Kedvező a csillagok állása az idei GDP számokra nézve. Kis technikai segítséget is kaphatnak az indexek a munkanapok számában mutatkozó különbségek miatt. Az EKB számítása szerint az idei évben a munkanapok száma 2.8 nappal lesz magasabb mint az 1990-2004-es időszak átlagában. Összességében az idei évben 4 munkanappal több lesz mint 2003-ban volt, emiatt a naptári hatás különösen érzékelhető lesz az idei GDP adatokban. Az Eurostat az éves GDP becslésnél nem végez munkanap-hatás korrekciót.
Az első negyedéves GDP számok hazánkban is jelentősen meglepték mind az elemzőket, mind a gazdaságkutató intézeteket. A magyar adatnál jelentkező pozitív meglepetés azonban nem volt egyedüli a kontinensen, az euró-zóna több tagállamában is tapasztaltak hasonló jelenséget. A munka- illetve szökőnaphatás érdemben változtatta meg a növekedési indexeket. Az MNB becslése szerint az első negyedéves 4.2%-os magyar növekedésből kb. 0.4%-ot magyarázhatnak az említett hatások.
Az EKB a naptári hatást összességében 0.25%-ra becsüli az euró-zóna egészére nézve 2004-ben. A naptári hatás országonként eltérő. Németországban kb. 0.5% lehet majd a pozitív hatás, míg Franciaországban 0.2-0.3%. A negyedéves aggregált adatoknál az Eurostat emiatt szezonálisan és munkanap-hatástól megtisztított adatokat is igyekszik közölni (ez felel meg az amerikai gyakorlatnak).
A naptári hatás becslése során a következő feltételezéseket veszik figyelembe. Egy hét öt munkanapból áll, és feltételezik, hogy minden munkanap termelése arányos az egy év során ledolgozott munkanapok számával. Innen egy felső becslést kaphatunk, mely kb. 0.4% az év egészére. Valószínű azonban, hogy a munkanapok száma a GDP-re valójában nem arányosan, hanem ennél kisebb mértékben hat. Összességében az EKB úgy becsli, hogy egy plusz munkanap a GDP termelést 0.05-0.1%-kal növeli.








