Átalakításra szorul segélyrendszer

Magyarországon a munkaképes korú lakosság 57 százaléka dolgozik. Ez rendkívül alacsony arány, az unió átlaga már a 64 százalékot is meghaladja. Hazánkban bővül azok száma, akik szociális segélyt kapnak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 151,5 ezer fő. Az előző év azonos időszakához képest az idén áprilisban 16,6 ezer fővel (12,3 százalékkal) többen kaptak támogatást ebben a formában. A pártok és a gazdasági szervezetek között ma már egyetértés van abban, hogy a foglalkoztatási arány növeléséhez elengedhetetlen a segélyezés rendszerének áttekintése. Van, aki azt mondja, hogy nem ösztönöz munkakeresésre, ha a segély összege megközelíti a nettó minimálbért. A szakszervezetek szerint azonban nem a segély sok, hanem a bér kevés.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ellátások kifizetésének feltételül szabná a közösségi célú munka végzését. A munkaügyi tárca kidolgozott egy javaslatot, amely a segély folyósítását az aktív korúak körében a jövőben legalább tizenöt napos munkateszt elvégzéséhez kötnék. Így kiderülne, hogy ki akar, és ki képes dolgozni. Ez önmagában azonban nem jelent megoldást.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal megvizsgálta, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködnek-e a hivatalokkal munkaszerzés érdekében. Górcső alá vették a munkaügyi szervezetek és a családsegítő központok együttműködését, és felmérték a segélyezettekkel kapcsolatos tapasztalatokat is. A vizsgálat tizenöt munkaügyi kirendeltség, negyven önkormányzat, harminc családsegítő szolgálat és kétszázötven rendszeres szociális segélyezett közreműködésével készült. Kiderült, hogy a családgondozóknak nincs egységes gyakorlatuk és egyéni módszereik sincsenek, hogy miként foglalkozzanak az érintett réteggel. A felmérés azt is megmutatta, hogy a segélyezettek zöme nem motivált abban, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra. A munkaügyi szakemberek ezért több javaslatot is megfogalmaztak. Ezek szerint több bedolgozói és részmunkaidős álláshelyre van szükség, össze kell hangolni a szociális és a munkaügyi törvény egyes passzusait, és gyakoribb álláskeresésre kell kötelezni a segélyezetteket.