EU-csatlakozás - esély vagy veszély?

Pénzcentrum
2004. április 20. 10:03

Az EU-csatlakozás előtt pár nappal minden belépő állam kinyilvánított vágya kell, hogy legyen az ír-példa megismétlése - írja az Economist. A jövendő tagállamok nem csupán a füstmentes ír pubok és a kelta zene kapcsán irigykedhetnek, mára ugyanis Írország kétségkívül a legfényesebb bizonyítékul szolgál arra, hogy az EU-tagság gazdagságot hozhat. Írország, 1973-as belépésekor, mindössze az EU átlag 62%-át kitevő egy főre eső GDP-vel rendelkezett, mely 2002-re 121%-ra bővült. Az eredmények kapcsán Pat Cox, az Európa Parlament ír elnöke elmondta, hogy "az EU tagság Írországot egy stagnáló, visszafejlődő és súlyos lemaradásokkal küszködő brit területből egy modern és felvirágzó európai országgá változtatta."

Mindez korántsem jelenti azt, hogy a csatlakozás küszöbén álló országok vezetőinek ölbe tett kézzel kellene várnia a belépésre, mondván utána már minden jön magától. Az EU tagság önmagában nem hoz gazdagságot és jólétet, de ügyesen felhasználva lehetőséget teremthet mindezek eléréséhez. Vehetjük ellenpéldaként Görögországot, melynek egy főre jutó GDP-je az unió átlagának 64%-át tette ki az 1981-es belépéskor, és a szám 2002-re is mindössze 70%-ra emelkedett. Még Írországban is váratott magára a csoda egy ideig: még 1987-ben is, a belépés után csaknem 15 esztendővel, a munkanélküliségi ráta még mindig kétszámjegyűre rúgott, tömeges kivándorlás és a GDP 120%-a feletti államadósság jellemezte az országot. Az ír vezetés azonban felismerte, hogy az adók és az állam gazdasági szerepének mérséklésével kihasználhatók a belépés által nyert piaci hozzáférésből fakadó előnyök és az idegentőke-beáramlás (FDI).

1998-ra az amerikai multinacionális társaságok az ír export 70%-át adták, jelezve a kedvező irányú elmozdulást. Az egykor legmagasabb, 40% feletti társasági adókulcs mára mindössze 12.5%-os, az állam GDP-ből való részesedése pedig 33%-ra csökkent a '80-as évekbeli 54%-ról. A már említett munkanélküliség is visszaszorult, napjainkban a ráta 5% alatti értéket mutat.

Általánosan elmondható, hogy az ír leckét megfogadták a leendő tagállamok, amelyekben az alacsony, egykulcsos társasági adó és a gazdasági életből kivonult kormányzat már rendelkezésre áll a várva-várt fellendüléshez. A sort Észtország vezette, az egykulcsos társasági adó 1990-es évek közepén történő bevezetésével. Mostanra Lengyelország, Magyarország és Litvánia is 20% alatti társasági adókulccsal rendelkezik. Szlovákia bevezette az egységes 19%-os kulcsot a társasági és a személyi jövedelemadó területén is. Ha mindezt összevetjük az alapvető oktatás elfogadható színvonalával és a viszonylag alacsony bérekkel (Szlovákiában például 20%-kal alacsonyabbak a munkabérek, mint Ausztriában), nem nehéz rájönni: az új tagországok igen vonzó befektetési lehetőséget nyújthatnak.

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.06.22 14:01
Article written by Olivier Legrand, Managing Partner AIMS International Belgium & Global Practice Le...
perfekt  |  2021.06.22 08:10
Valószínűleg már senkit nem lep meg, hogy a nyári meleggel együtt érkezik az adótörvény csomag, amel...
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 23. szerda
Zoltán
25. hét
Június 23.
Szentivánéj
Június 23.
Olimpiai világnap
EZT OLVASTAD MÁR?