Kopint-Datorg: lassuló növekedés, romló relatív pozíció

A magyar gazdaságban a tavalyi év felemás örökséget hagyott 2005-re. A gazdasági növekedés 4%-os üteme jelentős gyorsulás az előző évi 3%-hoz képest. A növekedési potenciál az év során ennek ellenére csökkent: különösen a beruházások utolsó negyedévi, mindössze 0.3%-os növekedése jelzett lanyhuló dinamikát. Ugyanakkor folytatódott, illetve megerősödött a 2003 második felében elkezdődött szerkezetváltás: a GDP-növekedés húzóerejét 2004-ben a beruházások és az export adták, a végső fogyasztás növekedési üteme pedig jelentősen visszaesett. Megteremtődtek tehát a fenntartható növekedés feltételei, aminek fényében aKOPINT-DATORG a kedvezőtlen külső feltételek ellenére 3.6%-os növekedést valószínűsít az idén.

2004-ben valamelyest romlott Magyarország relatív pozíciója a csatlakozó országok között. A 8 új kelet-közép-európai EU-tag közül Csehország mellett Magyarország produkálta a leglassúbb növekedést, miközben az ikerdeficit, azaz a folyó fizetési mérleg és az államháztartás együttes hiánya nálunk volt a legnagyobb.
A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 700 millió euróval emelkedett, és a GDP arányában is nőtt. Az idei hiányt a tavalyihoz hasonló, 7 milliárd eurós szintre prognosztizálják a kutatók, ami a GDP arányában a tavalyi 8.8%-ról 8.2%-ra való mérséklődő hiányt jelent.

Az államháztartás tavalyi 5.4%-os (önkormányzatok nélküli) GDP-arányos deficitje jócskán meghaladta a Pénzügyminisztérium évközi előrejelzését, amely hosszú ideig 4.6%-os hiányt tűzött ki célul. Az idei államháztartási hiány a hivatalos 4.7%-os céllal szemben 5% körül lehet, ám ehhez is szigorú költségvetési politikára lesz szükség, mivel az alacsony infláció és a lassuló növekedés miatt a tervezettnél alacsonyabb lesz a nominális GDP.

Kedvező tavalyi fejlemény az infláció meredek csökkenése. Miután az év közepére a gazdaság nagyjából ledolgozta a januári ÁFA-kulcs emelés hatását, tavaly ősztől gyorsan csökken az infláció. A tavalyi 6.8%-os éves átlagos fogyasztói árindex után az idén éves átlagban 3.5% várható, de ideális esetben nem zárható ki ennél alacsonyabb áremelkedési ütem sem.

A kutatók 2005-ben éves átlagban az OECD valamennyi főbb régiójában alacsonyabb GDP-bővülést várnak a tavalyinál. Míg az USA-ban ennek ellenére többé-kevésbé dinamikus maradhat a növekedés (3.7%), az EU-ban csak szerény 2%-ot, ezen belül az EU15-ben mindössze 1.8%-ot (az eurózónában 1.6-ot) várnak. A német GDP a 2004. évi 1.6% után mai becslések szerint 0.8%-kal nőhet. Az olajpiacon a közeli hónapokban is fennmaradhatnak a rendkívül magas árak. A múlt évben megkezdődött amerikai kamatemeléseket továbbiak követhetik, s ez megakadályozhatja a dollár további számottevő leértékelődését. A fejlődő világban (elsősorban a világgazdaság egyik húzógazdaságává vált Kínában) a 2004. évinél mérsékeltebb ütemben folytatódik a gyors növekedés. A FÁK-országok 1998 utáni dinamizmusa tovább tart, de többségük GDP-jének volumene - közöttük Oroszországé - még mindig elmarad az 1989-es szinttől.

A 2004 május elsején csatlakozott új EU-tagországok egyértelmű sikerrel zárták EU-tagságuk első évét. A régió egészében a gazdasági növekedés közel 5%-os volt, ráadásul valamennyi országban legalább 4%-ot ért el. A növekedés igen kedvező szerkezetben, többnyire 15%-ot meghaladó exportvolumen-bővülés és rendkívül élénk beruházási aktivitás mellett ment végbe. Az államháztartási hiányok konvergencia-programokban vállalt csökkentését az euró-aspiránsok szinte kivétel nélkül teljesítették. 2004 második felétől javult a munkaerőpiaci helyzet, miközben csökkentek az inflációs feszültségek, és idén a fogyasztói árak 2.5-3.5% közötti növekedése valószínű. Kimagasló a növekedés a délkelet-európai országokban is, amely azonban egyelőre a külkereskedelmi deficitek érzékelhető emelkedésével párosul.