Erre aligha gondolnak a 4 napos munkahét támogatói: simán rámehet a dolgozók egészsége?

Valószínűleg nincsenek egyedül azok, akik úgy gondolják, hogy a heti 4 napos munkahét biztosan pozitív hatással lenne a munkahelyi jólétükre, és boldogabb életet tudnának élni vele. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a rövidített munkahét kétélű fegyver lehet, és akár komolyan meg is égethetjük magunkat vele.

A rövidebb munkahét a jólét kulcsa

Az amerikai munkavállalók 77 százaléka gondolja úgy, hogy egyértelműen pozitív hatással lenne a munkahelyi jólétére, ha heti feladatait 4 nap alatt végezhetné el (azaz egyel kevesebb napot kellene egy héten dolgoznia) – derült ki a Gallup nevű amerikai közvéleménykutató és tanácsadó cég, valamint a Bentley Egyetem közös, összesen 5500 ember megkérdezésével készült felmérésből.

A CNN cikke szerint korábban az Egyesült Államokban és Európában is készültek olyan felmérések, melyben azt vizsgálták, hogy ez a változtatás milyen hatással van az alkalmazottak termelékenységére és jólétére. Ezek során kiderült, a rövidebb munkahét nem minden esetben fejt ki olyan hatást, mint amit előzetesen várnánk tőle, mert nagyon sok múlik a négy nap beosztásán, a munkavégzés helyén és az egyéni munkastíluson is.

Erre jutott a Gallup is egy tavalyi kutatása is, melyből kiderült, hogy a megkérdezett munkavállalók 84 százaléka heti 5 napos munkarendben dolgozik, míg 8 százalékuk hetente csak 4 napot tölt munkával. Utóbbi csoportnak ugyanakkor hiába tart rövidebb ideig a heti kötelező meló, mégsem számoltak be szignifikánsan magasabb jóléti szintről a munkaidejük kapcsán, sőt a kiégés is nagyobb arányban volt jelen az életükben.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a 4 napos munkahét csak bizonyos embereknek és munkakörökben lehet jó megoldás, más esetekben azonban könnyen problémát okozhat

– hívta fel a figyelmet Jim Harter, a Gallup menedzsmentje és jólétért felelős vezető munkatársa, aki ezen állítását korábbi tanulmányokra alapozza. A kiégéssel kapcsolatban elmondta: ez egy általános munkahelyi probléma, ami fokozottabban jelenik meg azoknál, akiket a munkaadójuk arra kényszerít, hogy 4 napba sűrítsék bele az összes munkájukat.

Harter a 4 napos munkahét további lehetséges hátulütőjeként emelte ki a munkavégzés rendjét és helyszínét is. Elmondta, akinek egy irodában kell dolgoznia, annak nagyobb haszna lehet a rövidebb munkahétből, mert olyan rugalmasságra tehet szert, amivel addig nem rendelkezett.

Ezzel szemben a távmunkában vagy hibrid módon tevékenykedők a beosztásukból adódóan sokkal rugalmasabbak, így számukra nem annyira szükséges a rövidebb munkahét bevezetése

– közölte a szakember.

Nem csak a rövidebb munkahét lehet nyerő

A Gallup legfrissebb felméréséből ugyan kiderült, hogy a munkavállalók a 4 napos munkahetet tartják a jólétük legfőbb hajtómotorjának, de két másik lehetőség is felmerült erre a célra. Az egyik, hogy a munkaadóknak előre meghatározott számú fizetett mentálhigiénés napot kellene biztosítaniuk, mely ugyan nem oldja meg egy dolgozó minden munkával kapcsolatot problémáját, elmulasztani a stresszt, de sokkal többet segíthet, mint azt gondolnánk. Egy hatékony mentálhigiénés nap megkönnyebbülést adhat, segíthet, hogy jobban tudjuk érzelmeinket szabályozni.

Amikor már nagyon belefásultunk a munkába, nem tudunk szabadulni a negatív érzelmi spiráltól, mindent borúsan látunk, érdemes megszakítani valahogy ezt a mókuskereket. Azaz amikor azt érzi valaki, hogy már a közel a szakadék széle, érdemes beiktatni egy mentálhigiénés szabadnapot hétfőre vagy a péntekre. Amikor olyan dolgokat csinálhatunk, amiktől jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Ha valakinek a jóga, meditáció, fitnesz- és sporttevékenységek jelentik az aktív kikapcsolódást, akkor azt, ha egy kirándulás, akkor azt.

A munkavállalók jólétének javítására szolgáló másik eszköz a munkanapon túli munkavégzés korlátozása a dolgozók számára, hogy a helyén tudják kezelni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Ez segíthet a munkavállalók teljesítményének optimalizálásában is, növelheti a munkahelyi elégedettséget, valamint az elkötelezettséget. Ezen felül pedig jótékony hatással van a fáradtság és a túlmunka miatti teljesítmény és hatékonyság visszaesésre, hogy az embereknek ne fáradtan és kimerülten kelljen a maximumot kihozniuk magukból, ne legyenek kevésbé kreatívak és jó döntéseket hozzanak a munkájuk során.