Július 1-jétől részlegesen már alkalmazni kell az új Munka törvénykönyvét, a parlament viszont csak most tárgyalja a törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket - írja a Népszabadság.
A módosítók egyike lehetővé tenné, hogy a szakszervezetek több munkáltatóra érvényes kollektív szerződést is köthessenek. Ez akár ágazatokra - tehát igen sok foglalkoztatottra - kiterjedő megállapodást eredményezhet, ami a munkavállalói érdekek érvényesítésének igen hatékony eszköze.
Ugyanakkor akadnak munkavállalói szempontból fájdalmas változások is. Becsempészték például a kereskedelmi tevékenységet azon körbe - ahová a folyamatos munkarendben működő cégek vagy a készenléti szolgálatok tartoznak -, ahol a vasárnap rendes munkaidőnek számít. Eddig a hipermarketekben a hét utolsó napját túlóraként számolták el, így százszázalékos pótlékot kellett fizetni, az új szabályok szerint viszont csak ennek fele jár majd.
De kifejezetten rosszul járnak a közfoglalkoztatottak is, akik kevesebb szabadságra és csak minimális munkajogi védelemre számíthatnak. Sok tehát a bizonytalanság. Az átmeneti rendelkezések összesen 66 törvényt érintenek, s fél évig - júliustól decemberig - a régi és az új Munka Törvénykönyve is hatályban lesz.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








