Ugrásszerű növekedést tudhat maga mögött az ETF-ek piaca az elmúlt években, és a fejlődés várhatóan töretlen lesz a közeljövőben is. Minthogy az ETF-ek általában egy-egy index kosarát képezik le, és teljesítményük pontosan követi az index alakulását, előtérbe került a kérdés: hogyan lehet a piac fejlődését leghívebben tükröző indexeket előállítani. A téma szakértői az indexek súlyozásában keresik
a választ, és egyre-másra jelennek meg a piaci kapitalizácóra alapuló módszertől eltérő módon felépített indexek és ETF-ek.
Az ETF-ek piaca az 1995-ös 1,05 milliárd dolláros szintről 2005-re 296 milliárdosra nőtt, és ezidő alatt néhány ETF valódi óriássá vált, a Standard & Poor’s 500 indexet követő Spiders (Standard & Poor’s Depository Receipts) piaci kapitalizációja például meghaladja az 57 milliárd dollárt.
Az utóbbi időben azonban megváltozni látszik egyes ETF-ek, és a piaci indexek viszonya: sok esetben már nem egy meglévő piaci benchmarkot, hanem egy új, minden eddigitől eltérő kosarú "saját" indexet követnek. Ennek oka, hogy néhány alapkezelő megkérdőjelezi a hagyományos indexek hatékonyságát, és új módszereket javasol az indexben szereplő papírok súlyozására.
A piaci kapitalizáció szerint súlyozott indexek, mint pl. a S&P 500 egyik fő kritikusa Rob Arnott, a Research Affiliates LLC elnöke, aki szerint ezen indexek legnagyobb hibája, hogy az alulértékelt, és így relatíve kisebb kapitalizációjú részvényeket alulsúlyozzák, míg a felülértékelt, indokolatlanul magas áron forgó papírok magasabb súlyt kapnak bennük. Ilyen módon az árazási hibák hosszú távú kiegyenlítődésekor, tehát az alulértékelt részvények árának emelkedése, és a felülértékeltek árának esésekor utóbbiak veszteségét nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint az áremelkedésből származó hasznokat.
Arnott a probléma orvoslását a fundamentális alapon súlyozott indexektől várja. Az elmélet lényege, hogy az index kosarának súlyozásakor a vállalatok olyan objektíven mérhető fundamentális paramétereit is figyelembe kell venni, mint például a profit, árbevétel, osztalékfizetés mértéke vagy akár az alkalmazottak száma. Ez a korábban említett súlyozási hiba eltűnését eredményezheti a kutatások szerint.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az újfajta index-építési módszerrel már a gyakorlatban is találkozhatnak a befektetők: a népszerű FTSE RAFI index (a név a már említett Research Affiliates rövidítése) súlyozása fundamentális paraméterekre alapul, és a PowerShares alapkezelő révén a közeljövőben már ETF formájában is kereskedhető lesz.
A piacon ugyanakkor találhatók más, fundamentális alapon építkező ETF-ek is: a Wisdom Tree Investments pl. a közelmúltban 20 ilyen ETF-et vezetett be a New York-i tőzsdére. Az osztalékfizetés szerint súlyozott indexek célja, hogy passzív menedzseléssel teljesítsék túl a tradicionális benchmarkokat. A Wisdom Tree ETF-jei pl. már a kereskedés első hét hetében 400 millió dollárt vonzottak.
Az új elmélet kiválónak tűnik, mégis óvatosan kell bánnunk ezekkel az új indexekkel és ETF-ekkel. Ennek oka, hogy legtöbbjük csak nagyon rövid időre visszamenőleg tud valódi adatokat felmutatni, az eredményességüket főképpen hisztorikus árfolyamadatokon végzett visszamenőleges tesztelés révén igyekeznek igazolni. A "hogyan teljesített volna az alap, ha létezik" kérdések azonban korántsem annyira meggyőzőek, mintha az indexek valódi hisztorikus adatokkal rendelkeznének a vizsgált időszakról.
Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.
Egy több évtizedes kutatás szerint a tartós pénzügyi nehézség lassabb gondolkodással és memóriaromlással járhat.
A húsos étkezés megfizethetetlensége az egyik legfontosabb európai szegénységi mutató.
A részvénypiac forgalma 19,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július elején több mint 100 milliárd forint értékben vásárolt vissza magas kamatozású Fix Magyar Állampapírokat.
Két borsodi falu Magyarország leggazdagabb települése, már ami az egy főre jutó, SZJA-alapú jövedelmet illeti
Iránykereséssel kezdődhet a keddi kereskedés. A BÉT részvényindexe, a BUX 1002,32 pontos, 0,7 százalékos emelkedéssel 144 473,37 ponton zárt hétfőn.
Az ötven leggazdagabb magyar már több mint 9000 milliárd forint felett jár, miközben világszerte robbanásszerűen nő a szupergazdagok száma. Mutatjuk!
Növekvő forgalomban emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten
A vagyonadó bevezetése a kormány egyik kiemelt választási ígérete volt, a részletszabályok kidolgozása jelenleg is zajlik.
A globális részvénypiacok legfontosabb kérdése jelenleg az, hogy érdemes-e megtartani vagy megvásárolni a mesterségesintelligencia-láz által hajtott félvezetőgyártók részvényeit.
A részvénypiac forgalma 20,3 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest, a Mol papírjanak árfolyama történelmi csúcsot ért.
Sokan álmukból felkelve is rávágják, hogy a gyermek mellett a házastárs is törvényes örökösnek számít.
A világ egyik legnagyobb cukorgyártója lehet a következő időszak egyik érdekes befektetési sztorija.
A Sándor-palota közzétette Sulyok Tamás volt köztársasági elnök záró vagyonnyilatkozatát
A Pénzcentrum három hazai alapkezelő szakértőjét kérdezte arról, meddig tarthat még a mesterséges intelligencia rali.
Az ügyfélszámlák száma kicsit ugyan visszaesett, az egy számlára jutó átlagos vagyon megközelítette a 220 millió forintot.
Megkezdődtek a végrehajtói inkasszók a magyarországi Revolut-számlákon.
