Az Európai Bizottság 2004-ben kiadott egy ajánlást, amely értelmében a tőzsdén jegyzett társaságok rendszeresen hozzák nyilvánosságra a vezetői fizetések megállapításának módját, az egyes menedzserek éves jövedelmét, és terjesszék a közgyűlés elé a bérmegállapítás elveit - írja a Világgazdaság.
Brüsszel mindezt azért tartja fontosnak, mert a részvényesek és a vállalatvezetők érdekei ezen a ponton látványosan ütköznek, és visszás helyzethez vezet, ha a menedzserek a tulajdonosok beleszólása nélkül állapíthatják meg saját fizetésüket és egyéb juttatásaikat.
Az ajánláshoz kapcsolódó napokban kiadott jelentés leszögezte: a kormányok összességében komoly haladást értek el a menedzserbérek áttekinthetővé tétele terén, ám az egyes országok teljesítményei között nagy különbségek vannak. Magyarországon, Lettországban, Ausztriában, Görögországban és Luxemburgban az ajánlás dacára ma sem kötelező nyilvánosságra hozni az egyes igazgatósági tagok jövedelmét, bár az utóbbi két országban legalább az igazgatóság összesített fizetését megismerhetik a részvényesek. A magyar szabályok - fél tucat másik tagállaméhoz hasonlóan - azt sem teszik kötelezővé, hogy a vezetői fizetések megállapításának elvei nyilvánosak legyenek; a hazai társaságoknak tehát elvben semmilyen kötelezettségük sincs arra, hogy információt közöljenek a vezetői fizetésekről. A közgyűlés mindössze annyit tehet, hogy véleményt mond a hosszú távú vezetői kompenzációs politikáról, ám ez nem jelenti azt, hogy konkrét részvényopciókról is szavazhatna. Utóbbi kérdésben hazánkat és Máltát leszámítva minden tagállam biztosít több-kevesebb jogot a részvényeseknek.
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok függetlensége terén sem túl biztató a magyarországi jogi helyzet. A törvény nem írja elő, hogy a jelölési és bérezési bizottságokba a tulajdonosoktól független tagokat is beválasszanak, mint ahogy arról sem rendelkezik, hogy hozzák nyilvánosságra az ilyen független igazgatók nevét vagy más adatait. Hazánkkal ellentétben a tagországok többsége e téren eleget tett a brüsszeli ajánlásnak, és sovány eredmény, hogy legalább a felügyelőbizottságokba nálunk is kötelező független tagokat felvenni.
Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell
Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.
Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?
Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Komoly bírságot kapott az egyik hazai bank
- Eddig közel 400 ezer ajánlóívet igényeltek a jelöltek és jelölőszervezetek
- Dél-Magyarországon is egyre gyakrabban bukkan fel egy emberre is veszélyes galandféreg
- Babos Tímeáék döntősök Rouenban
- Andrej Babis: az illegális migráció rákbetegség, az uniós paktum nem gyógyítja
- Nagy Márton: önfenntartó társasággá kell válnia a Magyar Postának