Mivel jársz jobban? Egy összegű nyugdíj vagy havi járadék?

A régi rendszert, amelynek keretein belül a családok fiatalabb tagjai eltartották az öregeket, felváltotta a teljes állami szerepvállalás. Ez azonban a demográfiai fejlődésnek köszönhetően mára már elavulttá és tarthatatlanná vált. Sok a gyermektelen házaspár, de az aktív dolgozók száma is jelentősen csökken, nehezítve a finanszírozást mind a dolgozóknak, mind az államnak. Így ha valaki a saját megélhetését biztosítani szeretné, annak bizony előre kell gondolkodnia.

Nyugdíjkérdés Magyarországon: sokan fognak pofára esni...

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszert váltották fel, illetve egészítetik ki a nyugdíjpénztárak, amelynek két formája a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár.

A magánnyugdíjpénztár a kötelező nyugdíjjárulék egy részét és az esetleges kiegészítő befizetéseket tagdíjként gyűjti. A tagdíj mértékét törvény határozza meg, ez jelenleg a havi jövedelmünk 8%-a (1,5 százalék még mindig az állami rendszerbe kerül). A felhalmozódott összeg nyugdíjkorhatár elérésekor történő felhasználására jelenleg még több lehetőség is van. Aki még kevesebb, mint 15 éve fizeti a tagdíjat, az a korhatár elérésekor egy összegben kérheti a kifizetést, amiből járadékot vásárolhat, ha szeretne. Ez viszont 2013-ig lesz így, amikortól a nyugdíjpénztári megtakarításból kötelezően életjáradéki szolgáltatást kell majd vásárolni egy biztosítótól.

Az egy összegű kifizetéseket sokan ismerik, és sokan is élnek vele. A járadékok nyújtotta előnyökkel, vagy egyáltalán maga a járadék fogalma csak keveseknek ismert. A PSZÁF meghatározása szerint a járadék egy előre fizetendő rendszeres (havi, negyedéves, éves, stb.) juttatás, amelyek célja, hogy a jogosult megélhetését, anyagi biztonságát elősegítse.

Idei lényeges változás a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, hogy január 1-től itt is bevezették a hozamok további növelését szolgáló ún. választható portfoliós rendszert, bár egyelőre opcionális módon. Csak 2009. január 1-től lesz kötelező minden magánnyugdíjpénztárnak a rendszer alkalmazása. A pénztár által előre kialakított portfoliók valamelyikébe fekteti a tag választása alapján a befizetett összegeket.

Meg akarsz élni a nyugdíjadból? Jól gondold meg mit választasz!

Az önkéntes nyugdíjpénztári forma esetén nincs kötelező tagság és a tagdíjfizetés legkisebb mértékét is kizárólag a pénztár alapszabálya határozza meg. A pénztár szolgáltatásait - a magán-nyugdíjpénztári rendszerhez hasonlóan - a rendszeres tagdíjbefizetésekből szervezi és finanszírozza, amelyeket a különböző kockázatú portfoliókba fektet.

Az önkéntes pénztár esetében többféle formában juthatunk hozzá megtakarításunkhoz, így rendszeres járadékként, egy összegben, vagy a kettő kombinációjaként történő kifizetésként. A tag halála esetén a kedvezményezett, illetve az örökös válik jogosulttá, de ez esetben a pénztár nem járadékszolgáltatást teljesít, hanem a tagra jutó megmaradt vagyonrészt egy összegben kifizeti. A járadékfizetés időtartama legalább 3 év, de legfeljebb 20 év lehet. A nyugdíjkorhatár elérésekor vagy azt követően úgy is választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozódott összeg egy részének egyösszegű kifizetését, fennmaradó részének pedig rögzített időtartamú járadék formájában történő kifizetését kéri.

Van lehetőség egy összegben történő kifizetésre akár már a nyugdíjkorhatár elérését megelőzően is, feltéve, hogy a belépéstől számított kötelező 120 hónapos (10 éves) várakozási idő eltelt. A PSZÁF azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen kifizetés nem minősül nyugdíjcélú kifizetésnek, ezért adóköteles.

Megéri vagy nem?