7 °C Budapest

Hová teszik az állam pénzét?

Pénzcentrum
2008. március 3. 12:00 3 perc

Ez a kérdés nyilván minden állampolgár kíváncsiságát felkelti, ahogyan a miénket is. Most annak járunk utána, hogy pontosan mi is az a nemzeti vagyonalap (sovereign wealth fund, SWF), s miért olvashatunk róluk egyre gyakrabban. Annyit már elöljáróban elárulhatunk, hogy ezeknek az alapoknak igen sok közül van az államhoz, nézzük, hogy miért!

Nemzeti vagyonalap

A nemzeti vagyonalapok tulajdonképpen ugyanolyan intézményi befektetők, mint a nyugdíjalapok, hedge fundok, különböző célú befektetési alapok. Azonban a meghatározó különbség az, hogy az SWF-ek esetében az alap tulajdonosai az egyes országok kormányai.

Miért jöttek létre?

Talán úgy tűnik, hogy egy új fogalomról van szó, azonban ez nem így van, csupán az SWF-ek eleddig nem kerültek a figyelem középpontjába, hiszen marginális szerepet töltöttek be. Az első nemzeti vagyonalapot még az 1900-as évek közepén hozták létre, az elsők között alapították meg például a Kiribati Revenue Equalisation Fundot, amely mára már 520 millió dolláros (90 milliárd forintos) vagyont kezel.

A nemzeti vagyonalapok kialakulásának eredete a külkereskedelemre vezethető vissza. Nálunk ugyan nem, de például a fő nyersanyag-kitermelő országokban a kivitel meghaladja a behozatalt (többet adnak el külföldre, mint amennyit vásárolnak), vagyis a fizetési mérleg egyenlege pozitív. Ez egy példán keresztül illusztrálva azt jelenti, hogya kitermelt olajért dollárt kapnak, melyet azonban nem használnak fel, így dollár-megtakarításuk keletkezik.

Tehát az egyes exportőrök partner-országaik valutájában keletkeztették megtakarításaikat, majd ezt a pénzmennyiséget külföldi kötvényekbe, részvényekbe, ingatlanba, illetve különböző pénzügyi eszközökbe fektették, mivel nem akarták, hogy ez a pénzmennyiség forgalomba kerüljön.

Hosszú távú célok

A nemzeti vagyonalapok tehát azért jöttek létre, hogy az átmenetileg megnövekedett pénztöbbletet lekössék, hiszen nem volt kifizetődő a nagy mennyiségű valutatartalék képzése, de a belső fogyasztást sem növelhették meg. Ráadásul a nemzeti "befektetés" megvalósulása révén kisimíthatták a kormányok a külkereskedelem hullámzásából származó bevételek változékonyságát is.

Az SWF-eket általában valamely távlati cél teljesítése, vagy megvédése érdekében hozták létre, így például a jövő generációi számára történő megtakarítás, vagy a jólét biztosítása, melynek keretében több állami nyugdíjalapot is létrehoztak. Természetesen akad olyan vagyonalap is, amelyet valamely stratégiai cél elérése érdekében alapítottak meg, ilyen például a háborús időszakokra való felkészülés.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Növekvő fölény...

Mindez még nem adhatna aggodalomra okot, azonban napjainkban már politikai szintre emelkedett az SWF-ek kérdése. Ezt jelzi az is, hogy múlt héten az Európai Bizottság a nemzeti vagyonalapok kezelésével kapcsolatos javaslatokat terjesztett az Európai Tanács elé. A Bizottság ezekkel a közleményekkel kíván hozzájárulni a március közepén tartandó Európai Tanács ülés megbeszéléseihez, melyeknek az SWF-ek szabályozása lesz témája.

Az unió célja, hogy miközben fenntartja a nyitott befektetői környezetet, erősítse az SWF-befektetések átláthatóságát, kiszámíthatóságát és ellenőrizhetőségét. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy javítsák az információ minőségét, melyek a vagyonalapok méretéről, befektetési célkitűzéseiről, stratégiáiról, illetve erőforrásairól szerezhetőek.

A nagyság

Emellett, nagyságukból kifolyólag az egyes fogadó országok attól is tartanak, hogy ezek az alapok torzítják a piacokat, s biztonsági problémákat is okozhatnak. A nagyság azonban nem csupán hátrányként, hanem előnyként is megjelenik, hiszen egy esetleges pénzügyi zavar esetén elláthatják a piacot a megfelelő likviditással.

Már éppen elég szó esett arról, hogy egyre nagyobb nemzeti vagyonalapok vannak ma már a világon. Az Európai Bizottság SWF-ekről írt kiadvány szerint jelenleg már több mint 30 ország rendelkezik nemzeti vagyonalappal, melyekből 2000 óta húszat hoztak létre. Az általuk kezelt vagyon becslések szerint 1,5-2,5 ezer milliárd dollárt tesz ki.

PC BLOGGER & PODCASTER
Összkép  |  2026. november 21. 11:25
A vállalkozók saját helyzetük javulását várják, miközben nem számítanak a gazdasági környezet javulá...
Holdblog  |  2026. november 21. 07:05
Hagyományos, eredeti értelmében így működött a tőzsdei részvénykibocsátás. Van egy remek ötletem, mo...
Bankmonitor  |  2026. november 20. 12:12
A legtöbb bankszámlán 0,01% a kamat, így az infláció mellett a számlán álló pénz évről évre veszít a...
iO Charts  |  2026. november 20. 09:01
A részvényárfolyam kalkulátor előtt írtam már két cikket, amelyekben szintén volt egy devizaárfolyam...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 21. szombat
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. november 21. 13:04