16 °C Budapest

Megnyíltak a határok: miért jönnek a külföldiek?

Pénzcentrum
2007. november 12. 12:00

Nem mindegy, miért jönnek... Számtalan cikk jelent már meg a médiában arról, hogy hogyan vállalhatunk külföldön munkát. Mind a jogszabályi, mind az adózási kérdéseket vizsgáltuk több ország tekintetében, de arról még nem esett szó, hogy a külföldiek hogyan tudnak itthon munkát vállalni. Most kitárgyaljuk, hogy milyen keretek között jöhet egy barát vagy egy külföldi rokon Magyarországra, és hogy milyen papírokat kell ehhez beszerezni...

A külföldiek itthon történő munkavállalása nem egyszerű helyzet, ugyanis számtalan joghézag van még a magyar szabályokban, ráadásul ami érthetően van megfogalmazva, az alól pedig számos kivételt találunk. Így nehézkes mind a munkavállalóknak, mind a cégeknek a jogi útvesztőkben kiigazodni.

Az Unióba való csatlakozással magunkra vállaltuk azt a feladatot is, hogy harmonizáljuk a jogszabályrendszert. Ezzel egyidejűleg Magyarország is alkalmazni kezdte a 96/71 EK irányelvet, ami a külföldiek munkavállalását szabályozza a fogadó és küldő munkáltató tekintetében is. Vannak ugyan eltérések, de alapjaiban véve az alapszabály minden országban ugyanaz.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonban Magyarországon munkaviszony az, amit a munka törvénykönyve szabályoz. Külföldön viszont divat az úgynevezett ágazati kollektív szerződés, ami hasonló a mi munka törvénykönyvünkkel, csak ágazati szinten szabályoz. Vagyis a két szabályozás összehasonlítása lenne a végső cél, ami nem kis feladat.

A magyar céggel kialakult munkaviszony mellett számos egyéb foglalkoztatási jogviszony létrehozása is lehetséges, melyek során az alkalmazott a külföldi vállalat (általában anyacég) alkalmazásában marad, de mégis Magyarországon dolgozik. Először is ezeket a jogviszonyokat tisztáznánk, majd az ehhez szükséges dokumentumokat.

Magyar jogviszony

Ilyenkor ugyanazok a szabályok érvényesek a külföldiekre, mint a magyar munkavállalókra. Vagyis adóazonosító jellel, TAJ-kártyával kell rendelkezniük, ezek nélkül ugyanis nem fizethető ki a munkabér. Fizetniük kell a magyar jogrendszer által kiszabott adókat és járulékokat. A munkabért forintban kell meghatározni, és kifizetni is, és a dolgozó minden olyan kifizetésben és juttatásban részesedik, mint a magyar kollégái.

Bár azért van némi eltérés, ugyanis abban az esetben nem kell TB-járulékot fizetni (ideértve a munkaadói és munkavállalói járulékot is), ha a dolgozó saját országában valamilyen okból kifolyólag megfizetik utána a járulékokat. Ilyenkor egy úgynevezett E101-es nyomtatvány beszerzésével lehet igazolni az adóhatóság felé, hogy sem a dolgozónak, sem a cégnek nincs járulékfizetési kötelezettsége.

11% EHO-t viszont fizetni kell azoknak, akik a TB törvény szerint belföldinek minősülnek, vagyis valamelyik EGT (Európai Gazdasági Térség) országból származnak. Ez viszont egyes szakemberek szerint jogtalan azokkal a külföldiekkel szemben, akik nem itthon vannak biztosítva, ugyanis így gyakorlatilag két helyen kell fizetniük.

A következő esetekben van egy közös motívum, mind a három esetben szükséges, hogy a külföldi dolgozónak, aki Magyarországon szeretne dolgozni, munkaviszonnyal kell rendelkeznie a küldő országban.

Kiküldetés

Erről a fajta jogviszonyról akkor beszélhetünk, ha a dolgozó a saját országából ide jön ideiglenesen dolgozni, mert a munkaadója ide küldte. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha egy vállalakozás terméket ad el külföldre, és vállalja annak beszerelését, összeszerelését, vagy karbantartását egy saját dolgozó elküldésével.

Ilyenkor a munkavállaló végig a küldő országbeli vállalat felügyelete alatt marad, mindössze a munkavégzés helye változik meg egy-két hónapra. A távmunka viszont nem tartozik ebbe a körbe, mivel ebben az esetben nem ideiglenes jellegről van szó, és problémássá válik a helyzet, ugyanis felmerül annak a kérdése, hogy nem lenne-e kötelező egy telephely, vagy fióktelep létrehozása, ami már adózási kötelezettségeket is von maga után.

Kirendelés

Leggyakrabban olyan esetekben fordul elő, amikor egy külföldi vállalat a magyar leányvállalathoz, vagy valamilyen kapcsolt vállalakozáshoz kirendel egy dolgozót, akinek a szaktudásával, vagy tapasztalatával rendelkező ember nem dolgozik a magyar cégnél.

Ez is határozott időre szól, viszont ilyenkor már általában a két fél, vagyis a dolgozó és a foglalkoztató megegyeznek, így nem kiküldésről van szó. Ráadásul kirendelésnél lehetőség van a jogválasztásra, el lehet dönteni, hogy a dolgozóval kapcsolatos kérdésekre a magyar vagy a küldő országbeli jog fog vonatkozni.

A két munkaadó között általában megosztásra kerülnek a dolgozóval kapcsolatos költségek, viszont ez még mindig nem jelenti, hogy önálló jogviszony jön létre a magyar vállalkozással, az alkalmazott munkaviszonya továbbra is a külföldi céggel áll fent.

Munkaerő kölcsönzés

Sokszor előfordul, hogy külföldi cég kölcsönöz Magyarországra magyar cégnek alkalmazottat. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy az adott országban milyen szabályok vonatkoznak a munkaerő kölcsönzésre, és a magyarral összehasonlítva nem lehet kedvezőtlenebb a dolgozóra nézve, vagyis minimum a magyarnak megfelelő feltételeket lehet csak alkalmazni.

A felsorolt esetekben az egyik legfontosabb lépés a magyar cég szempontjából, hogy az összes aláírt megállapodásról szülessen egy magyar fordítás, amivel a hatóságoknak bizonyítani lehet a dolgozó jogviszonyát. Ezzel el lehet kerülni egy olyan problémát, hogy a nem magyar nyelven, és nem magyar logikával felépített szerződést a hatóságok félrefordítsák, vagy félreértelmezzék. Ugyanis nincs kizárva, hogy egy szerződést úgy értelmeznek, hogy a dolgozó után itthon kéne adózni, és nem külföldön, ami után komoly adóhiány és bírság megállapítására kerülhet sor.

Kötelező magyar normák, amiket be kell tartani

Annak ellenére, hogy melyik ország jogát választotta a két fél követendőnek, vannak olyan magyar szabályok, amit mindenképpen be kell tartani. Vagyis meg kell vizsgálni, hogy az adott kérdésben melyik ország joga a kedvezőbb a dolgozó szempontjából, és azt kell figyelembe venni. Ilyen többek között a maximális munkaidő, és a minimális pihenőidő betartása, a minimális éves szabadság meghatározása.

A Magyarországon dolgozó külföldiek ráadásul minden esetben megkapják az éppen akkor érvényes minimálbér összegét. Vagyis ha olyan országból jönnek, ahol ez lényegesen alacsonyabb, akkor nagy örömet okozhat nekik a szabályrendszer. A munkabiztonsági szabályokat szintén kötelesek betartani és tilos a diszkrimináció is.

Ezektől a szabályoktól a munkavállaló terhére eltérni nem szabad. Vagyis ha abban az országban, ahonnan az új munkatárs származik, 40 nap az éves rendes szabadság, akkor azt köteles kiadni a munkaadó.

Papírhegyek szükségesek...

Szükséges dokumentumok

Kirendelési levél, megállapodás

Ez gyakorlatilag annak a papíros bizonyítása, hogy a dolgozó jogosan tartózkodik külföldön munkavégzés szempontjából. Rögzítve vannak benne a részt vevő felek adatai, az ellátandó pozíció, a kötelező magyar szabályok, a munkavégzés időtartama, a jogválasztás, illetve utalás arra, hogy a dolgozó kirendelésen, kiküldetésen, stb. van.

Megállapodás a két munkáltató között

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A megállapodás nagy része azt taglalja, hogy a küldő és a fogadó vállalat milyen módon fogja megosztani egymás között a dolgozóval kapcsolatban felmerült költségeket. Szerepel benne továbbá az is, hogy melyik fél köteles beszerezni az engedélyeket, valamint le vannak fektetve a munkáltatói jogok is.

Munkavállalási engedély

Ahhoz, hogy egy nem magyar állampolgár Magyarországon munkát vállalhasson hosszabb távon, munkavállalási engedély szükséges. Az Európai Gazdasági Térségből érkező polgárok számára a regisztrációs kártya helyettesíti az okmányt, de ezt a későbbiekben részletezzük.

A folyamat úgy zajlik, hogy a fogadó cég egy munkaerő igénybejelentő lapon jelzi, hogy neki szüksége van az adott külföldi dolgozóra. Bár ez nem mindig szükséges, ugyanis az állományi létszám 5 százalékáig elegendő a munkavállalási engedély kérelmet benyújtani, ami a következő lépés lenne. Ezzel csökken az elutasítás veszélye is, ugyanis az illetékes hivatal először körülnéz a regisztrált munkanélküliek között az igénybejelentés alapján, és ha talál megfelelő embert az adott pozícióra, akkor elutasítja a kérelmet, és a cégnek alkalmaznia kell a "kiközvetített" dolgozót.

Ha azonban a dolgozó munkavállalási engedély nélkül áll munkába, akkor a kiszabható büntetés az addig kifizetett munkabér kétszerese, ami komoly összeg is lehet, ha egy vezető beosztású illetőről van szó, és nem egy hónapja dolgozik már a vállalatnál.

A munkaerő igény bejelentés átfutása 15 napot vesz igénybe általában, de az engedélyt megszerezni már egy kicsit hosszabb időbe telik, 15-30 napig is eltarthat. Ráadásul évente meg kell hosszabbítani, ami egy teljesen új kérvény benyújtását jelenti. Bár ha határidőn belül nyújtjuk be a kérvényt, akkor nem kell újra bemutatni a diplomát, és az orvosi igazolást. Itt is vannak azért kivételek, mivel ügyvezetői és vezető tisztségviselői pozíció betöltéséhez nincs szükség a munkavállalási engedély kiváltására.

Az országok szempontjából is találhatunk számos kivételt. Korábban azt írtuk, hogy az EGT tagállamok számára mindössze egy regisztrációs kártya kiváltása szükséges. Ez viszont nem minden országra igaz. Ausztria, Lichtenstein, Németország, Svájc, Ciprus és Málta esetén szükséges az igénybejelentő, és a munkavállalási kérelem benyújtása is. Dánia, Belgium, Franciaország, Luxemburg és Norvégia esetén viszont nem kell az igénybejelentés, így a folyamat egyszerűbb és rövidebb is. A többi ország esetén pedig nincs szükség munkavállalási engedélyre.

Vízum

Ma vízumot már csak azoknak kell kérniük, akik nem az Európai Gazdasági Térség területéről származnak. A vízum érvényessége a munkavállalási engedély érvényességének megfelelően 12 hónap, és beutazás előtt a lakóhely szerinti magyar külképviseleten kell kérelmezni.

Tartózkodási engedély

A külföldi állampolgároknak a Magyarországon való tartózkodáshoz engedélyre van szüksége. Ha EGT tagállam állampolgáráról van szó, akkor három hónapig érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal tartózkodhat az országban, ameddig az nem jelent indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére. Emellett amelyik országnak van külön egyezménye Magyarországgal, annak polgárait ugyanazok a jogok illetik meg mint az EGT tagokat. A többi ország esetében vízum kérelme szükséges a beutazáshoz.

A három hónapnál további tartózkodásnak viszont vannak egyéb feltételei, az jogosult itt tartózkodni, aki keresőtevékenységet folytat, elegendő forrással rendelkezik a saját és családja fenntartásához, illetve aki valamilyen intézményben tanulmányokat folytat. A vízum lejárta előtt 30 nappal tanácsos beszerezni az átfutási idő miatt, és a munkavállalási engedély megléte nem mentesít a beszerzése alól.

Az EGT állampolgárok a 3 hónap leteltével regisztrációs kártyát igényelhetnek, így nekik nem kell egyéb okirat a hivatalos itt tartózkodáshoz. A többi külföldi állampolgárnak viszont szükséges a tartózkodási engedély beszerzése, aminek érvényességi ideje 12 hónap, és meghosszabbítását csak a lejárat előtt 30 nappal lehet kérelmezni.

Regisztrációs kártya

Ez a kártya kifejezetten EGT (Európai Gazdasági Térség) tagországok állampolgárai részére van, vagyis nekik nem kell a fenti engedélyeket beszerezniük, mindössze a regisztrációs kártyát kell igényelni.

Akkor kell kérelmezni, ha a munkavállaló 3 hónapnál hosszabb ideig szeretne az országban tartózkodni. Ezzel biztosítható a legális tartózkodás, és lakhatás az országban, viszont a munkavállalási engedély igénylése nem mentesít a beszerzése alól. Ha már megvan, akkor határozatlan időre szól, viszont csak az útlevéllel együtt érvényes, vagyis annak folyamatos érvényességét biztosítani kell.

A kártya igénylésével egy időben a lakcím bejelentést is meg kell tenni, így a lakcímkártyát is egyből kiállítja a hatóság, amit azonban csak pár nap múlva postán küldenek el. Ez bizonyos fokig jó ellenőrzés a hatóságoknak is a lakcímek valódiságát tekintve, mivel ha a tértivevényes levelet nem veszi át senki a megadott helyen, akkor rossz címet adtak meg.

Letelepedési engedély

Ideiglenes letelepedési engedély

Ideiglenes letelepedési engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár és vele együtt kérelmező családtagja, aki hosszabb időre vonatkozó ún. EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és a szezonális munkavállalás kivételével keresőtevékenység folytatása, tanulmányok folytatása, szakképzés céljából vagy egyéb igazolt célból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni.

De kaphat az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja is, ha a családi kapcsolat EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamban már fennállt, vagyis például a gyermek, vagy házastárs.

Az ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak személyesen kell benyújtani. Az okmány kiállításától számított három munkanapon belül viszont köteles az igénylő a személyi- és lakcímadatait az illetékes önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni.

Nemzeti letelepedési engedély

Nemzeti letelepedési engedélyt kaphat, az a harmadik országbeli állampolgár és vele együtt kérelmező családtagja, aki tartózkodási vízummal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át, jogszerűen és megszakítás nélkül, Magyarországon tartózkodott.

Az engedélyt ugyanott kell kérelmezni, ahol az ideiglenes letelepedési engedélyt. Igazolni kell továbbá a megélhetést, valamint a magyarországi lakhatást, és a teljes körű egészségbiztosítást, hogy milyen jogcímen jogosult az illető. Érvényességi ideje 5 év, ami további 5 évre meghosszabbítható, ha kérelmet ad be erre a külföldi munkavállaló.

EK letelepedési engedély

Az kaphat ilyen engedélyt, aki legalább 5 éven keresztül jogszerűen, megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodott. Az öt éves időtartamba nem tartozik bele a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok, a szakképzés céljából vagy diplomáciai és egyéb mentesség miatti itt tartózkodás.

Azért nem ennyire szigorú a helyzet, el lehet hagyni az országot, ha alkalmanként 6 hónapnál nem hosszabb időre történik, és az 5 év alatt a külföldi tartózkodás nem haladja meg a 300 napot. A kérelemnél ugyanúgy igazolni kell a megélhetést, a lakhatást, és a társadalombiztosítási jogviszonyt is.

Mint az látható, számos jogviszony keretében lehet munkát vállalni Magyarországon, és számos különböző dokumentum beszerzése szükséges. Viszont az egyik legfontosabb, hogy mindig készüljön az angol papírokról magyar fordítás is, elkerülve a félreértéseket, és tanácsos az engedélyeket időben, vagyis előre beszerezni, hogy a dolgozó azonnal munkába állhasson, amint megérkezik az országba...

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.05 08:17
Durván még egy hónapunk van a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség te...
hrdoktor  |  2021.05.03 06:38
Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és kü...
legacykft  |  2021.04.30 18:55
Van olyan ismerősöm, kollégám, aki – habár nincs rákényszerítve, mégis – rendszeresen önmaga próbál...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 6. csütörtök
Ivett, Frida
18. hét
Május 6.
Jelszó világnap
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?