24 °C Budapest

Mi változott egy év alatt? - Reuters-poll várakozások és tények - bizony vannak eltérések...

Pénzcentrum
2004. december 30. 07:00

Az év vége a szilveszteri bulira való készülődés mellett az összegzések időszakát is jelenti, így hát érdemesnek tartottuk megvizsgálni, hogy mennyiben teljesültek az elemzői prognózisok, a makrogazdasági vonatkozású előrejelzések a 2004-es évre vonatkozóan. Ehhez a Reuters-poll 2003., illetve 2004. decemberi adatait, illetve ahol lehetett, a tényadatokat hívtuk segítségül. Összességében elmondható, bár számos mutató tekintetében a konszenzushoz egészen közeli értékek is születtek, ugyanakkor több helyen igen jelentős eltérések, illetve csúszások is bekövetkeztek. Összefoglalónkban mindkét esetre hozunk példákat. A főbb megállapítások mindenképpen elgondolkodtatóak.




Mindenek előtt érdemes áttekinteni, hogy milyen várakozások voltak egy évvel ezelőtt, és ezek milyen mértékben változtak, illetve mennyiben térnek el a jelenlegi tényadatoktól. (A jelentős eltéréseket eltérő színnel kiemeltük. Érdemes megjegyezni, hogy a 2003. decemberi Reuters-pollban 10, míg az idei decemberiben 19 elemző vett részt, melyek kisebb torzulásokra adhatnak okot. Ezek mértéke azonban nem megbecsülhető, így ezen hatásoktól jelen összehasonlításunkban eltekintünk.)


A 2004-es éves átlagos, illetve a 2004. decemberi infláció tekintetében látható, hogy néhány tized százalékpontos eltérés mutatkozott a két körkérdés eredménye között. 2004. novemberében a 12 havi fogyasztói árindex 5.8%-ra csökkent, így a 2004. január-novemberi átlagos pénzromlási ütem 6.9%-ot tesz ki. Decemberre az elemzők 5.7%-os értéket valószínűsítettek. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az idő előrehaladtával a 2004. év végi várható inflációs érték kezdetben még emelkedett, majd az idei év második felétől csökkenésnek indult.


A 2005. decemberére vonatkozó inflációs várakozások egy év alatt mintegy fél százalékponttal 4.4%-ra emelkedtek. A pontbecslés értéke megegyezik a Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentésében megfogalmazott jövő év decemberi legvalószínűbb értékkel.

Teljes mértékben megegyeztek az elemzői prognózisok a 2004. év végére vonatkozó jegybanki alapkamat mértéke tekintetében (9.5%), ráadásul ezek a tényadattal is egyeznek. A 2003. november végi 300 bázispontos kamatemelés következtében decemberben még 12.5%-on állt a 2 hetes jegybanki kamatszint. Az idei év során tehát összességében 300 bp-tal csökkent a magyar irányadó kamatszint, mely még mindig a legmagasabbnak számít Európában.

A táblázatban látható, hogy a 12 hónapos diszkont-kincstárjegy 2004. év végi hozamára vonatkozó 2003. decemberi prognózis csaknem teljes mértékben megegyezik a jelenlegi tényadattal. Emellett a 3, illetve a 10 éves hozamokra adott prognózisok is csak minimális mértékű eltérést mutatnak a tényadatokhoz képest. Most jöjjenek a jelentősebb eltérések!



A tavaly decemberi prognózisban az elemzők 3.1%-os, míg az idei legutolsó felmérésben már 4%-os GDP-növekedéssel számoltak az idei évre, mely jelentős pozitív eltérésként értékelhető. (2003-ban 2.9%-os volt a GDP-növekedés, és a külső konjunkturális helyzet akkoriban még nem sok reménykedésre adott okot). A külső környezet változása nemcsak a GDP-re, hanem az ipari termelésre vonatkozó várakozások jelentős emelkedésében is megmutatkozott (7%-ról 8.4%-ra emelkedett a várakozások mediánja). Fontos megjegyezni, hogy év közben a tényadatok az ipari kibocsátás érdemi lassulását jelezték.

Szintén számottevő, de negatív eltérés következett be egy év alatt a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó várakozások esetében is. A tavaly decemberben várt 4.5 milliárd euróról egészen 7.1 milliárd euróra, azaz közel 60%-kal a GDP közel 9%-ára emelkedett a deficit prognózis.

Talán a legnagyobb (legjelentősebb) eltérés az államháztartási hiányra adott prognózisoknál fedezhető fel. Nominálisan közel 400 milliárd forinttal (azaz közel 54%-kal!) emelkedett a várható idei teljes deficitre vonatkozó előrejelzés. A GDP-arányos hiányra vonatkozuó várakozás 1.2%-ponttal nőtt, és a kormányzat határozott elképzelése (5.3%) ellenére 5.5%-ot tett ki decemberben. Az idei - tervezettet lényegesen meghaladó - deficit nyomán bizonyára nem meglepő, hogy az elemzők a 2005-re vonatkozó GDP-arányos hiány-előrejelzése mintegy 1.5%-ponttal tolódott felfelé egy év alatt. Az elemzők és a piac bizalma a pénzügyi kormányzattal szemben - a 2006-os választások közeledtével, illetve az elmúlt három évben a tervezettet rendre meghaladó hiány nyomán - egyre csökken.



Érdemes végül a forint/euró árfolyamára, valamint az ERM-II árfolyam-rendszerbe, és az euró-zónába való belépésre adott prognózisok változását, illetve a tényadatokkal való összehasonlítását megnézni.

Forint/euró árfolyam

A 2003. decemberi felmérésben az elemzők idén év végére 255.50-es forint/euró árfolyamot valószínűsítettek, azaz épp 10 forinttal gyengébbet, mint a jelenlegi kurzus. Érdemes kiemelni, hogy az akkori felmérésben a legmagasabb (262 forint/euró) és a legalacsonyabb (250 forint/euró, Lehman Brother's) előrejelzés között mindössze 12 forintnyi volt az eltérés, pedig ne felejtsük el, hogy 2003. decemberében a piac még nem tette igazán túl magát a november végi 300 bp-os kamatemelés hatásain, az árfolyam a 260-265 közötti sávban mozgott.

A 2004. decemberi pollban 2005. december végére az elemzői prognózisok mediánja 253.50 forint/euró, ugyanakkor a legmagasabb (265 forint/euró) és a legalacsonyabb (247.50 forint/euró) közötti eltérés a viszonylag nyugodtabb körülmények ellenére 17.5 forintra tágult, míg a 2006. decemberére vonatkozó prognózisok is 17 forintnyi különbséget mutatnak. Az adatokból, illetve a fent vázolt egyensúlytalansági folyamatokból valószínűnek tűnhet a forint ideinél nagyobb volatilitás melletti gyengülése.

A fiskális konszolidációban mutatott hiányosságok természetesen nem csak a forint árfolyamában, hanem az euróbevezetés - illetve ezzel összefüggésben az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépés - lehetséges dátumának későbbre tolódásában is visszaütnek.

ERM-II. árfolyam-rendszer

2003. decemberében az ERM-II. árfolyamrendszerbe való lehetséges belépésként a válaszolt adó öt elemző a 2004 második fele, illetve 2005. első féléve közötti dátumokat jelölte meg. Ennek tükrében különösen érdekes, hogy a 2004. decemberi felmérésben a választ adó 12 elemző közül 2 elemző 2007-es, kilenc szakértő 2008-as dátumot jelölt meg, míg egy elemző (JP Morgan) 2010-es ERM-II-csatlakozást valószínűsített. Egy év alatt tehát mintegy 4 évvel tolódott ki az ERM-belépés ideje! Külön érdemes kitérni ennek tükrében arra, hogy a jelentősen módosuló ERM-II csatlakozási időpont ellenére gyakorlatilag ugyanolyan belépési árfolyam (260 Ft/euró) jött ki a válaszokból mindkét megkérdezés alkalmával.

Euró-bevezetés

A 2003. decemberi poll-ban a közös európai fizetőeszköz lehetséges bevezetésére választ adók (7 elemző) többsége még 2009-es euró-bevezetést valószínűsített (egy elemző azonban már akkor is 2010-es dátumot jelölt meg). Az egy évvel későbbi körkérdésben az elemzők már legalább egy éves csúszást vártak az euró-bevezetésben. Ki kell emelni, hogy a 19 elemző közül kettő 2011-es, míg három szakértő 2012-es dátumot jelölt meg, mint az euró-csatlakozás lehetséges idejét (4 elemző nem adott választ). 2004 során az egyes hónapok Reuters-polljainak eredményei (is) arra utaltak, hogy az elemzők egyre inkább szkeptikussá váltak a hivatalos céldátumnak tekintett 2010-es euróbevezetés kapcsán.

Tapasztalat szerint az elemzők véleménye előbb-utóbb befolyással van a befektetői döntésekre is. A kérdés szilveszter előnapján talán már csak az lehetne, hogy inkább szomorkodjunk, vagy pezsgőspoharakkal koccintva nevessünk?...
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2023.09.27 08:03
Katalin Laczkó postjában találtam ezt a 3 éleseszüen azonosított szimptómát, aminél érdemes gondolko...
perfekt  |  2023.09.26 11:56
Bár az OKJ-képzési rendszer tavaly év végén teljesen kifutott, de még mindig az érdeklődők 80 százal...
hrdoktor  |  2023.09.25 05:30
Az emberi társadalom mindig is átalakult, fejlődött az idők folyamán, de az elmúlt évtizedekben tapa...
laskainelli  |  2023.09.23 20:54
Boldognak lenni kellemes, sőt elképesztően jó érzés. Van, hogy a körülményeink adják meg ezt az érzé...
ajovomunkahelye  |  2023.09.14 16:38
Kincentric 5000 fő megkérdezésével végezte el globális kutatását, hogy jobban megértsük, hogyan véle...
A magyar menzák réméből lesz a jövő igazi szuperétele: disznótáp hozhatja el a forradalmat?

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.

Ki nem találod, kiről nevezték el a legtöbb utcát Magyarországon: fotókon a rekorder

Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.

Nem akármibe vágott bele Király Gábor: Guinness-rekordra hajt a magyar kapuslegenda

Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.

Szívszorító: ilyen képeket eddig nagyon kevesen láthattak Budapest szegényeiről

A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.

NAPTÁR
Tovább
2023. szeptember 28. csütörtök
Vencel
39. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Agrárszektor Konferencia 2023
Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
Sustainable World 2023
A jövő vállalatai szeptember 12-én!
Mi lesz veled magyar élelmiszer?
Ingyenes Signature rendezvény
EZT OLVASTAD MÁR?
Új Pénzcentrum app
A legfrissebb hírek és árfolyamok
MOST NEM
LETÖLTÖM