Az elmúlt hetekben ismét a fókuszba került a költségvetési szektorban dolgozók létszámának és bérének alakulása. A témát nem más, mint Draskovics Tibor pénzügyminiszter "elevenítette fel", aki július végén kijelentette, hogy a szférában tervezett jövő évi kötelező béremelésnek csupán egy része kerülne kifizetésre a költségvetésből, a többit az adott intézményeknek maguknak kellene kigazdálkodniuk. Mindez a létszámcsökkentés irányába mutató intézkedés. Nem állítjuk, hogy a létszám, illetve a bérek alakulása terén az eddigi folyamatok a jövőben is hasonlóan fognak bekövetkezni, ugyanakkor mindenképpen érdemes egy kissé visszatekinteni, hogy úgymond "tanulhassunk a múlt hibáiból".
A pénzügyminiszter a 6.5%-os jövő évi - költségvetési szférára vonatkozó - béremelési elképzelést a múlt héten közölte, egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium elképzelései szerint a 6.5%-ból csak 5% kerülne kifizetésre a költségvetésből, a hiányzó rész előteremtése az egyes intézményekre hárulna.
Draskovics hozzátette, hogy véleménye szerint nem nevezhető természetesnek az, hogy a magyar munkavállalóknak közel 1/3-a (pontosítva a foglalkoztatottak 20-22%-a) dolgozik az állami szférában, azaz az adófizetők pénzéből kapja fizetését. Ezzel egyet kell értenünk. Azt a "módszert" ugyanakkor már a múlt heti cikkünkben is vitattuk, hogy a kiadások lefaragásán keresztüli létszámcsökkentés az állami szférában önmagában érdemi eredményre vezetne. Most ennek "alátámasztására" álljon itt egy ábra, ami az elmúlt 3 és fél év folyamatait ábrázolja egy kis KSH-s gyűjtőmunka eredményeként.
Az ábra alapján jól látszik, hogy az elmúlt néhány évben a sokat hangoztatott közigazgatási reformnak az állami szféra létszámának csökkentésére irányuló törekvéséből gyakorlatilag az lett, hogy a létszám érdekes módon csak tovább nőtt.
Már László Csaba pénzügyminisztersége alatt bizonyos kezdeményezések születtek a létszámcsökkentésre, ugyanakkor a tényadatok azt mutatják, hogy ez nem következett be. Bár bizonyos állami szférában dolgozó munkavállalók kénytelenek voltak elhagyni eredeti munkahelyüket, de sok volt az áthelyezés, illetve a régiek helyére legtöbbször újak jöttek (előfordult, hogy a létszáma a "leépítés" után mégemelkedett is).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A februári intézkedések sem gyakoroltak eddig érdemi hatást a létszám illetve a fizetések alakulására. Az igaz, hogy az elmúlt évek számottevő bérnövekedési dinamikája az állami szektorban is lassult, a tartós létszámcsökkenésnek azonban nincsenek jelei.
A fizetések felőli "fiskális szigor" az elmúlt évek tapasztalatai alapján kérdéses, hogy valódi tartós hatást eredményezhet-e.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
- Kiszámolták, hány forinttal emelkedhetnek jövőre a nyugdíjak
- Röhejes filmes bakit fedeztek 55 év után az Egri csillagokban
- Csúnyán ráfázott a cikázó fehér skodás az M2-esen - videó
- A külföldi kampánypénzek felhasználása rossz - Nézőpont-felmérés
- Magyarország stratégiai partnerének nevezte Grúziát a honvédelmi miniszter
- Júliusban indul a paksi bővítés előkészítő munkálatainak újabb fázisa - napinfó
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


