A távmunkát hazánkban sokan nem is ismerik!

A Deloitte szakértője elmondta: A felmérés alapján megállapítható, hogy ma még mindig nagyon alacsony ennek a munkavégzési formának a kihasználtsága, és tudatos alkalmazása Magyarországon. A kutatás mintáját adó vállalatok mindössze 14 százaléka alkalmaz jelenleg távmunkában munkavállalókat, és csupán további 1 százalék körüli azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek ezt a közeljövőben tervezik bevezetni.

Forgács Tamás ismertette: A távmunkát nem alkalmazó vállalatok 53 százaléka szerint a tevékenységük nem igényli, vagy az elvégzett munka jellege nem teszi lehetővé a távmunka alkalmazását. A kutatás adataiból viszont arra lehet következtetni, hogy sokan nem ezen okok miatt, hanem egyszerű ismerethiány miatt nem alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. Vagyis a vezetők vagy nem találkoztak ezzel a lehetőséggel, vagy nem tudják, hogyan lehetne alkalmazni vállalatuknál. A távmunkától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada (37 százalék) nem tudott okot mondani, hogy miért nem alkalmazzák, illetve miért nem tervezik alkalmazni a távmunkát. Néhányan pedig azért nem tervezik bevezetését, mert problematikusnak ítélik meg az adatbiztonság kérdését, illetve úgy vélik, hogy a bevezetés révén bonyolultabbá válna a kommunikáció.

A Deloitte szakértője kiemelte: A kutatás további részében a pozitív választ adók, vagyis a távmunkát alkalmazó, vagy bevezetését tervező mintegy 100 vállalat tapasztalatait elemezték mélyebben. A telefonos, illetve mélyinterjús kutatások eredményeit összegezve kiderül, hogy a vállalatok ma elsősorban az értékesítők és ügynökök (57 százalék), menedzserek (38 százalék), informatikusok (28 százalék), mérnökök (13 százalék), pénzügyi szakemberek, illetve tanácsadók (11 százalék) számára biztosítanak távmunka-lehetőséget. Szempontjaik között a munkaerő-megtartás, a céghűség, valamint a szélesebb munkaerő-piaci "merítés", illetve a költségcsökkentés reménye is szerepel. Ahogy a mélyinterjús kutatás során az egyik vállalati döntéshozó is megfogalmazta: zömében szellemi munkavállalókról van szó, akik értékesek, ezért a cég szeretné őket megtartani. Hiszen a pótlásuk sok energiát és időt venne igénybe, a költségekkel nem is számolva.

Forgács Tamás kiemelte: A távmunkát az említett munkakörökön túl számos további területen is lehetne alkalmazni, de a felsoroltaknál is tapasztalható még körülbelül 8-16 százaléknyi tartalék. Vagyis objektív becslés szerint a cégeknél legalább megduplázható lehetne a távmunkások aránya, csak éppen a cégek nagy része a megvalósításra vonatkozó ismeretek hiányában nem jut el idáig.

A Deloitte szakértője hozzátette: A cégek jellemzően technika okok miatt korlátozzák le, hogy mely munkakörökben, és milyen feltételekkel engedélyezik a távmunkát. Egy pénzügyi vállalatnál például feltétel, hogy csak azok az alkalmazottak igényelhetik a távmunka-végzést, akiknek munkakörénél nem szükséges a hozzáférés olyan vállalati rendszerekhez, amelyek ügyféladatokat is tartalmaznak. Másrészt a válaszadó cégek a munkavégzés szempontjából azokban a munkakörökben teszik lehetővé a távmunka alkalmazását, amelyekben az adott munka, és a munka eredménye is jól definiálható, elektronikus csatornán továbbítható, továbbá a meghatározott munkafolyamatok nem igényelnek folyamatos kapcsolattartást a kollégákkal.

Forgács Tamás elmondta: A Deloitte felmérésének eredményei, illetve a napjainkban tapasztalható globális tendenciák fényében kijelenthető, hogy az államnak hazánkban is érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetnie a távmunka ösztönzésére, hiszen a kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele jelentette ki, hogy valamilyen kedvezmény, vagy támogatás még inkább ösztönözné a távmunka szélesebb körű alkalmazását.

A távmunka előnyeiről

Forgács Tamás kiemelte: A válaszadók nagyobb része pozitívan ítélte meg a távmunka hatásait. A megkérdezett döntéshozók közel fele (47 százalék) említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka hatására, de hasonlóan magas arányban számoltak be a költségek csökkenéséről (45 százalék), és a munkavállalói elégedettség növekedéséről is (44 százalék). A mélyinterjús kutatások során a döntéshozók legfőbb előnyként a hatékonyság-növekedést és a munkavállalói elégedettséget emelték ki. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy az a munkavállaló, aki a saját idejét tudja menedzselni, és képes önállóan dolgozni, az otthoni távmunka keretében rövidebb idő alatt látja el ugyanazokat a feladatokat, amelyeket az irodában csak jóval hosszabb idő alatt tud elvégezni. Másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő, és így is nőhet az elvégzett munka hatékonysága, illetve a munkavállalók elégedettsége. A legtöbb megkérdezett nagyvállalatnál a távmunkát részlegesen alkalmazzák, a munkavállaló tehát például 3 napot az irodában dolgozik, míg 2 napot otthon. A közepes vállaltok beszámoltak arról is, hogy a munkavállalói elégedettség és a hatékonyság növekedése mellett előnyként jelenhet meg a költségcsökkentés, de nem ez a fő érzékelt előny.

A Deloitte szakértője hozzátette: A döntéshozók háromnegyede egyetértett azzal is, hogy a távmunka rugalmas munkaidő-beosztást tesz lehetővé az alkalmazottak számára, továbbá azzal, hogy ez egy családcentrikus munkavégzési forma (63 százalék), amely javítja a munka és a magánélet összhangját, azáltal, hogy testre szabott munkakörnyezetet biztosít (53 százalék) és szabadabbá teszi a munkahelyválasztást (51 százalék). Így lehetőséget teremt olyanok foglalkoztatására is, akiket a hagyományos módon nehéz lenne bevonni a napi munkavégzésbe, mint például a kismamák. Néhány vállalat előnyként említette meg azt is, hogy a fluktuáció csökkenhet a távmunka-végzés által (30 százalék), amellyel megtakarítható az új munkatárs megtalálásának és betanításának a költsége is.

A valós munkaerő-piaci tendenciákkal egybecseng a megkérdezettek általános vélekedése, amikor úgy látják, nemcsak a távmunka, de általában az atipikus munkavégzési formák alkalmazásával is több embert lehet a munka világába integrálni, ami által növelhető a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatási forma további fontos előnye, hogy bizonyos esetekben, például sztrájkok, útlezárások során lehetetlenné válhat a munkahelyre való pontos beérkezés, ami egyes munkafolyamatok esetében kritikus lehet. Az üzletfolytonossági tervezés (BCP) során a távmunka viszont jól alkalmazható ezen problémák kiküszöbölésére - hangsúlyozta Forgács Tamás.

A távmunka hátrányairól

A Deloitte szakértője elmondta: A felmérés természetesen kiterjedt a távmunka hátrányaira is, azonban a vállalatok komoly problémát nem tudtak megemlíteni a távmunka alkalmazása kapcsán. Hátrányként csupán az izoláltságot, és az "együvé tartozás" élményének a hiányát emelték ki azok a vállalatok, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek. Ezeket azonban csapatépítő tréningek, céges rendezvények, a hét meghatározott napján történő közös munka-reggelik segítségével próbálják kiküszöbölni.

Távmunka-házak

Forgács Tamás elmondta: A Deloitte felmérése vizsgálta a távmunka-végzés egy speciális formájának, a távmunka-házak intézményének ismertségét is, amely nemzetközileg elterjedt ugyan, hazánkban csak tavaly jelent meg. A távmunka-ház olyan, nem a vállalat telephelyének számító irodahelyiség, ahonnan a munkavállalók informatikai és telekommunikációs eszközök segítségével tartják a kapcsolatot a vállalatközponttal. A távmunkaházat egy harmadik fél - például önkormányzat - alakítja ki, és működteti a munkaadó egyedi elvárásai alapján, de a házat a továbbiakban a munkaadó bérli. A távmunkaház a nyilvánosság elől elzárt munkahely, oda csak a munkáltató munkavállalói léphetnek be. Ez a szervezeti modell a hagyományos irodai foglalkoztatáshoz hasonló, de lehetővé teszi a munkaerőpiac szélesebb elérését, a regionális bér- és ingatlanköltségek különbségének előnyként való hasznosítását, valamint enyhítheti a vidéki települések foglalkoztatási gondjait is.

Megállapítható, hogy sajnos még a távmunkát alkalmazó vállalatoknak is csupán alig egyötöde (18 százalék) hallott erről a foglalkoztatási formáról. Az ismertség hiánya arra vezethető vissza, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen távmunka-ház működik, Örkényben. Az is kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok jelentős része (28 százalék) nyitott lenne egy ilyen foglalkoztatási formára, amennyiben szélesebb körben is elterjedne - tette hozzá a Deloitte szakértője