Igencsak szövevényessé, és kissé nehezen követhetővé vált az autópálya-építés finanszírozása költségvetési elszámolhatóságának ügye, mellyel kapcsolatban múlt pénteken jelentős port vert fel Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyi biztosa, aki az Eurostat álláspontjának már ismert részeit közvetítette. Néhány főbb momentumot azért igyekszünk megragadni a bonyolult ügyből. A legfontosabb az, hogy az Eurostat szerint az állami körbe tartozó Nemzeti Autópálya Rt.-től (NA Rt.) az Állami Autópálya-Kezelő Rt.-nek (ÁAK Rt.) átadni kívánt autópálya-szakaszok után az NA Rt.-n keresztül az államnak befizetendő tételeket (összesen valószínűleg 336 milliárd forintot) nem üzleti bevételnek, hanem privatizációs bevételnek kell elszámolni, ami viszont azt jelenti, hogy nem csökken ennyivel államháztartás hiánya. A kormány szándékára a múlt hétvégi uniós pénzügyminiszteri és jegybankvezetői ülésen részt vevő Szapáry György, MNB-alelnök is felhívta a figyelmet. Az Eurostatnak a költségvetés helyzetéről elküldött jelentést az MNB-nek is ellenjegyezni kell, így érthető, hogy az uniós szabályok betartására a jegybank igyekszik a lehető legteljesebben ügyelni. Utalnánk rá, hogy a KSH-ban nemrég mondott fel Bablinák Erzsébet, aki többek között az autópályaépítés költségvetési elszámolásainak sajátosságaival foglalkozott a hivatalnál. Új fejlemény, hogy valószínűleg a Budapest Airport privatizációjából a költségvetésbe befolyó több mint 100 milliárd forintnyi tételt nem lehet koncessziós bevételként elszámolni, azaz hiánycsökkentésre felhasználni - értesült több forrásból a VG.
A jegybank szóvivője, Missura Gábor a Népszabadság beszámolója szerint elismerte, hogy valóban az MNB egyik vezetője hívta fel a kérdésre a múlt hétvégi ülésen az Eurostat illetékeseinek figyelmét. Indoklásuk szerint azért, mert jobb előbb ismerni az unió álláspontját az ügyben. (Az Eurostat egyébként csak utólag szokta ellenőrizni az adott évek költségvetési elszámolásait, azaz az ideit csak jövő augusztus után.)
Az, hogy az autópálya-finanszírozás miatt végülis mennyivel emelkedik az idei államháztartási hiány, az dönti el, hogy mikor veszi át az autópálya-finanszírozást és lebonyolítást az erre az ügyre kijelölt ÁAK Rt. Ez a szervezet - mivel, bevételeinek (egyelőre) több mint 50%-át piaci forrásból szerzi (pl. autópálya-matrica), így - költségvetési körön kívülinek számít. A kormány már megépített, illetve építés alatt álló szakaszokat adna át a szervezetnek, amiért az NA Rt.-n keresztül az ÁAK az államkasszába fizetné be az ellenértéket.
Egyes szakaszok már tavaly elkészültek (178 mrd Ft), amely befizetést az Eurostat privatizációs, és nem üzleti bevételnek tekinti, azaz ennyi bizonyára nem csökkenthetné az idei államháztartási hiányt. A fennmaradó idei 158 milliárdos tétel sorsa egyelőre kérdéses (együtt összesen 336 mrd Ft, ami az idei becsült folyó áras GDP-nek mintegy 1.5%-a). Minden attól függ, hogy mikor készülnek el a szakaszok és ki (költségvetési körbe, vagy azon kívülre sorolt szerv) veszi át azokat. Veres János pénzügyminiszter a múlt pénteki sajtótájékoztatón konkrétan elmondta, hogy a számlák kiállítási dátuma sok mindent befolyásol.
Az Eurostat álláspontja egyelőre nem ismert abban a kérdésben, hogy az ÁAK végülis költségvetésen kívüli, vagy belüli szervnek tekinthető. Ha utóbbi derülne ki, akkor az egész átadásos, befizetéses történet (melyben az NA Rt. kereskedelmi banki hitelt vett fel) értelmetlenné válik, hiszen gyakorlatilag állami körben maradna az egész autópálya-finanszírozási, építési feladatkör. Épp ennek elkerülésére irányult eddig az összes szándék. Mindez pedig azt jelenti, hogy az összes autópályával kapcsolatos állami kiadás beleszámítana a költségvetési hiányba (ahogy ezt Almunia megfogalmazta a múlt pénteki sajtótjákoztatón).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste Banknál 6,67%, a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ráadásul amennyiben kiderülne, hogy az ÁAK Rt. is költségvetési körbe tartozik, akkor értelmetlenné válik az ÁAK Rt. devizakötvény-felvételének legalábbis az a része, ami a 178, illetve 336 milliárdos átadott szakaszok ellenértékének törlesztésére vonatkozna (amiből az NA Rt. visszafizetné a banki hiteleket az év végéig). Ez ugyanis a kamatterhek miatt több milliárdos felesleges többletkiadást jelentene.
Ha már az idő (azaz a gyorsaság) számít, hogy 178, vagy 336 milliárddal nő az idei államháztartási hiány, akkor kissé érthetetlen, hogy miért adtak utasítást az ÁAK Rt. tervezett közel 3 milliárd eurós kötvénykibocsátása road-show-jának elhalasztására (VG-információ), illetve lefújására (Népszabadság-információ). Ez az igen jelentős forrásbevonás (mintegy 750 mrd Ft) szolgált volna egyrészt a fent említett 178, illetve 336 milliárdos ellenérték kiegyenlítésére, illetve az új szakaszok megépítésére is.
Hangsúlyozni kell, hogy az itt bemutatott tényezők még nem jelentik az Eurostat végleges véleményét, az egyeztetések mind a brüsszeli szervezeten belül, mind a Pénzügyminisztériumban zajlanak. Annyi biztos, hogy ha a teljes befizetést (336 mrd ft-ot) nem fogadná el hiánycsökkentő bevételként az Eurostat, akkor az idei eredetileg 3.6%-osra tervezett eredményszemléletű deficit (nyugdíjkorrekcióval) 5.1% körülre emelkedne, míg a nyugdíjkorrekció nélküli szám 6.2% körüli lenne, azaz nem beszélhetnék hiánylefaragásról tavalyhoz képest (bár még a tavalyi szám körül is vannak huza-vonák: a VG információi szerint 6.5-7%-ra kúszott fel a deficit a GDP arányában.)
Egy biztos, hogy minden bizonytalan, legalábbis egyelőre...
Sokakat vonz az, hogy a saját főnöke legyen, ráadásul többen éreztük már úgy, hogy olyan ötlettel rukkoltunk elő, ami tényleg felpörgetné a piacot.
A mostani gazdasági helyzetbe szinte bármit megtennénk, hogy spóroljunk, azonban sokan tapasztalhatják azt, hogy hiába igyekeznek, még így is elfolyik a pénz a bankszámlájukról.
Közösségi finanszírozással adnák ki újra a 2012-es év gyerekkönyvét, a Dobozvárost.
A vállalkozásunk sikere rengeteg dolgon múlhat, nem elég az ötlet, bizony kemény munkát kell fektetni a sikerbe.
-
Jó, ha tudjuk: ezek az árulkodó jelek, ha csalók akarják megszerezni a pénzünket
Az OTP szakértője szerint a legprofibb próbálkozást is felismerhetjük néhány apróságról.
-
Több mint 30 ezer tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól
Öt év alatt az élelmiszer-felesleg közel felét hasznosította a Tesco.
-
Fellendült a tőkebevonás a cégeknél
Túlélés, beruházás, felvásárlás – a Hiventures tőkével támogatja.
- A biztonsági együttműködés elmélyítését szorgalmazzák az észak-európai országok
- Vizes Eb - Popovici újabb szenzációs győzelme
- Operaház: csökkentett költségvetésből is a világ egyik legszélesebb repertoárja
- Megszűnik a majomhimlő – új neve lesz
- Megérkeztek az első szlovák nehézfegyverek Ukrajnába
- Jelentősen magasabb szőlőárakat tart indokoltnak az agrártárca - a nap hírei
Portfolio Future of Finance 2022
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
Private Health Forum 2022


