A magyar dolgozóknak üzent Beckham: erre figyelj a munkahelyeden, vagy rámegy az egészséged

Egyre nagyobb fókuszt kap manapság a munka és magánélet közötti határvonal betartása. A fiatalabb generáció tagjai már szinte elvárja, hogy ne kelljen éjt nappallá téve dolgoznia, de sok munkáltató is igyekszik a kontrasztot fenntartani, a munkavállalókat a határok meghúzására ösztönözni. Ezzel könnyedén elkerülhetővé válik ugyanis, hogy bárki olyan helyzetbe keveredjen, mint a Netflix legújabb dokumentumfilmjének főszereplője, a ’90-es évek világklasszis angol labdarúgója, David Beckham, aki igencsak elmosta a munka-szerelem-család közötti mezsgyét, ezzel nehéz pillanatokat okozva a környezetében élők számára.

Minden határt elmosott, mégis szemet hunytak felette

David Beckham kétség kívül korunk egyik legnagyobb tehetségű sportolója volt, aki azonban nem csak a futballpályán mutatott teljesítményével írta be magát a sporttörténetbe. A futballista ugyanis bár a Manchester Unitedért rajongó édesapja legnagyobb álmát teljesítette azzal, hogy hosszú évekig a klubnál játszott, ugyanakkor a játékos, pont a szülei példájának hatására, már egészen fiatalon igyekezett gondoskodni a saját jövőjéről.

Azaz még az őt felfedező, és a klubot évtizedek után nyerő szériára állító menedzsernek, Sir Alexander Fergusonnak sem engedte meg, hogy a pályán kívül irányítsa őt. A tréner nem mondhatta meg, hogyan viselkedjen, nem szólhatott bele, hogy milyen legyen a frizurája, és a barátnőire sem tehetett megjegyzést. Beckham tehát igazi egyéniségként viselkedett: reklámszerződéseket kötött különböző világmárkákkal, saját ügynököt fogadott maga mellé, és forgószél jellegű románcot kezdett a Spice Girls nevű egykori lánybanda egyik tagjával.

Utóbbi ráadásul a pályafutására is hatást gyakorolt, minekutána gyakran előfordult, hogy Beckham és Victoria Adams éjszakába nyúlóan telefonáltak egymással, vagy a játékos fogta magát és elautózott az ország másik végébe, hogy akár rövid időre is, de láthassa az együttesével éppen turnézó szerelmét. Ráadásul ha úgy adódott, akkor a legfontosabb tétmérkőzések előtt tette mindezt.

Csapattársai szerint a határok elmosása Beckham teljesítményét sosem befolyásolta negatívan, így a fentiek inkább csak egy idegesítő szokásnak bizonyultak. Ám az angol labdarúgás egyik legismertebb figurájából csak egy van, így ami neki sikerült, azt nem biztos, hogy más is gond nélkül teljesíti. Éppen ezért a karrierje egy pontján mindenkinek el kell döntenie, hogy valódi énjéből mennyit enged megjelenni a munkája során. Hiszen kutatások bebizonyították, hogy aki képes a munkahelyére a második otthonaként tekinteni, annak jelentős mértékben javulhat ugyan a teljesítménye, ám akár komoly mentális következményekkel is számolhat.

Jó példa erre Beckham, Ferguson és az akkori csapat kapcsolata. A futballista 17 évesen játszott először a Manchester United felnőtt csapatában, és a kezdetektől fogva bomba formát mutatott. A szurkolók és a csapattársak így hamar megkedvelték, az edző pedig a védelmébe vette. Még akkor is támogatta, amikor a válogatott ’98-as világbajnokságról való kiesésért szinte egész Anglia őt okolta. Nem véletlen tehát, hogy Beckham az egész dokumentumfilm alatt családtagjaiként emlegeti csapattársait és Fergusont, mely köteléket azonban a pályán elért sikereknek, az elvégzett kemény munkának tulajdonít. Fergusonhoz hasonlóan amúgy a csapattársai is mindig kiálltak érte, az esküvőjén még beszédet is mondtak.

Túllőtt a célon, a helyzet elmérgesedett

A kapcsolat tehát Beckham és „közvetlen munkatársai” között a focista egyre inkább elhatalmasodó celebsége ellenére is kifogástalan maradt. Ennek titka pedig nem volt más, mint hogy a játékosok családtagokként tekintettek egymásra, és nagyon szoros kapcsolatot alakítottak ki, ami bizony jelentős előnyökkel járt – főként a munkáltatójuk szempontjából.

Ez a hozzáállás egyébként bármelyik munkahelyen kialakítható, a családként működés növeli a munka iránti elkötelezettséget és erősíti az összetartozás érzését, egyúttal csökkenti a munkavállalók közötti konfliktusokat. Ám egy ilyen munkahelyi közösség elég törékeny, összetartásukat a munka során elért eredmények befolyásolják. S bár ezzel a közvetlen munkatársak nem feltétlenül foglalkoznak, a cégvezetők viszont igen. Ha pedig úgy látják, akkor drasztikus lépéseket is tehetnek.

Különösen akkor, ha egy adott alkalmazottat a főnöke fedezett fel, karrierjébe meglehetősen sok energiát fektetett, ennek ellenére a munkavállaló lojalitását nem képes befolyásolni, a személyes jóllétét pedig sokkal előbbre sorolja, mint a munkáját. Vagy éppen a szoros bizalmi viszony ellenére feljelenti őt egy elkövetett jogsértésért.

Ahogyan az David Beckham és Alex Ferguson esetében az utolsó esetet leszámítva meg is történt. Az évek múlásával a menedzser egyre kevésbé értett egyet a futballistát övező felhajtással, úgy gondolta, az jelentősen befolyásolja a játékos munkára való összpontosítását. A felgyülemlő feszültség aztán egy Arsenallal szemben elveszített rangadó után vulkánként tört felszínre: Beckham épp a cipőjét kötötte az öltözőben, amikor a tréner ordítva hozzá vágott egy stoplist, amitől a focista szemöldöke felrepedt, s azt pár öltéssel össze kellett varrni. Ferguson heves kirohanása persze nem vezetett háborúhoz, ám a klub döntése alapján Beckhamnek – a tiltakozása ellenére is – el kellett hagynia a csapatot. S innentől fogva az addigi családi kapcsolat átváltott egy vezető-alkalmazottak relációjú kapcsolatra, előtérbe helyezve az üzleti érdekeket.

Ferguson ezután teljes mértékben kivonult a futballista életéből. Noha Beckham az eset után próbálta elérni őt és megtudni, hogy valóban meg akar-e válni tőle, erre nem kerülhetett sor, a klubvezetés ezt ugyanis megakadályozta. A labdarúgó meglehetősen emlékezetes távozása azóta is tüskeként van jelen a szereplők életében, Ferguson és pártfogoltja kapcsolata azóta sem rendeződött teljesen.

A fentiekből összességében kitűnik, hogy noha egy átlagos Netflixezőnek a Beckham-sztoriról nem az jut eszébe, hogy a focista esete mennyire összecseng bizonyos munkaerőpiaci folyamatokkal, abból mégis komoly tanulságokat lehet levonni. Egyrészt azt, hogy mennyire fontos a megfelelő prioritási sorrend felállítása a munkánk során, hogy a család és munka közötti egyensúly megteremtésével milyen nagy mértékben növelhető egy csapat teljesítménye. Mint ahogyan kiderül az is, hogy egy felfedezett és mentor közötti családi viszony az intézményi szerepeket mennyire el tudja mosni, ami komoly töréshez vezethet. Végül pedig a történet tudatosítja azt is, hogy egy munkaviszonynak sohasem kell örökké tartania.

Címlapkép: David Beckham viaszmása a Madame Tussauds Budapestben. Forrás: Madame Tussauds Budapest