Euró bevezetés: az út, nem a dátum a fontos

2004 elején a kormány is felismerte, hogy felülvizsgáltra szorul a korábban még elérhetőnek hitt 2008-as bevezetési időpont. Abban a legtöbb szakértő és a gazdaságpolitikai döntéshozók is egyetértenek, hogy bár a leghamarabbi euró-bevezetés lenne a leghasznosabb hazánk számára, de a 2008-as bevezetés túlzott áldozatokat követelne. A legutóbbi nyilatkozatokat figyelembe véve ma várhatóan 2009-es, vagy 2010-es céldátum kerül bejelentésre. Draskovics Tibor pénzügyminiszter hétfőn az Érdekegyeztető Tanács ülését követően jelezte: személy szerint a későbbi, azaz a 2010-es csatlakozást látja célszerűbbnek, de a "végső szót" a kormány mondja ki.

A Világgazdaság számos gazdasági szakembert, vezetőt kérdezett meg az euró bevezetéséről. A nyilatkozatokból egyértelműen kitűnik, hogy a megkérdezettek szerint nem elsősorban a dátum a fontos, hanem a bevezetéshez vezető út, azaz a felkészülési idő alatti lépések és azok hatásai. Az alábbiakban néhány, a kérdés megítélésében irányadó véleményt emelünk ki.

Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója és a Joint Venture szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy alapjában véve a "minél korábbi bevezetés lenne a leghasznosabb, de a realitásokból kell kiindulni". A nagyvállalati vezető a 2008-as eddigi céldátummal kapcsolatban elmondta, hogy nem célszerű a gazdasági növekedés esélyeit eljátszani a gyors euró-zóna csatlakozás érdekében. Sugár Andráshoz hasonlóan (T-Mobile Magyarország Rt. vezérigazgatója és a befektetési és versenyképességi tanács társelnöke) Mosonyi is sokkal inkább az infrastrukturális reformokra, a versenyképesség növelésére, az oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi beruházások fontosságára helyezné a hangsúlyt, mint a túl korai euró-bevezetésre.

Sugár András annak a reményének adott hangot, hogy az EU 15 régi tagállamai tekintettel lesznek arra, hogy a most csatlakozottaknak a szigorú kritériumok teljesítéséhez évtizedes lemaradásokat kell behozniuk. Utalt arra is, hogy több nagy régi tagállam sem tudja teljesíteni az államháztartási hiányra vonatkozó feltételt, ezért véleménye szerint "Magyarország számára a feltételeket akkor tekinthetjük jónak, ha azok nagyobb teljesítményre ösztönzik az országot".

Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint az euró-csatlakozásról csak akkor érdemes beszélni, ha a magyar gazdaságnak már sikerült tartós növekedési pályára állnia, de ez véleménye szerint a közeljövőben még nem következhet be. Mind a bevezetés időpontjához, mind pedig a belépési középárfolyam kérdésében véleménye szerint széles körű társadalmi egyetértésre van szükség.