Az EU-csatlakozás előtt pár nappal minden belépő állam kinyilvánított vágya kell, hogy legyen az ír-példa megismétlése - írja az Economist. A jövendő tagállamok nem csupán a füstmentes ír pubok és a kelta zene kapcsán irigykedhetnek, mára ugyanis Írország kétségkívül a legfényesebb bizonyítékul szolgál arra, hogy az EU-tagság gazdagságot hozhat. Írország, 1973-as belépésekor, mindössze az EU átlag 62%-át kitevő egy főre eső GDP-vel rendelkezett, mely 2002-re 121%-ra bővült. Az eredmények kapcsán Pat Cox, az Európa Parlament ír elnöke elmondta, hogy "az EU tagság Írországot egy stagnáló, visszafejlődő és súlyos lemaradásokkal küszködő brit területből egy modern és felvirágzó európai országgá változtatta."
Mindez korántsem jelenti azt, hogy a csatlakozás küszöbén álló országok vezetőinek ölbe tett kézzel kellene várnia a belépésre, mondván utána már minden jön magától. Az EU tagság önmagában nem hoz gazdagságot és jólétet, de ügyesen felhasználva lehetőséget teremthet mindezek eléréséhez. Vehetjük ellenpéldaként Görögországot, melynek egy főre jutó GDP-je az unió átlagának 64%-át tette ki az 1981-es belépéskor, és a szám 2002-re is mindössze 70%-ra emelkedett. Még Írországban is váratott magára a csoda egy ideig: még 1987-ben is, a belépés után csaknem 15 esztendővel, a munkanélküliségi ráta még mindig kétszámjegyűre rúgott, tömeges kivándorlás és a GDP 120%-a feletti államadósság jellemezte az országot. Az ír vezetés azonban felismerte, hogy az adók és az állam gazdasági szerepének mérséklésével kihasználhatók a belépés által nyert piaci hozzáférésből fakadó előnyök és az idegentőke-beáramlás (FDI).
1998-ra az amerikai multinacionális társaságok az ír export 70%-át adták, jelezve a kedvező irányú elmozdulást. Az egykor legmagasabb, 40% feletti társasági adókulcs mára mindössze 12.5%-os, az állam GDP-ből való részesedése pedig 33%-ra csökkent a '80-as évekbeli 54%-ról. A már említett munkanélküliség is visszaszorult, napjainkban a ráta 5% alatti értéket mutat.
Általánosan elmondható, hogy az ír leckét megfogadták a leendő tagállamok, amelyekben az alacsony, egykulcsos társasági adó és a gazdasági életből kivonult kormányzat már rendelkezésre áll a várva-várt fellendüléshez. A sort Észtország vezette, az egykulcsos társasági adó 1990-es évek közepén történő bevezetésével. Mostanra Lengyelország, Magyarország és Litvánia is 20% alatti társasági adókulccsal rendelkezik. Szlovákia bevezette az egységes 19%-os kulcsot a társasági és a személyi jövedelemadó területén is. Ha mindezt összevetjük az alapvető oktatás elfogadható színvonalával és a viszonylag alacsony bérekkel (Szlovákiában például 20%-kal alacsonyabbak a munkabérek, mint Ausztriában), nem nehéz rájönni: az új tagországok igen vonzó befektetési lehetőséget nyújthatnak.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ez Magyarország egyik legkedvezőbb vállalati hitelterméke (x)
Már igényelhető a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram akár 30 százalék vissza nem térítendő támogatással kombinált kamatmentes kölcsöne az MFB Pont Plusz hálózatban.


