4 °C Budapest

Hiába költöttünk munkahelyteremtésre

Pénzcentrum
2012. július 11. 15:18

A 2004-2010-es időszakban hazánkban mintegy 1850 milliárd forint hazai és uniós forrás nem javított Magyarország kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetén - állapította meg az Állami Számvevőszék a munkahelyteremtési programok vizsgálata során. Nem javult a foglalkoztatási szint, nem csökkent az inaktivitás és nem csökkentek a területi különbségek. A támogatási programokban csak rövid távon javult a résztvevők munkaerő-piaci helyzete - ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő az ÁSZ szerint.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Bár a munkahelyteremtési programok több százezer munkahelyet érintettek (359 ezer körül, de ez nem létszámot jelent), a foglalkoztatási rátában nem sikerült felzárkózni, míg 2004-ben 6 százalékpont körüli volt a magyar foglalkoztatási ráta elmaradása az Európai Unió átlagához képest, az elmaradás 2010-re 8 százalékpont körülire tágult.

A gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza következetesen a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása - írja az Állami Számvevőszék értékelésében. Hasonló megállapítást tett egyébként az MTA és a Budapest Intézet nemrég publikált, húsz év foglalkoztatáspolitikáját értékelő kötete is.

Probléma volt, hogy az új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg. Az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték. A különböző forrásokból származó programokat más-más módon ellenőrizték, hosszú távú értékelések nem készültek, a visszacsatolás hiányos volt.

Rendkívül alacsony aktivitás

Mindez egyrészt azért fontos, mert a gazdaság fejlődéséhez a foglalkoztatás bővítésére van szükség, másrészt az egyik fő uniós vállalás is, hogy 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedjen, ám ha azt nézzük, hogy ez a ráta most nagyjából 55%, bőven van még mit tenni.

Az ÁSZ szakértői kiemelik, hogy a 15-64 éves korosztály 37,6%-a nem jelent meg a munkaerőpiacon. A fiatalkorúak (15-24 évesek) körében különösen alacsony az aktivitás, 35% körüli, illetve az idősek, 55-64 éves korúak körében is, 2010-ben 32,9% volt.

2010-ben az Európai Uniós 27 tagállama közül Magyarországon volt legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta, 55,4%.

A pénzt rászánták

A 2004-2010 közötti összesen 1850 milliárd forintos forrás körülbelül az egészségbiztosítási alap éves összegét teszi ki, tehát igen jelentős összegről van szó. Ebből a központi költségvetésből 621 milliárd, a munkaerőpiaci alapból 216 milliárd, az Új Magyarország Fejlesztési tervből 430 illetve 580 milliárd forint származott.

A támogatásokból a kedvezményezettek 151 ezer új munkahelyet vállaltak, a megőrzött munkahelyek száma 208 ezer fő volt, megváltozott munkaképességű személyek közül 56 ezer főt foglalkoztattak, a közfoglalkoztatásban évente 146 ezer fő vett részt. Más felosztásban: 326 ezer főt, uniós forrásból 156 ezer főt támogattak.

Makroszinten nem jelentkeztek eredmények

Az ÁSZ megállapításai szerint bár a támogatásba bevontak száma önmagában eredmény, nem valósult meg a különböző támogatási programok céljának harmonizációja, illetve a források összehangolása. A támogatási rendszer nehezen átlátható, az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték, a fenntarthatóság szempontjai nem érvényesültek. A támogatottaknak nem sikerült a munkaerőpiacon megmaradniuk a programok után. A legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) helyzete tovább romlott.

A gazdasági válság a fejlettebb régiókat érintette erősebben, így a válság során ide irányultak a támogatások, hogy a régiók fejlettségét fenntartsák.

Mérni kell

Az ÁSZ javaslatai szerint, ahhoz, hogy a munkahelyteremtési programok hatékonyabbak legyenek, egyrészt

- összhangot kell teremteni a programok céljai és forrásai között,
- mérni kell a hatásokat, mérhető indikátorokat kell meghatározni,
- a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját ki kell dolgozni.

A nemzetgazdasági miniszter számára az ÁSZ javaslata, hogy határozza meg a gazdaságfejlesztési stratégiában a foglalkoztatásbővítésének célkitűzéseit, és nevesítse a megvalósításhoz szükséges eszközöket, programokat, indikátorokat.

Az ÁSZ szerint ugyanis a munkahelyteremtési programok hatékonyságát akkor lehet javítani, ha világos, egyértelmű és egyben mérhető célok vannak.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2022.01.17 12:31
  Az Országgyűlés a 2021. június 8-i ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
vezetoi-coaching  |  2022.01.16 20:11
“Hogy sikered legyen az üzletben, tegyél róla, hogy a többiek úgy lássák a dolgokat, ahogy Te látod....
laskainelli  |  2022.01.15 18:39
A párban érkező klienseim egy része azzal a “panasszal” érkezik, hogy a kapcsolatukban hónapok óta n...
legacykft  |  2022.01.14 17:42
  Milyen a jó vezető? Sok-sok éve keresik a szakemberek erre a kérdésre a választ, és ma már lát...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 18. kedd
Piroska
3. hét
Január 18.
Micimackó napja
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?