13 °C Budapest

Nem szeretünk sztrájkolni, nagyon nem

Pénzcentrum
2007. szeptember 4. 09:00

Európai összehasonlításban viszonylag keveset sztrájkolnak a magyar munkavállalók. Egy német alapítvány 17 országra kiterjedő tanulmánya szerint honfitársainknál csak a németek, a svájciak, a lengyelek és a hollandok nyúlnak ritkábban a csoportos munkabeszüntetés eszközéhez. Féltik az állásukat a magyar munkavállalók, valamint az érdekképviseletek sem annyira erősek, mint külföldön - írja a Világgazdaság.

Magyarországon a foglalkoztatottak közül csupán 550 ezren léptek be valamely szakszervezetbe. A KSH adatai szerint többségük a 40-54 év közötti korosztályhoz tartozik. Több mint 816 ezer dolgozót véd viszont kollektív szerződés. Az érintett alkalmazottak 60 százaléka állítja: a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás és a kollektív szerződés befolyásolja a bérük mértékét.

Országos szinten alacsony a szervezettségi szint, nem használják ki a lehetőségeket, nincs kultúrája az érdekérvényesítésnek. A kevés magyarországi munkabeszüntetés hátterében Pataky Péter szerint más okok húzódnak meg. A legnagyobb magyar szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ elnöke úgy véli, munkaügyi konfliktus esetén a legtöbb munkavállalói érdekképviselet tárgyalni és megállapodni akar, nem pedig sztrájkolni. Főleg, mert felelősséggel sztrájkot szervezni igen nehéz, itthon nincs erős szolidaritás, a dolgozók többsége félti az állását, így nem szívesen áll ki a jogaiért; ha érdekvita alakul ki, a hazai munkaadók többsége hajlandó meghallgatni a szakszervezetet, és kompromisszumot

Ezt bizonyítja egyébként, hogy az utóbbi években több törvény is szakszervezeti nyomásra született meg. Ilyen például a szakképzetteknek járó garantált bérminimum bevezetése, vagy a korkedvezményre jogosító munkakörökhöz kapcsolódó jogszabályi háttér rendezése.

Az érdekképviselőknek egyébként egyáltalán nem éri meg sztrájkot szervezni, ilyenkor ugyanis hozzá kell nyúlni az úgynevezett sztrájkalaphoz. Ebből finanszírozzák munkabeszüntetés esetén a dolgozók kiesett bérének egy részét. A szolidaritási pénz titkos, legtöbbször a szervezetek sem tudják egymásról, kinek mennyi a tartaléka, ám ha szükséges, kisegítik egymást. A szakszervezetek tagdíjból, illetve a civil- és állami szférából, pályázati úton nyert forrásokból tartják fenn magukat. A tagdíjak mértéke szervezetenként változó, de általában a havi bruttó bér 0,5-1 százaléka körül alaku

HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
perfekt  |  2021.05.10 16:26
A közelmúltban olvashattunk arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 13. csütörtök
Szervác, Imola
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 12. 21:06