5 °C Budapest

Ki fog dolgozni ötven év múlva? A nyugdíjasokon a sor

2009. november 17. 05:21

Nyugdíjazáskor várható élettartam hazánkban a rendszerváltás óta folyamatosan nő, jelenleg 20 év körüli, ami tehát azt jeleni, hogy átlagosan két évtizedre elegendő megtakarítással kell rendelkeznünk nyugdíjas éveinkre. Ez igen hosszú idő, így aztán nem lehet elégszer hangsúlyozni az öngondoskodás fontosságát.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Időskori függőségi ráta, vagy időskorúak ellátottsági rátája a 65 éves és idősebb lakosságnak a 15 és 64 év közötti lakossághoz viszonyított arányát mutatja, és mint ilyen, az idősekről való gondoskodás és a nyugdíjak jövőbeni finanszírozási terhét vizsgálja. Az ENSZ népességkutató osztályának adatai, illetve előrejelzései szerint, míg az ötvenes években 100 munkaképes korúra alig több mint tíz időskorú jutott hazánkban, addig napjainkban ez az arány 22 százalék fölé kúszott, 2050-re pedig a 45 százalékot is megközelítheti. Ez tehát azt jelenti, hogy az idősek támogatására fordított GDP-t mind kevesebb ember kénytelen kitermelni.

A grafikon másik görbéje a munkaképes korúak teljes lakossághoz viszonyított arányát mutatja: ez ugyan 2010-ig némi javulást mutat, onnantól kezdve - becslések szerint - azonban drasztikus csökkenés várható: 2050-re a teljes lakosság kevesebb, mint 60 százaléka lesz munkaképes, vagyis eltartói szerepben.

Persze nem csak hazánk rendelkezik ilyen borús jövőképpel, hiszen szinte a világ összes országában problémát jelent a társadalom öregedése. Az Ensz előrejelzései szerint Japánban például tíz munkaképes korúra több mint hét 65 év feletti lakos jut majd 2050-ben, de az európai országok közül Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália és Németország is bőven 50 százalék fölötti időskori függőségi rátával számolhat 40 év múlva.

A fennálló finanszírozási rendszerek átalakítása, vagy a munkaerő hatékonyságának növelése nélkül ezekben az országokban tehát várhatóan jelentősen csökkenni fog az életszínvonal, hacsak nem vonják be az időseket is a dolgozói rétegbe.

Mi lehet a megoldás?

Az egyik stratégia a munkalehetőség megteremtése kifejezetten az idősek számára, amellyel nem csak a GDP növelhető, de a nyugdíjak finanszírozási terhe is csökkenne, továbbá a foglalkoztatás következtében fizikailag és mentálisan is egészségesebbek maradna az idős lakosság.

Az 1970-es évektől szinte minden OECD országban jelentősen emelkedett a 50-64 éves nők munkaerő piaci aktivitása, férfiak esetében ezt nem lehet elmondani: hazánkban például 1970-ben még az 50-64 éves férfiak több, mint 80 százaléka aktív volt, 2004-ben ez az arány már alig haladta meg az ötven százalékot (Nők esetében alig fedezhető fel változás, 40-50 százalék közötti az érték).

Az idősebb korúak munkaerő piacon maradását több akadály is nehezíti: legtöbb országban az időskori diszkrimináció jelenségét például nem szabályozzák, büntetik eléggé, márpedig a munkáltatóknak több szempontból sem kifizetődő idősebbeket alkalmazni. Norvégiában, Belgiumban és még néhány országban a munkavállalókat védő jogszabályok például kifejezetten eltántorítják az idősek foglalkoztatásától a munkáltatókat, mivel számukra jellemzően hosszabb felmondási időt, és magasabb végkielégítést írnak elő.

Itthon épp tegnap fogadta el az országgyűlés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. Korábban ugyanis a keresletkorlátozás intézménye - amely szerint a 2010-től a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasnak választania kellett volna a nyugdíja, illetve keresete között, ha utóbbi jövedelme meghaladta volna a minimálbér mértékét - erősen visszavetette a korhatár alatti nyugdíjasok nyugdíj melletti, legális munkavállalását. A módosítás értelmében a 2008. január elsejével és azután nyugdíjazottak esetében ugyan megmarad a keresletkorlát, azonban a minimálbér másfélszeresére emelkedik, a 2008 előtt nyugdíjba vonultak pedig korlátlan jövedelemre tehetnek szert.

A fiatalok munkaerő piaci helyzetét javítandó, sok országban előszeretettel alkalmazzák az előrehozott nyugdíj rendszerét, Írországban pedig 65 évesen abba kell hagyniuk a munkát az időseknek, hogy nyugdíjban részesülhessenek.

Persze az idősek számára megfelelő, nem túl megerőltető, rugalmas időbeosztásban is végezhető munkák hiánya sem segíti alkalmazásukat.

A fent említett érvek alapján kézenfekvőnek tűnne a nyugdíjkorhatár megemelése, már csak azért is, mert az elmúlt évtizedekben a születéskor várható élettartam emelkedését sem követte a nyugdíjkorhatár, de persze léteznek alternatív megoldások is.

Szingapúrban például törvényileg írják elő a munkáltatóknak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után további három évig állást kell felajánlaniuk a dolgozónak, persze nem feltétlenül azonos munkakörben, és fizetésért.

Egészségügynek is változnia kell!

A mai, főként hazai egészségi állapotokat elnézve joggal merül fel a kérdés bennünk, hogy ki képes egyáltalán 65 év felett is munkát végezni. Jelenleg viszonylag kevesen, éppen ezért az egészségügyi rendszernek, de főként a mentalitásunknak, életmódunknak is változnia kell. Ez főként azt jelenti, hogy a megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen számos krónikus megbetegedés, megfelelő szűréssel megelőzhető lenne. Ezen túlmenően az egészséges életmódra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és felhívni a figyelmet ezek fontosságára.

Megfelelő pénzügyi kultúrát is ki kell alakítani az emberekben, hogy felelősen tudjanak döntést hozni jövőbeli helyzetükről, hogy megértsék az öngondoskodásra kifejlesztett különböző pénzügyi termékeket.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 19. szerda
Sára, Márió
3. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?