A terjedő szegénység dacára van egy olyan társadalmi réteg Magyarországon, amely hedonista módon költekezik - véli Bartus Gábor, a Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára.
A legtöbb ember úgy gondolja, hogy nem a saját életvezetési szokásait kell megváltoztatni a fenntartható fejlődés érdekében, hanem másokét; a többiek azok, akik teljesen fölösleges dolgokat vásárolnak, bezzeg én csupa nélkülözhetetlen terméket fogyasztok - magyarázta a napokban az InfoRádió Aréna című műsorában Bartus Gábor, a Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára.
Alapkövetelmény, hogy a társadalom nem rekeszthet ki senki jövedelmi, fogyasztási alapon; nem lehet azt mondani, hogy a fenntarthatóság értelmében a takarékosságot, a megszorítást a szegényebbeken kezdjük - figyelmeztetett.
Hiszen vannak olyan, nem csekély létszámú társadalmi rétegek ma Magyarországon - például a fiatal, közepes jövedelműeké -, amelyek hajlamosak a hedonikus "presztízsfogyasztásra". Ha ők tudatosan választanának termékek között, vagy a gazdasági intézményrendszer, például az adókon keresztül, az árban "megüzenné", hogy az adott termék fenntartható termelési folyamat eredménye, akkor a fogyasztásukat lehetne pozitív irányba befolyásolni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
Portfolio Gen Z Fest 2025


