1 °C Budapest

Nyugdíjasok, figyelem: nem lehet hátradőlni a karosszékben!

Pénzcentrum
2012. október 19. 12:13

Az Európai Bizottság vizsgálata szerint az uniós 33 százalékkal szemben Magyarországon csak a megkérdezettek 24 százaléka szeretne továbbdolgozni a nyugdíjkorhatár elérése után. A jelenlegi nyugdíjasok között azonban még alacsonyabb ez az arány: a férfiaknak nagyjából 18, a nőknek pedig mindössze 11 százaléka dolgozik nyugdíj mellett. Felmérések ugyanakkor azt igazolják, hogy a tevékeny időskor az egyén és az egész társadalom helyzetét nagymértékben megkönnyítené.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A világ 60 évnél idősebb népessége 1980 óta megkétszereződött, és az előrejelzések szerint 2050-re elérheti a 2 milliárdot. A várható és az egészségesen várható élettartam növekedése változásokat hozhat az öregség társadalmi megítélésében, hiszen a tevékeny és élettapasztalattal felvértezett idős emberek fontos szereplői lehetnek akár a családi, akár a társadalmi munkamegosztásnak. Az egészségben és tevékenyen töltött időskor mind hosszabb fenntartása nagy kihívás az egyén és az egészségügyi ellátórendszerek számára egyaránt - hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal az Október elseje az idősek világnapja 2012 - a tevékeny idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve címet viselő kiadványában.

Magyarország fogyó népességű ország, amely az európai társadalmakhoz hasonlóan öregszik. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai szerint hazánkban az elmúlt 10 évben csak a 60 éves és idősebb korosztály létszáma nőtt. A több mint 2 millió 300 ezer időskorú a népesség 23 százalékát alkotja, ami uniós összehasonlításban közepes arány. E korosztályban ezer férfira 1564 nő jut, ez 23 fővel kevesebb, mint 10 évvel korábban, az időskorúak nőtöbblete tehát valamelyest mérséklődött.

Az Európai Unióban az 50-64 év közötti korosztálynak az 57,5 százaléka dolgozik, Magyarországon ennél 10 százalékkal alacsonyabb, mindössze 47,2 százalékos ez az arány. A két véglet Svédország és Málta: a skandináv államban az érettebb korosztály több mint 77 százaléka munkavállaló, Máltán ez az arány mindössze 40 százalékos.

Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az idősebbek növekvő foglalkoztatása némileg ellensúlyozta a fiatalok - elsősorban a tanulás miatti - mérséklődő munkaerő-piaci aktivitását. Az emelkedés lényegében a nyugdíjkorhatár előbb 62 évre, majd a későbbiekben 65 évre emeléséből adódik. A nyugdíjkorhatár körüliek - a 60-64 évesek - csaknem 90 százaléka nyugdíjas.

Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznának: a férfiak csaknem 18 százaléka, a nőknek pedig mindössze a 11 százaléka gazdaságilag aktív. A munkaerőpiacon még jelen lévő legidősebb korosztályban - a 60-64 évesek körében - az egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött foglalkozások felülreprezentáltak. Utóbbiak körében jelentős a férfitöbblet. A nők általában kevésbé jövedelmező és alacsonyabb presztízsű értelmiségi állásokat töltenek be, ahol nem elég vonzó a nyugdíjas kor betöltése utáni munkavégzés.

A még dolgozó nők az átlagosnál nagyobb arányban folytatnak egyszerű, képzettséghez nem kötött foglalkozást - például takarítást -, és nem csökken a szolgáltatási jellegű foglalkozást folytatók aránya sem.

A magyarországi népesség több mint 29 százalékának rendszeres megélhetési forrása a nyugdíj. Az öregségi nyugdíjasok száma 2011-ben 1 millió 721 ezer volt. Egy ellátott havonta átlagosan 96 672 forintot kapott, ami a havi nettó átlagkereset 64,7 százalékát tette ki. Az egy főre jutó nyugdíj összege alig haladta meg az uniós átlag felét, és a tagországok alsó harmadához tartozott.

Mindezek ellenére a teljes lakosságot nézve az idősek relatív helyzete a szegénységet illetően 2010-ben még mindig jobb volt a lakosság más rétegeihez képest, ami a nyugellátás teljes körű jellegéből adódott. A havi mintegy 59 ezer forintos szegénységi küszöb - egyedülállókra számított - értéke az átlagnyugdíjnál alacsonyabb volt, és csak nagyon szűkös megélhetést tett lehetővé. Ugyanakkor a nyugdíj rendszerességéből és kiszámíthatóságából adódóan a gazdasági válság miatti bizonytalanság e réteget sújtotta a legkevésbé.

A magyar népesség több mint fele jónak vagy nagyon jónak tartotta 2009-ben egészségi állapotát, míg a 65 év felettieknek csupán ötöde. Egészségük megítélésében általában a férfiak, a legidősebb korcsoportokban pedig a nők optimistábbak. Krónikus (6 hónapnál tovább tartó) betegségről a teljes népesség kétharmada, míg a 65 évnél idősebbek körében tízből 9 számolt be, ami nemzetközi viszonylatban igen magas arány.

Az önbevallás miatt egyébként lefelé torzító, túlsúllyal, elhízottsággal kapcsolatos mutatók szerint a magyar idős férfiak a felmérést elvégző 17 ország között a második, a nők a negyedik legrosszabb helyen állnak. A légzőszervi betegségek terjedésének egész világon tapasztalható emelkedő tendenciája Magyarországon is érvényes. Az idősek több mint tizede számolt be krónikus hörghurutról, tüdőtágulásról. Ugyan az idős korosztályban kevesebben dohányoznak, ám közöttük - különösen a férfiaknál - jóval magasabb a leszokottak, tehát valaha dohányosok aránya. A mentális - több mint 500 ezer depressziós és több mint 700 ezer szorongásos - betegségek gyakori előfordulása az idősek fizikai, érzelmi, szociális téren egyaránt megnyilvánuló általános nehézségeire utal.

A felmérés eredményei szerint a 65 évnél idősebbek között csak minden negyedik nem érzi magát korlátozottnak valamilyen egészségi probléma miatt, több mint ötödük ugyanakkor súlyos korlátozottságról számolt be. Legtöbben a mozgásukban érzik valamilyen módon akadályozva magukat, az idősek kétharmadának az ételek megrágása is gondot okoz. A férfiak ötöde, a nők negyede hallásproblémákról panaszkodott.

A leggyakrabban említett krónikus betegségek többsége életmódbetegség, és csaknem valamennyi szinten tartásában vagy javításában döntő szerepe lehet a fizikailag tevékenyebb életnek. Ezért egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés - a társadalmi szolgáltató és védelmi rendszerek hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága érdekében is -, hogy miként lehetne meghosszabbítani az egészégben és tevékenyen töltött időskort.

Az időskorúak körében jelentősen (tízszeresére) nőtt a gyermekek - leginkább unokák - gondozásával töltött ideje. A 60-74 éves férfiak 8 százaléka, a nők 9 százaléka foglalkozott az adott napon gyermekeivel, unokáival, s mindkét nem nagyjából 2 órát fordított erre a tevékenységre. Az utódok ellátására szánt idő jelentős mértékű növekedésének hátterében nem feltétlenül az érintettek saját elhatározása, hanem a megváltozott munkaerő-piaci helyzet, a bölcsődei, óvodai férőhelyek születésszámnál is nagyobb mértékű visszaesése, valamit az intézményi ellátás térítési díjainak emelkedése áll.

A 60-74 évesek 5 és fél óra szabadidejük jelentős részét (60 százalékát) még mindig tévénézéssel töltik, melynek ideje az 1980-as évek közepe és az ezredforduló között nőtt meg jelentősen, azóta kismértékben csökkent. Szabadidejük 14 százalékát töltik társaságban (46 perc), és tizedét (37 perc) olvasással. Ugyan valamivel nőtt a testedzésre, kirándulásra, házi kedvencek ápolására fordított idő, együttesen mindössze fél óra.

Mivel az előrejelzések szerint a legidősebb - 80 év feletti - népesség gyarapodása lesz a leggyorsabb - 2050-re számuk akár a négyszeresére is nőhet -, egyre nagyobb lesz az igény a hosszan tartó ápolásra is. Az egészségben várható élettartam növekedéséhez igazodva emelkedik ugyan a nyugdíjkorhatár, az aktív korosztályokon nyugvó eltartási teher azonban minden bizonnyal továbbra is növekedni fog.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 5. vasárnap
Vilma
48. hét
December 5.
Advent (2.)
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. december 4. 19:20