Európai összehasonlításban viszonylag keveset sztrájkolnak a magyar munkavállalók. Egy német alapítvány 17 országra kiterjedő tanulmánya szerint honfitársainknál csak a németek, a svájciak, a lengyelek és a hollandok nyúlnak ritkábban a csoportos munkabeszüntetés eszközéhez. Féltik az állásukat a magyar munkavállalók, valamint az érdekképviseletek sem annyira erősek, mint külföldön - írja a Világgazdaság.
Magyarországon a foglalkoztatottak közül csupán 550 ezren léptek be valamely szakszervezetbe. A KSH adatai szerint többségük a 40-54 év közötti korosztályhoz tartozik. Több mint 816 ezer dolgozót véd viszont kollektív szerződés. Az érintett alkalmazottak 60 százaléka állítja: a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás és a kollektív szerződés befolyásolja a bérük mértékét.
Országos szinten alacsony a szervezettségi szint, nem használják ki a lehetőségeket, nincs kultúrája az érdekérvényesítésnek. A kevés magyarországi munkabeszüntetés hátterében Pataky Péter szerint más okok húzódnak meg. A legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ elnöke úgy véli, munkaügyi konfliktus esetén a legtöbb munkavállalói érdekképviselet tárgyalni és megállapodni akar, nem pedig sztrájkolni. Főleg, mert felelősséggel sztrájkot szervezni igen nehéz, itthon nincs erős szolidaritás, a dolgozók többsége félti az állását, így nem szívesen áll ki a jogaiért; ha érdekvita alakul ki, a hazai munkaadók többsége hajlandó meghallgatni a szakszervezetet, és kompromisszumot
Ezt bizonyítja egyébként, hogy az utóbbi években több törvény is szakszervezeti nyomásra született meg. Ilyen például a szakképzetteknek járó garantált bérminimum bevezetése, vagy a korkedvezményre jogosító munkakörökhöz kapcsolódó jogszabályi háttér rendezése.
Az érdekképviselőknek egyébként egyáltalán nem éri meg sztrájkot szervezni, ilyenkor ugyanis hozzá kell nyúlni az úgynevezett sztrájkalaphoz. Ebből finanszírozzák munkabeszüntetés esetén a dolgozók kiesett bérének egy részét. A szolidaritási pénz titkos, legtöbbször a szervezetek sem tudják egymásról, kinek mennyi a tartaléka, ám ha szükséges, kisegítik egymást. A szakszervezetek tagdíjból, illetve a civil- és állami szférából, pályázati úton nyert forrásokból tartják fenn magukat. A tagdíjak mértéke szervezetenként változó, de általában a havi bruttó bér 0,5-1 százaléka körül alaku
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ököllel támadt az őt megbírságoló rendőrre
- Rafah ellen készül Izrael
- Az uniós értékek magyarországi helyzetéről fogadott el állásfoglalást az EP
- Fontos intézkedést vont vissza az NMHH szinte mindenhol
- Két hét alatt 12,5 kilósra nőtt a szegedi „csöppség” – videó
- Sikeres éve volt a MBH Jelzálogbanknak