Az MNB-től jött a "füles" az Eurostatnak - kísérlet az autópálya-ügy kibogozására

A jegybank szóvivője, Missura Gábor a Népszabadság beszámolója szerint elismerte, hogy valóban az MNB egyik vezetője hívta fel a kérdésre a múlt hétvégi ülésen az Eurostat illetékeseinek figyelmét. Indoklásuk szerint azért, mert jobb előbb ismerni az unió álláspontját az ügyben. (Az Eurostat egyébként csak utólag szokta ellenőrizni az adott évek költségvetési elszámolásait, azaz az ideit csak jövő augusztus után.)

Az, hogy az autópálya-finanszírozás miatt végülis mennyivel emelkedik az idei államháztartási hiány, az dönti el, hogy mikor veszi át az autópálya-finanszírozást és lebonyolítást az erre az ügyre kijelölt ÁAK Rt. Ez a szervezet - mivel, bevételeinek (egyelőre) több mint 50%-át piaci forrásból szerzi (pl. autópálya-matrica), így - költségvetési körön kívülinek számít. A kormány már megépített, illetve építés alatt álló szakaszokat adna át a szervezetnek, amiért az NA Rt.-n keresztül az ÁAK az államkasszába fizetné be az ellenértéket.

Egyes szakaszok már tavaly elkészültek (178 mrd Ft), amely befizetést az Eurostat privatizációs, és nem üzleti bevételnek tekinti, azaz ennyi bizonyára nem csökkenthetné az idei államháztartási hiányt. A fennmaradó idei 158 milliárdos tétel sorsa egyelőre kérdéses (együtt összesen 336 mrd Ft, ami az idei becsült folyó áras GDP-nek mintegy 1.5%-a). Minden attól függ, hogy mikor készülnek el a szakaszok és ki (költségvetési körbe, vagy azon kívülre sorolt szerv) veszi át azokat. Veres János pénzügyminiszter a múlt pénteki sajtótájékoztatón konkrétan elmondta, hogy a számlák kiállítási dátuma sok mindent befolyásol.

Az Eurostat álláspontja egyelőre nem ismert abban a kérdésben, hogy az ÁAK végülis költségvetésen kívüli, vagy belüli szervnek tekinthető. Ha utóbbi derülne ki, akkor az egész átadásos, befizetéses történet (melyben az NA Rt. kereskedelmi banki hitelt vett fel) értelmetlenné válik, hiszen gyakorlatilag állami körben maradna az egész autópálya-finanszírozási, építési feladatkör. Épp ennek elkerülésére irányult eddig az összes szándék. Mindez pedig azt jelenti, hogy az összes autópályával kapcsolatos állami kiadás beleszámítana a költségvetési hiányba (ahogy ezt Almunia megfogalmazta a múlt pénteki sajtótjákoztatón).

Ráadásul amennyiben kiderülne, hogy az ÁAK Rt. is költségvetési körbe tartozik, akkor értelmetlenné válik az ÁAK Rt. devizakötvény-felvételének legalábbis az a része, ami a 178, illetve 336 milliárdos átadott szakaszok ellenértékének törlesztésére vonatkozna (amiből az NA Rt. visszafizetné a banki hiteleket az év végéig). Ez ugyanis a kamatterhek miatt több milliárdos felesleges többletkiadást jelentene.

Ha már az idő (azaz a gyorsaság) számít, hogy 178, vagy 336 milliárddal nő az idei államháztartási hiány, akkor kissé érthetetlen, hogy miért adtak utasítást az ÁAK Rt. tervezett közel 3 milliárd eurós kötvénykibocsátása road-show-jának elhalasztására (VG-információ), illetve lefújására (Népszabadság-információ). Ez az igen jelentős forrásbevonás (mintegy 750 mrd Ft) szolgált volna egyrészt a fent említett 178, illetve 336 milliárdos ellenérték kiegyenlítésére, illetve az új szakaszok megépítésére is.

Hangsúlyozni kell, hogy az itt bemutatott tényezők még nem jelentik az Eurostat végleges véleményét, az egyeztetések mind a brüsszeli szervezeten belül, mind a Pénzügyminisztériumban zajlanak. Annyi biztos, hogy ha a teljes befizetést (336 mrd ft-ot) nem fogadná el hiánycsökkentő bevételként az Eurostat, akkor az idei eredetileg 3.6%-osra tervezett eredményszemléletű deficit (nyugdíjkorrekcióval) 5.1% körülre emelkedne, míg a nyugdíjkorrekció nélküli szám 6.2% körüli lenne, azaz nem beszélhetnék hiánylefaragásról tavalyhoz képest (bár még a tavalyi szám körül is vannak huza-vonák: a VG információi szerint 6.5-7%-ra kúszott fel a deficit a GDP arányában.)

Egy biztos, hogy minden bizonytalan, legalábbis egyelőre...