Az OECD tegnap közzétett adópolitikai jelentése szerint, a lakosság érzetével ellentétben, az elmúlt 10 évben csökkent a fogyasztási típusú adófajták részesedése az adóbevételben. Az ilyen típusú adók súlya pedig 40 éves távlatban, 1965 és 2005 viszonylatában még nagyobb visszaesést mutat - írja a Világgazdaság.
Ez a jelenség már csak azért is meglepő, mert az egyre élesedő nemzetközi versenyben az országok a személyi jövedelemhez kapcsolódó adók csökkentését az általános fogyasztási adó növelésével kompenzálták. Különösen igaz ez a szomszédos országokat és hazánkat tömörítő visegrádi országokra.
Magyarországon az áfa súlya az elmúlt 10 évben 19,4-ről 28,1 százalékra növekedett, de öt és három-három százalékos emelkedést regisztráltak Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. Az áfa súlyának növekedését azonban könnyedén kiegyenlítette a jövedéki adóból származó és vámbevételek csökkenése.
A vámcsökkenés megfelel a WTO részéről felmerülő követeléseknek, hiszen fokozza a nemzetközi kereskedelmet. A speciális fogyasztási típusú adók szerepének csökkenése azonban negatívnak is mondható, ha azt vesszük, hogy ezek a fogyasztás torzulásainak kiküszöbölésére szolgálnak.
Hazánkban nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas az adóbevételek aránya a GDP százalékában, az itthon jellemző 10-11 százalékkal az EU15 7,5 százaléka áll szemben. A Magyarországon jellemző mértékben csak Dánia és Izland támaszkodik az általános fogyasztási adókból származó jövedelemre.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







