Mit kezdenek januártól a plusz tízezresekkel a magyarok?

Amint minapi elemzésünkben részletesen is rámutattunk: a januártól életbe lépő adórendszeri változtatásokkal a gyermeket, elsősorban a több gyermeket nevelő, az átlagnál magasabb jövedelmű családok járhatnak igazán jól, mert egyrészt a személyi jövedelemadó felső kulcsának 16%-ra csökkentése, másrészt a gyermekek utáni adókedvezmény náluk tudja leginkább emelni az adózás utáni, azaz a rendelkezésre álló jövedelmet.

2010.11.10 11:20
A járulékemelés pont betesz az átlagjövedelműeknek

Amint az alábbi ábra mutatja, a gyermektelen családok csak havi bruttó 320 ezer, míg az egy gyermeket nevelők csak havi 270 ezer forintnyi kereset felett járnak jobban jövőre (mintegy havi 10-20 ezer forinttal). Jól látszik, hogy minél magasabb a család havi jövedelme, illetve minél több a gyermek, annál nagyobb a havi nettó jövedelem-emelkedés. A három gyermekes családoknál a gyermekek után járó adókedvezmény a magasabb keresetű szülő jövedelmét havi 99 ezer forinttal tudja megemelni, ez pedig akár a rezsi jelentős részét is kiteheti az ötfős családban. Ekkora mértékű jövedelememelkedés már bizonyára nyugodtabbá teheti a szülőket, ráadásul az esetleges bruttó béremelés hatását még nem is kalkuláltuk.

A havonta akár tízezrekkel megugró rendelkezésre álló jövedelem kapcsán felmerül a kérdés, hogy ki hogyan gondolkodik a plusz pénzről, azaz várhatóan mit kezd majd vele.

A háztartások fogyasztásának egyik alapvető meghatározója a jövedelemszint, de ez nemcsak a pillanatnyi havi betételre vonatkozik, hanem a múltbeli jövedelemalakulása (ingadozásra), sőt hangsúlyosan a jövőbeli várakozásokra is. Ha egy háztartás racionális, akkor a nem tartósnak vélt jövedelemnövekedést (például a nem fenntarthatónak ítélt kormányzati adócsökkentés eredményét) nem fogyasztja el, hanem megtakarítja és ugyanez vonatkozik a bizonytalan jövedelemkilátások esetén is. Összességében tehát minél inkább kiszámíthatónak érzik a jövőt az emberek, annál inkább hajlanak arra, hogy a többlet pénzt fogyasztásra fordítsák (és fordítva).

Éppen a fentiek adnak magyarázatot arra a jelenségre, amelyet a közgazdaságtan röviden csak fogyasztássimításnak nevez. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a családok igyekeznek a fogyasztásukat, az életszínvonalukat lehetőleg stabilan tartani, illetve növelni a változó gazdasági körülmények mellett is. Ez rossz időkben azt jelenti, hogy a visszaeső jövedelmükkel nem arányosan, hanem annál kisebb mértékben fogják vissza fogyasztásukat (a megtakarításaik felélésével, illetve eladósodással), míg a jó időkben arányaiban nem fogyasztanak többet, hanem gondolnak a szűkebb időkre is, azaz ilyenkor a többlet jövedelem egy részét megtakarítják.

A fogyasztássimítás jól megfigyelhető volt az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon, azaz például 1997-ben, 2002-ben és 2005-2006 körül a meglóduló reálbérek (a nettó béreket még az inflációval is korrigáljuk) mellett kissé alacsonyabb ütemben emelkedett a háztartások fogyasztási kiadása, ugyanakkor a szűkebb időkben, például 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben a romló jövedelmi viszonyoknál kevésbé fogták vissza a kiadásaikat. Ez a magatartás egyébként 2007-ben például a még mindig bőséges hitellehetőségek miatt is működött, és egyúttal tompította az akkor már elindult kormányzati megszorító lépések gazdasági növekedéslassító hatását. A 2009-2010-es "szétnyílás" fontos oka a hitellehetőségek beszűkülése, illetve a megugrott törlesztőrészletek voltak (ld. később).

"Már eleget szűkölködtünk!"

A válság 2008-as kibontakozása után a hitelkínálat drasztikusan visszaesett és a megugró munkanélküliség miatt rövidesen a hitelkereslet is megcsappant Magyarországon. Ez egyúttal oda vezetett, hogy 2009-ben a romló jövedelmi viszonyoknál is nagyobb mértékben volt kénytelen visszafogni a fogyasztását a lakosság és a 2010 első félévére elérhető adatok szerint továbbra is a jövedelmi viszonyoknál óvatosabb volt a fogyasztással.

Éppen ez, a korábban elfojtott fogyasztás (vagy az elmúlt hónapokban túlzottnak bizonyuló óvatosság enyhülése) lehet az egyik mozgatórugó sok családnál arra, hogy ha most végre javulnak a jövedelmi viszonyok, akkor a fogyasztási szintet is megemeljék. A hűtő már megérett a cserére, a gyerekek különórájára végre újra van pénz, illetve egy hétvégi kiruccanás igazán ráfér már a családra - fogalmazódhat meg sokakban, legalábbis, ha a jövedelmük emelkedését tartós eseménynek gondolják.

A "már eleget szűkölködtünk!" fogyasztói gondolkodásnak lehet egy másik oka is, ami abból ered, hogy az egyénnek a racionálistól, a közgazdaságilag indokolható szinttől felfelé elszakadó elvárásai vannak az életszínvonallal kapcsolatban. Emiatt - a hitellehetőségek beszűkülésével - az elmúlt másfél évben a racionális szintre "szorított" életszínvonalat már szűkölködésnek élte meg.

Az alábbi ábrán azt tüntettük fel, hogy az egyes kiskereskedelmi szegmensekben éves szinten hogyan alakult a forgalom volumene. Elmondható például, hogy az élelmiszer jellegű vegyes termékcsoportban már mintegy másfél éve visszafogja fogyasztását a lakosság, a ruházati termékeknél is jelentős lehet az elhalasztott fogyasztás. Januártól a "vastagabb boríték" láttán ezekre a célokra várhatóan többet fordít majd a többlet fogyasztásban gondolkodók köre.

Mások viszont úgy gondolkodhatnak: ideje tanulni a válságból és óvatosabbnak lenni a jövőt illetően, hiszen ki tudja, meddig lesz még munkám, működik-e még két év múlva is az a cég, amelyik most foglalkoztat. Ráadásul a magánnyugdíjpénztári megtakarításomnál is sok a kérdőjel, a költségvetés hiánya miatt pedig lehet, hogy idővel a kormány majd visszaveszi egy részét a mostani adócsökkentéseknek - merülhet fel a gondolat sokakban. Õk inkább a megtakarítások felé hajlanak.

2010.11.11 14:16
Simor András: ebből előbb-utóbb adóemelés lesz (4.)

A válság során sok család a megcsappanó bevételek miatt az addigi megtakarításait kezdte el felélni. Közülük számos család gondolkodhat úgy, hogy "visszatöltik" a megtakarításokat, azaz nem, vagy csak minimális mértékben emelik a fogyasztásukat a többlet pénzek láttán.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a magyar háztartások köznapi nyelven megtakarításainak, azaz pénzügyi eszközeinek éven belüli felhalmozódása a válság óta megváltozott, alacsonyabb lett a mértéke (a megtakarítás-felélés jele). A különböző pénzügyi eszközöket vizsgálva az látszik például, hogy idén az első háromnegyed évben jelentősen (tranzakciók szintjén 500 milliárd forinttal) csökkentették betétjellegű megtakarításaikat a háztartások.

A fogyasztás és a megtakarítás mellett érdemes egy harmadik "iránnyal" is foglalkozni a többlet jövedelem kapcsán: a hiteltörlesztésekkel. Sokan megtapasztalhatták a válság legintenzívebb szakaszában, hogy milyen nagyot képes ugrani a devizaalapú hitel törlesztőrészlete és a rossz emlékek, vagy a most is feszített családi költségvetés miatt sokan gondolkodhatnak abban, hogy az adócsökkentésekből származó többlet jövedelmet hiteltörlesztésre, előtörlesztésre fordítják (pl. összegyűjtenek egy év alatt egy nagyobb összeget a folyószámlán vagy rövid lejáratú bankbetétben és azt fordítják előtörlesztésre).

A háztartások megtakarítási hajlandóságának utóbbi időszaki emelkedését, illetve a komoly mértékű hitelvisszafizetést a kedden közzétett friss háztartási pénzügyi számlák statisztika is jól jelzi:

2010.11.16 10:26
Durva tempóban fizetjük vissza a devizahiteleket

A hitellehetőségek igen erős beszűkülése, illetve a folyamatos törlesztési kötelezettség miatt a magyar lakosság havonta 60-80 milliárd forint összegben nettó hiteltörlesztő, azaz ennyivel több hitelt fizet vissza, mint amennyit fel tud venni (ez döntően a devizahitelek miatt van így).

A forinthihtelezés már bő egy éve élénkül, de a devizaalapú törlesztési terhek ezt bőven túlkompenzálják, amint azt az alábbi bal oldali ábra is mutatja). Családok százezreinek és közülük a jobb módúak széles körének is (akik anno nagyobb hitelösszegeket vettek fel) jelentősen befolyásolja tehát a mindennapjait a hiteltörlesztés terhe, így a fogyasztásuk jelentős növelését egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, márcsak a racionális viselkedés szükségessége miatt sem.

A kormány számításai szerint a jövő évi személyi jövedelemadó változások mintegy 310 milliárd forintot hagyhatnak az emberek zsebében, igaz ebben még nem vette figyelembe a 9,5%-ról 10%-ra emelkedő nyugdíjjárulék hatását. Ez a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsa (röviden KT) friss számítása szerint mintegy 35 milliárd forintos adóbevételi többletet jelent, tehát összességében az emberek jövőre az adóváltozások miatt mintegy 270 milliárd forintnyi többlet jövedelem felett rendelkezhetnek.

A kormány makrogazdasági pályája jövőre a lakosság fogyasztási kiadásainak jelentős, 3,9%-os gyorsulását tartalmazza, mert arra alapoz, hogy a lakosság az adóváltozások miatti többletjövedelmének nagy részét fogyasztási kiadásra költi. Ezzel szemben a KT óvatosabb, 2,6%-os bővülést vetít előre (ill. a nyugdíjjárulék emelése miatt 2,5%-osat). A testület is úgy látja, hogy a pénzügyi válság elmúltával és az óvatossági megtakarítások csökkenésével a lakossági fogyasztás bővülni kezd, de a többlet jövedelemnek csak mintegy felét költheti majd el. Ezt arra a megfigyelésre alapozza a KT, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyeket az adóváltozások a leginkább érintenek (közepes és magas jövedelműek), jellemzően a bevételeiknek csak a felét költik fogyasztásra, a fennmaradó részt megtakarítják.

Az eltérő fogyasztásnövekedést, pontosabban a várt fogyasztási rátában mutatkozó különbséget jól mutatja az alábbi ábra. A kormány előrejelzése szerint a fogyasztási ráta jóval korábban eléri válság előtti szintjét, mint ahogy azt a KT várja.

A fogyasztásra el nem költött többlet jövedelem a fenti összefüggések alapján szintén mintegy 135 milliárd forintot tehet ki. Amint az előzőekben rámutattunk, a családok egy jó része a hiteltörlesztésre fordíthat nagyobb figyelmet és csak a "biztosan megmaradó" pénzeiből gondolkodhat majd valódi megtakarítási formákban. Emiatt az a közelmúltbeli, a KBC Equitas által megfogalmazott előrejelzés, miszerint az adóváltozásokból eredő többletpénzből a lakosság havonta 10 milliárd forintot fektethet be a különböző eszközosztályokban, túlzottnak mondható.

Amennyiben elfogadjuk, hogy a lakosság megtakarítási szokásai önmagában nem módosulnak a jövő évi adóváltozások miatt, akkor a befektetések nagy része, néhány tíz milliárd forintos tétel a rövid lejáratú értékpapírokba, illetve a befektetési jegyekbe áramolhat jövőre, közvetlenül tőzsdei részvényekbe pedig mindössze néhány millárdos tétel "csordogálhat".