Ez a kérdés nyilván minden állampolgár kíváncsiságát felkelti, ahogyan a miénket is. Most annak járunk utána, hogy pontosan mi is az a nemzeti vagyonalap (sovereign wealth fund, SWF), s miért olvashatunk róluk egyre gyakrabban. Annyit már elöljáróban elárulhatunk, hogy ezeknek az alapoknak igen sok közül van az államhoz, nézzük, hogy miért!
Nemzeti vagyonalap
A nemzeti vagyonalapok tulajdonképpen ugyanolyan intézményi befektetők, mint a nyugdíjalapok, hedge fundok, különböző célú befektetési alapok. Azonban a meghatározó különbség az, hogy az SWF-ek esetében az alap tulajdonosai az egyes országok kormányai.
Miért jöttek létre?
Talán úgy tűnik, hogy egy új fogalomról van szó, azonban ez nem így van, csupán az SWF-ek eleddig nem kerültek a figyelem középpontjába, hiszen marginális szerepet töltöttek be. Az első nemzeti vagyonalapot még az 1900-as évek közepén hozták létre, az elsők között alapították meg például a Kiribati Revenue Equalisation Fundot, amely mára már 520 millió dolláros (90 milliárd forintos) vagyont kezel.
A nemzeti vagyonalapok kialakulásának eredete a külkereskedelemre vezethető vissza. Nálunk ugyan nem, de például a fő nyersanyag-kitermelő országokban a kivitel meghaladja a behozatalt (többet adnak el külföldre, mint amennyit vásárolnak), vagyis a fizetési mérleg egyenlege pozitív. Ez egy példán keresztül illusztrálva azt jelenti, hogya kitermelt olajért dollárt kapnak, melyet azonban nem használnak fel, így dollár-megtakarításuk keletkezik.
Tehát az egyes exportőrök partner-országaik valutájában keletkeztették megtakarításaikat, majd ezt a pénzmennyiséget külföldi kötvényekbe, részvényekbe, ingatlanba, illetve különböző pénzügyi eszközökbe fektették, mivel nem akarták, hogy ez a pénzmennyiség forgalomba kerüljön.
Hosszú távú célok
A nemzeti vagyonalapok tehát azért jöttek létre, hogy az átmenetileg megnövekedett pénztöbbletet lekössék, hiszen nem volt kifizetődő a nagy mennyiségű valutatartalék képzése, de a belső fogyasztást sem növelhették meg. Ráadásul a nemzeti "befektetés" megvalósulása révén kisimíthatták a kormányok a külkereskedelem hullámzásából származó bevételek változékonyságát is.
Az SWF-eket általában valamely távlati cél teljesítése, vagy megvédése érdekében hozták létre, így például a jövő generációi számára történő megtakarítás, vagy a jólét biztosítása, melynek keretében több állami nyugdíjalapot is létrehoztak. Természetesen akad olyan vagyonalap is, amelyet valamely stratégiai cél elérése érdekében alapítottak meg, ilyen például a háborús időszakokra való felkészülés.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Növekvő fölény...
Mindez még nem adhatna aggodalomra okot, azonban napjainkban már politikai szintre emelkedett az SWF-ek kérdése. Ezt jelzi az is, hogy múlt héten az Európai Bizottság a nemzeti vagyonalapok kezelésével kapcsolatos javaslatokat terjesztett az Európai Tanács elé. A Bizottság ezekkel a közleményekkel kíván hozzájárulni a március közepén tartandó Európai Tanács ülés megbeszéléseihez, melyeknek az SWF-ek szabályozása lesz témája.
Az unió célja, hogy miközben fenntartja a nyitott befektetői környezetet, erősítse az SWF-befektetések átláthatóságát, kiszámíthatóságát és ellenőrizhetőségét. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy javítsák az információ minőségét, melyek a vagyonalapok méretéről, befektetési célkitűzéseiről, stratégiáiról, illetve erőforrásairól szerezhetőek.
A nagyság
Emellett, nagyságukból kifolyólag az egyes fogadó országok attól is tartanak, hogy ezek az alapok torzítják a piacokat, s biztonsági problémákat is okozhatnak. A nagyság azonban nem csupán hátrányként, hanem előnyként is megjelenik, hiszen egy esetleges pénzügyi zavar esetén elláthatják a piacot a megfelelő likviditással.
Már éppen elég szó esett arról, hogy egyre nagyobb nemzeti vagyonalapok vannak ma már a világon. Az Európai Bizottság SWF-ekről írt kiadvány szerint jelenleg már több mint 30 ország rendelkezik nemzeti vagyonalappal, melyekből 2000 óta húszat hoztak létre. Az általuk kezelt vagyon becslések szerint 1,5-2,5 ezer milliárd dollárt tesz ki.

Egyetlen kattintással bukhatjuk a pénzünket: ezt a kényelmi funkciót felejtsd el az online boltokban
Bár az online vásárlások során kényelmes megoldás elmenteni a bankkártyaadatainkat a webáruházakban, a kiberbiztonsági szakértők szerint ez komoly kockázatokat rejt.
Visa és a Mastercard ügyféladatok szivárogtak ki: innen lehet tudni, téged is feltörtek-e a hackerek
A zsarolóvírus-csoport mintegy 16 ezer e-mail-címet és telefonszámot tett közzé, miután a bank nem teljesítette a követeléseiket.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







