A PSZÁF elkészítette a nyilvános befektetési alapok 2005 évre vonatkozó költségterhelését mutató listát. A legdrágább alap az átlagos nettó eszközérték arányában több mint 10%-os költséghányaddal működött. Drágának jellemzően az ingatlanalapok és a hazai garantált alapok számítanak. A költségek megítélésénél természetesen figyelembe kell venni, hogy az alapok kezelése, adminisztrációja mekkora
"természetes" erőforrásigénnyel jár.
A teljes költség hányados számítására a 2004/384/EK ajánlás alapján került sor. A költségek számításához használt adatok forrása a napi nettó eszközértékre vonatkozó adatszolgáltatások, a befektetési alapok éves jelentései voltak, illetve azokat részben a befektetési alapkezelő társaságok bocsátották a Felügyelet rendelkezésére.
Az alapokat terhelő költségek közé azok a működési költségek tartoznak, amelyek az alapok tájékoztatóiban és kezelési szabályzataiban kerülnek bemutatásra. Ilyen költségek pl.: alapkezelési díj, letétkezelési díj, alapkezelő sikerdíja, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak, stb. Nem tartoznak az alapokat terhelő költségek közé az értékpapírok kereskedésével összefüggő megbízási díjak, kereskedési költségek.
A teljes költség hányados számítása: az alapot terhelő összes költség csökkentve:
- értékpapír alapok esetében: az értékpapírok kereskedési költségeivel
- ingatlan alapok esetében: értékcsökkenéssel
és osztva az alap éves átlagos nettó eszközértékével
Az egyes befektetési alapok éves átlagos nettó eszközértékének számítására a PSZÁF-ra elektronikus úton beküldött napi nettó eszközérték kimutatások felhasználásával került sor, az egyes adatok számtani átlagolásával. Tekintettel arra a tényre, hogy a hétfői (vagy más munkaszüneti napot követő) napi eszközértékben három napi alapkezelési díj kerül figyelembevételre (szombat, vasárnap, hétfő), így ezen értékek súlyozás nélküli átlagolása minimális (néhány század százaléknyi) torzítást okozhat a kapott költséghányad értékekben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ingatlanalapok esetében az értékcsökkenés kezelése a teljes költséghányad számítás során nem egyértelműen eldöntött, jelenleg szakmai egyeztetés tárgyát képezi, így azok a mutatóban nem kerülnek figyelembevételre.

Ráébredtek a kőkemény igazságra a magyar fiatalok: tömegével teszik ide a pénzüket, jó lóra tesznek?
Az öngondoskodási piacot átalakító új szabályok nagymértékben növelték a termékek rugalmasságát.
Tényleg kivezethetik az ötforintosokat? Elképesztő javaslat érkezett: Varga Mihálynál pattog a labda
Az elinflált ötforintosok kivezetését és az ötvenezres címlet bevezetését szorgalmazzák.
-
Rugalmas díjazás, vállalkozásra szabott megoldások – az Ultrával új szintre emeli a céges bankolást az OTP Bank (x)
OTP Bank vállalkozói számlacsomagok: minden fejlődési szakaszban olyan megoldást kínál, amely az adott cégmérethez, forgalomhoz és igényekhez igazodik.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








