. Az esetlegesen reformintézkedésnek is nevezhető lépések azonban azonnal nem tudnák kompenzálni a többletkiadásokat.

• A nyugdíjkassza egyensúlyának megbomlását igyekszik a kormány megakadályozni, első körben a bevételek emelésével, vagyis a szociális hozzájárulási adó, járulékok emelésével. Ennek a munkaerőköltségre és a vállalatok munkaerőkeresletére gyakorolt hatását nem is szükséges részletezni.

• A nyugdíjkasszán belüli másik opció a kifizetések leszorítása olyan szintre, hogy a jelenlegi keretbe beleférjen ez a 200 milliárd forintra becsült kiadási tétel. Itt értelemszerűen a havi nyugdíjellátások csökkenésére kell gondolni.

• Az ötödik forgatókönyv (melynek nagyon alacsony a valószínűsége), hogy a kormány nem kompenzálja a többletkiadást, vagyis ennyivel emelkedik a költségvetés hiánya. Jövőre ez hozzávetőlegesen 2,7%-ra tornászná fel a 2%-ra kitűzött költségvetési deficitet.

Íme a szám!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megnyilvánulása, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszából (miszerint egy ilyen intézkedéssel a nyugdíjasok jövedelme is csökkenhet) arra következtetünk, hogy a kormány a nyugdíjkifizetések visszavágásával kezelné a helyzetet. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2014. decemberi adatai alapján a következőkből indulunk ki megközelítő számításainkban:

• Tavaly az állam 2,182 millió személynek utalt ki összeget nyugellátás címen.

• Átlagosan havonta 111 630 forintot.

• Éves szinten ez 2922 milliárd forintnak felel meg.