Időzített bombákon szendereg a magyar társadalom - hogyan hatástalaníthatók?

Pénzcentrum
2007. június 28. 11:00

Időzített bombát jelent Magyarországon a roma foglalkoztatás kérdése, a jelenlegi rendkívül rossz helyzet hosszú távú fennmaradása az egész ország versenyképességét komolyan veszélyezteti - hívta fel a figyelmet egy e heti rendezvényen Holtzer Péter, a European Public Advisory Partners ügyvezetője. A kulcstényező a közoktatás fejlesztésében van, mely nemcsak a roma-kérdéssel kapcsolatos időzített bombát hatástalaníthatja, hanem azt a problémát is, hogy a mai tinédzserek 20-25%-a funkcionálisan analfabéta. Mivel velük jelentős javulást már nagyon nehéz elérni a későbbiekben, így leendő gyermekeik esélyei is romlanak, azaz beindult a tudatlanságspirál. Ez a lesújtó helyzetkép köszön vissza előbb a különböző nemzetközi írás- és olvasáskészségi felmérésekben, később pedig a tartós állástalanságban és a társadalmi lecsúszásban. Mely területeken kellene konkrétan beavatkozni a közoktatásba? A több pénz, vagy a kevesebb, de felkészültebb tanári kar megközelítés a járható út a bomba hatástalanításához? Plusz pénz nélkül is javítható lenne a tanárok bérezése? Segíteni kellene-e pénzügyileg, illetve tartós állással a rossz teljesítményt nyújtó kisdiákok szüleit? Mindehhez van-e legalább elméletben politikai támogatottság egyik vagy másik oldalon? Kemény kérdések - elgondolkodtató tények és válaszok sorozata.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Mintegy 30%-os Magyarországon az alacsony iskolázottságú népesség aránya, ami nem csak roma hátterű probléma - jelentette ki Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA KTI) igazgatója. A kormány által elindított Oktatási Kerekasztal vezetője a Magyar Közgazdasági Társaság "Közgazdászok a jövőről" című vitasorozatának keddi állomásán ehhez hozzáfűzte: a nemzetközi összevetésben nagyon alacsony magyar foglalkoztatottság elsősorban a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatottsági helyzetéből ered, bár ez nem csak magyar sajátosság.

A szegény embert az ág is húzza

Az általános iskolák nem készítenek fel megfelelően arra, hogy később a felnőttek megfeleljenek a munkáltatók által támasztott követelményeknek, mert az alapkészségek sokaknál hiányoznak - hangsúlyozta Fazekas. Emiatt szerepel az elmúlt években igen gyengén Magyarország a megszerzett tudás alkalmazására épülő nemzetközi felmérések rangsorában.

A felmérések szerint a mai magyar tinédzserek közül mintegy 25-30 ezren soha nem tanulnak meg értő módon olvasni. Ez amellett, hogy tartós állástalanság és társadalmi lecsúszás felé mutat, a szegénység újratermelődését is megalapozza. Mindemellett pedig a költségvetés kiadási oldalát is megterheli, míg bevételi oldalát apasztja (elmaradó adó- és járulékbevételek).

A rossz olvasási képességű gyermekek háromnegyede 0-8 osztályt végzett, vagy szakmunkás anyától származik, azaz nagyon erős az anyák végzettségének befolyásoló ereje a gyerekek olvasási-értési képességeiben - hívta fel a figyelmet Kertesi Gábor, az MTA KTI tudományos főmunkatársa. A család rossz anyagi helyzete jellemzően szintén nem segít a gyerekek teljesítményében és erre a hatásra rakódik még rá a rendkívül nagymértékű iskolai szegregáció (azaz egy adott iskolában magas a rossz teszteredményű tanulók aránya).

Nagyon kevesen értették még meg, hogy mennyire rossz a helyzet az iskolai szegregációban, ezért nem lehet 10-15 éven belül látványos változást elérni - figyelmeztetett Csapó Benő, a Szegedi Tudomány Egyetem Neveléstudományi Tanszékének tanszékvezető tanára. Megfogalmazása szerint egy tudatlanságspirál indult be, így az érintett rétegek lecsúszása és bővülése átmenetileg akkor is folytatódni fog, ha most komoly, jól irányzott lépések következnének be.

Tovább csökken a foglalkoztatottság?

A jelenleg mintegy 700 ezer fősre becsült magyarországi roma népességből 80-100 ezer lehet a foglalkoztatott - jelezte Holtzer Péter. A European Public Advisory Partners (EPAP) ügyvezetője rávilágított: ez rendkívül alacsony arány, egy dolgozó romának lényegében 6 nem dolgozót kell eltartani. A romák alacsony foglalkoztatottsága szintén részben a közoktatásban gyökerezik: kevesen jutnak el a középfokú oktatásba, ott nagy a lemorzsolódás (30-40%-os a szakiskolákban), így rendkívül alacsony (1-2%) a diplomás romák aránya. Akik még meg is szerzik a megfelelő szintű tudást, a társadalmi diszkrimináció miatt nehézkes munkát találniuk - vetítette előre a másik nagy probléma fontos okát Holtzer.

Az előrejelzések szerint 2050-re 7.6 millió fő körülre csökkenhet a nem-roma, míg 1.2 millióra nőhet a roma népesség létszáma. Időzített bombaként ketyeg, hogy bő 40 év múlva a jelenleginél nagyjából 2 millióval kevesebb lesz a munkaképes korú nem-romák száma, miközben 300-350 ezerrel bővül a munkaképes romák köre - hívta fel a figyelmet Holtzer.

Az EPAP ügyvezetője szerint ez utóbbi réteget lényegében 100%-ban foglalkoztatottá kellene tenni ahhoz, hogy 2050-ben a mai (egyébként is alacsony) foglalkoztatottsági rátát meg tudjuk tartani nemzetgazdasági szinten. Ha ez nem sikerül, akkor értelemszerűen csökkenni fog a magyar munkaerőkínálat és a fizetőképes kereslet is.

Sokan tanítanak, de milyen színvonalon?

A 2004-es adatok szerint az OECD-átlagnál több mint 20%-kal több munkaerővel oldotta meg Magyarország 1000 tanuló oktatását, azaz különösen rosszul gazdálkodunk a pedagógus munkaerővel - figyelmeztetett Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. Nemzetközi sztenderdekre alapozva Csapó Benő azt is kijelentette, hogy már jelenleg is mintegy 20-40 ezer fős tanári felesleg van az oktatási rendszerben (ez már önmagában is jelentős társadalmi feszültséget vetít előre). A csökkenő születésszámmal változtatás nélkül a többletfoglalkoztatás csak egyre fokozódna.

INDUL A TURMIX, A PÉNZCENTRUM HETI HÍRLEVELE!

Ha a napi hírzaj nélkül szeretnéd olvasni a Pénzcentrum legjobb anyagait, IRATKOZZ FEL HETI HÍRVELEÜNKRE, A TURMIXRA. A legizgalmasabb sztorijaink, heti egyszer, egyenesen a postaládádba.

Jelenleg 33 intézményben zajlik tanárképzés és évente 11 ezer diplomás tanár kerül ki, akik kérdéses, hogy megfelelő gyakorlati képzettségre is szert tudnak-e tenni az elméleti mellett. Ez egyrészt a létszámtöbbletből adódó "szakmai gyakorlati" lehetőségekkel, másrészt az erősen hiányzó oktatás-kutatási tevékenységgel függ össze - jegyezte meg Csapó Benő. Arra is felhívta a figyelmet: egy friss felmérésben a 27 tagú Európai Unióban a magyar tanárok vallották be a legalacsonyabb aránnyal (27%), hogy jól beszélnek egy idegen nyelvet.

Az alapfokú oktatással kapcsolatban felvázolt gondok orvoslására kézen fekvő rögtön a pénzre gondolni, nem árt azonban figyelembe venni ezelőtt egy-két meglepő tényt is. A diákok képességeinek nemzetközi összehasonlításában kiemelten figyelt PISA-felmérések eredményei, és az adott ország közvetlenül oktatásra fordított összegei között (a GDP arányában) csupán mérsékelten erős (0.36-os pozitív korreláció) az összefüggés. Ezzel szemben a PISA-eredmények és az adott ország kutatás-fejlesztésre (k+f) kiadott összegei közötti összefüggés már fokozottan erős (0.66-os korreláció). Közismert azonban, hogy Magyarország k+f kiadásai hosszú ideje alacsonyan, 1% alatt stagnálnak a GDP arányában - mutatott rá a megoldási irányra Csapó Benő.

Sokan visznek haza kevés pénzt

A nemzetközi szakirodalom számos esetben azt igazolta, hogy nem lehet a közoktatás színvonalának, eredményességének javítását önmagában csak több pénzzel megoldani - igyekezett eloszlatni a tévhitet több szakértő is. A rendszerhez kell hozzányúlni, de vigyázni kell, hogy ez ne legyen mindenütt túl direkt (pl. a tanárok kötelező óraszám-emelése) - figyelmeztetett Halász Gábor. Szavai szerint azért érzi mindenki úgy, hogy hiány van munkaerőből a közoktatásban, mert a rendszer úgy épül fel, hogy sok munkaerőt igényel.

Magyarországon a közoktatásra fordított összeg a GDP arányában (3.7%) összhangban van a nemzetközi átlaggal, azaz lényegében megfelelő arányban költünk a területre. Ugyanakkor míg egy 15 éves gyakorlattal rendelkező alsó tagozatos tanár bére az OECD országok átlagában az 1 főre jutó GDP 132%-át teszi ki, addig hazánkban csak 91%-át. Ez arra mutat rá, hogy sokan visznek haza relatív kevés pénzt. Nem a munkaerő mennyiségét kell csökkenteni (ami most zajlik), hanem a rendszer munkaerő igényességét kell csökkenteni, így a tanárok fizetése emelkedne - hangsúlyozta Halász. Ez több motivációt, szakmai megbecsülést eredményezne, mely a diákok teljesítményére is visszahatna.

Az olvasás- és szövegértés képessége jelentősen befolyásolja később a matematikai példák megértését és megoldását is, ezért kiemelten fontos lenne erre a területre koncentrálni a kutatási tevékenységet, illetve a pedagógiai munkát - javasolta Csapó Benő. Egyúttal hangsúlyozta: a gyerekeken nem lehet úgy segíteni, hogy közben a szegény és képzetlen szüleikkel nem törődünk, partnerként kell kezelni a szülőket. Kertesi Gábor a kutatási eredmények alapján hangsúlyozta: ezek mellett közvetlen anyagi segítség, illetve tartós munkalehetőség is szükséges lenne a gyenge képességű gyerekek szüleinek. A szakértő szerint jogi úton kellene elérni, hogy gyengüljön az a tendencia: a hátrányos helyzetűeknek alacsonyabb színvonalú iskola jut.

Korlátozni kellene a szabad iskolaválasztás jogát is (erre már történtek lépések), és az integrációs programokhoz is több anyagi, infrastrukturális erőforrás lenne szükséges. Természetesen figyelni kellene a hátrányos helyzetű tanulók iskoláinak minőségére - sorolta a javaslatokat a tudományos főmunkatárs. Csapó Benő szerint lényeges segítség lenne mindeközben a védőnői hálózat megerősítése is, amely viszonylag kis ráfordítással megoldható lenne, de az illetékes minisztérium ezt nem támogatja.

Magyarország többek között abban lóg ki a nemzetközi trendekből, hogy már 10 éves korban "szakos tanárok" veszik át a gyerekek oktatását (kevés idő jut tehát az alapkészségek elsajátítására), illetve 18 évre emelkedett a tankötelezettség - jegyezte meg a strukturális problémákkal kapcsolatban Halász Gábor. Véleménye szerint szigorú nemzetközi akkreditáció mellett néhány nagy tudományegyetemre kellene összevonni a tanárképzést hazánkban, és az évente kikerülő 11 ezer friss diplomással szemben elegendő lenne 2-3 ezer fő képzése is.

Ha eljutnak végre a romák az érettségiig, diplomáig, akkor az üzleti szektor végre alkalmazza őket - vázolt a roma-kérdéssel kapcsolatban egy elengedhetetlen feltételt Holtzer Péter. Érvelése szerint tehát nemcsak az államnak és a civil szférának, hanem az üzleti szektornak is komoly feladatai vannak a probléma kezelésében. Emellett össze kellene dolgozni az állami projekteket a civil és az üzleti szféra kezdeményezéseivel - tette hozzá.

Politikai támogatottság

A pártok oktatási szakértőinek helyzetértékelése hasonló, de nem képesek 4 évnél tovább látni - jelezte tapasztalatait Holtzer és Csapó. Utóbbi szakértő kiemelte: összefogással 8-10 év múlva learathatók az eredmények, azaz ha az adott politikai erő hisz abban, hogy akkor ő lesz hatalmon, akkor ellenzékként is támogatnia kellene a kezdeményezéseket. Számos országban pártokon felül álló közös ügyként kezelik az oktatáspolitikát, enélkül hazánkban sem lehet igazi előrelépést elérni.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
laskainelli  |  2021.10.19 09:08
  A tartós kapcsolatban élők számtalan problémát fel tudnak sorolni, hogy mi miatt szenvednek a tár...
perfekt  |  2021.10.18 08:20
A pénzügyi-számviteli szakemberek az őszi hónapokban már figyelik az adótörvények – bennük a számvit...
hrdoktor  |  2021.10.18 06:46
Kevésbé ismert, hogy a klimax a kellemetlen tünetek megjelenésén túl egy sor súlyos betegség kockáza...
legacykft  |  2021.10.15 18:45
Tudtad, hogy a tornádó közepe (szeme) mozdulatlan? Fizikai törvény, a forgómozgás természetéből adód...
ajovomunkahelye  |  2021.10.08 09:12
A munkavégzés körülményeinek megváltoztatásával a járványhelyzet visszafordíthatatlan átalakulásba t...
NAPTÁR
Tovább
2021. október 20. szerda
Vendel
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 19. 17:06