Áhított lakásvétel? Hatalmas tartozás az APEH-nak!

Mennyit is kell fizetni?

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni.

A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

Lakás vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakását a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének a különbözete. Fontos tudni, hogy a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb, az illetéket mindenképpen meg kell fizetni.

Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50 százaléka, az illeték mértékére pedig a lakástulajdon-szerzés fenti szabályait kell alkalmazni.

Vannak azért kedvezmények...

A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakásvásárlása esetén van némi könnyítés, az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult a vevő, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál viszont figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

Mentes a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.

Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vevő másik lakás eladását nem igazolja, akkor az illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Vagyis a fizetési kötelezettség csak a 15 millió feletti összegre vonatkozik.

Az adásvételi szerződést az illetékes földhivatalnak kell benyújtani, ami továbbítja a szerződést az illeték hivatalnak. Ott a megkapott szerződés alapján illeték előleget szabnak ki. Az előleg alapja a szerződés szerinti vételár. A végleges illeték kiszabása csak az után történhet, hogy az új tulajdonos tulajdonjogát a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba véglegesen bejegyezte.

Mit tehetünk, ha erre már nem jutott?