Ausztriában 1989-ig kötött devizagazdálkodás folyt, amikor azonban az ország belépett az Európai Unió előszobájának tekintett Európai Gazdasági Térségbe, liberalizálták a devizahitel-felvételt. E változást azonban Johann Massenbauer szerint az osztrák jegybank nem verte nagydobra, védeni akarta ugyanis a kereskedelmi bankok kamatjövedelmét az olcsóbb devizakamatoktól - írja a Népszabadság.
A magát 1993-ban önállósító pénzügyi szakember féléves vesződséggel kijárta, hogy magánemberek is hozzájussanak az olcsóbb, idegen valutában felvehető hitelhez. Ő elsősorban Vorarlberget célozta meg, a legnyugatibb osztrák tartományt, amelynek lakói nagy számban átjártak Svájcba dolgozni, és jövedelmüket is frankban kapták.
Fotó: club-carriere.com
Massenbauer "vallomása" szerint ő csak a gazdaságilag valamelyest művelt, jól szituált rétegnek szánta ezt a finanszírozási formát, amely azonban 1994-ben hatalmas méreteket kezdett ölteni. Az osztrák kereskedelmi bankok eleinte ellenségesen viszonyultak a devizahitelezéshez, aztán viszont az élére álltak. A jen- és frankhitelek ajánlásától már 2007-től visszahúzódott pénzügyi tanácsadó szerint Magyarországra is az osztrák bankok közvetítették a devizahiteleket, csak számottevően nagyobb költséggel,mint hazai környezetben.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








