A feltételezett félmillió külföldön dolgozó magyar után éves szinten több száz milliárd forint adó nem folyik be a költségvetésbe, a teljes kiesés pedig - figyelembe véve, hogy a távol levők jövedelme se jelenik meg a magyar gazdaságban - ezermilliárdokban mérhető - írja a Napi Gazdaság.
A lap számítása szerint minimálbérrel számolva is havonta 31 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezne a félmillió alkalmazott után, ami éves szinten 370 milliárd forint. Ez a GDP 1,4 százaléka. Ugyanez bruttó 250 ezer forinttal számolva havi 79 milliárd forint, éves szinten pedig majd ezermilliárd.
A lap összeállításában arra is kitér, hogy mind többen vágnak neki családostul: már nem csak a nyugati határszéleken, hanem az Ormánságban, sőt az Alföldön is számos olyan kistelepülés van, ahonnan elment a munkaképes lakosság 65-70 százaléka.
Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.
Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?
A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában
Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


