Soron következő írásunkban a jegybankot, annak funkcióit, céljait és eszközeit mutatjuk be olvasóink számára. Mindenek előtt tisztázzuk a bankrendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat! Bankrendszeren egy ország bankjainak összességét értjük. A rendszer lehet egy, vagy kétszintű. Egyszintű bankrendszer alatt azt értjük, amikor a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, hitelt folyósít, számlát vezet és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Ez a felépítés főként a szocialista berendezkedésre volt jellemző, ahol a jegybankot legfeljebb takarékpénztárak, beruházási és külkereskedelmi bankok egészítették ki. Ha csak és kizárólag a jegybank létezik, monobank struktúráról beszélhetünk. A kétszintű bankrendszerben a központi bank és a gazdasági szereplők közé közvetítőként beépülnek az "alsóbb szintű" bankok, így tehát nem alakul ki közvetlen kapcsolat a jegybank és a gazdálkodó alanyok között. Modern jegybankról a Bank of England 1694-es megalapítása óta beszélhetünk. Az angol nemzeti bank feladata a bankjegykibocsátás, bankügyletek folytatása, államkölcsönök nyújtása, állami bevételek kezelése és a kereskedelmi váltók leszámítolása volt. Magyarországon 1817-től az Österreichische Nationalbank, 1878-tól az Österreichisch-Ungarische Bank, majd 1924-től a Magyar Nemzeti Bank töltötte, illetve tölti be a központi banki szerepet. Az MNB, 1924-es alapításakor részvénytársaságként jött létre, jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. A központi bank működését a rendszerváltás után az 1991-es jegybanktörvény szabályozta, meghatározva az MNB legfontosabb funkcióit : - Monetáris eszközökkel, független szervként segíti a kormány gazdaságpolitikáját - Védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét - Kizárólagos joga van bankjegy és érmekibocsátáshoz - Arany és devizakészleteket halmoz fel - Befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, - keresletet - Intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat - Vezeti az állam és egyes központi költségvetési szervek pénzforgalmi számláit - Az állam megbízottjaként külföldi hiteleket vesz fel - Végső hitelnyújtó (lender of last resort) funkciót tölt be. Az MNB fő szervei a Monetáris Tanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés. Főbb ügyekben a közgyűlés hívatott dönteni és az alapszabályt is ez fogadja el. A Monetáris Tanács a legfőbb monetáris politikai irányító szerv, melynek tagja az MNB elnöke és alelnökei, valamint további, az alelnökök számával megegyező számú tag. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre, hogy biztosítsa függetlenségét a kormánytól. Alelnökből legfeljebb öt lehet. Az fb. elnökét és három tagját az Országgyűlés választja, a további tagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A már említettek szerint az MNB független a kormánytól, de (optimális esetben) együttműködik vele a gazdaságpolitika megvalósításában. A 2001./LVIII. törvény alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen elsődleges cél eléréséhez az inflációs célkövetés rendszerét használja. Ez utóbbi szerint a központi bank a nyilvánosan közölt inflációs cél teljesítésére törekszik. Az inflációs előrejelzés elsősorban azért fontos, mert átlátható módon közvetít információt a gazdaság szereplőinek, hitelesség esetén pedig képes az inflációs várakozások szinten tartására. Az infláció kívánatos szinttől való eltérésére az MNB a monetáris politika szigorításával, vagy lazításával reagál, elsősorban az irányadó kamat megváltoztatásával. (A kitűzött inflációs cél 2005. decemberére 4%, melyet +/- 1%-os toleranciasáv vesz körül.) A következőkben tekintsük át a jegybank eszköztárát ! A jegybanki alapkamat A jegybank monetáris politikájának fő eszköze a kamat. A jegybanki kamatkonstrukciók közül kiemelt szerepe van az irányadó kamatnak, amely arra szolgál, hogy a jegybank által optimálisnak ítélt pénzpiaci kamatszintet a kamatpolitika hatásossága szempontjából leginkább meghatározó futamidőn a piacon érvényesítse.
Az MNB a jegybanktörvénynek megfelelően irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. A jegybanki alapkamat megegyezik az ún. két hetes betéti konstrukció kamatával, mely a fölös forrásokkal rendelkező bankrendszerben hatékony szabályozási eszköz. A két hetes betéti konstrukció lehetőséget biztosít a kereskedelmi bankok számára ki nem hitelezett pénzeik kamatoztatására, illetve mint sterilizációs eszköz funkcionál.
Az irányadó betéti konstrukció 2 hetes futamideje abból a szempontból optimális, hogy jelentős mértékben befolyásolni képes a 3 hónapos futamidejű pénzpiaci kamatokat, és ezáltal hatással van a kereskedelmi banki hitelek és betétek kamatárazási folyamatára is. A kéthetes futamidő megfelel a spekuláció elleni elvnek és az EKB gyakorlatának is.
Az alapkamat a gazdaság egyéb területein is fontos referenciaértéknek számít. A költségvetés jegybanknál vezetett számlájára a jegybank az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet. Késedelmes, lejárt tartozások esetén a késedelmi pótlékot illetve büntetést jellemzően a jegybanki alapkamat mértékében, illetve ennek valahányszorosában állapítják meg.
A kamattranszmisszió, azaz a jegybank által közvetlenül befolyásolt pénzpiaci hozamok és a banki betéti, illetve hitelkamatok egyidejű és arányos együttmozgásának hatékonyságát számos tényező befolyásolja: amennyiben a pénzügyi közvetítőrendszerben nem alakult ki éles versenyhelyzet, úgy a szinte monopol pozícióban lévő bank könnyen "lenyelheti" a központi kamatcsökkentést, saját profitját növelve ezzel.
Csökkenti a transzmisszió hatékonyságát, ha a bankrendszerben nagy súllyal képviseltetik magukat a dinamikus piacszerzésre törekvő bankok, melyek betéteik és hiteleik árazásakor nem a folyó nyereséget, hanem a stratégiai szempontokat tartják szem előtt.
A jelenleg is tapasztalt alapkamat csökkentés kapcsán meg kell említeni, hogy a jegybank inflációs célja gyakran összeütközésbe kerül a gazdaság által kívánatosnak tartott árfolyamszinttel. Míg a kamatcsökkentés a forint leértékelődését támogatva segíti a nemzetközi versenyképességet, addig a másik oldalon növelheti az inflációt. Ellenkező esetben egy esetleges kamatemelés felértékelheti a nemzeti valutát, kedvezőtlenül érintve az exportorientált vállalatokat, de mérsékelve az infláció szintjét.
Nyíltpiaci műveletek
Nyíltpiaci műveletek esetében a központi bank egy létező másodlagos piacon avatkozik be, von ki vagy juttat likviditást, értékpapírokat forgalmaz. Ilyen művelet például az azonnali állampapír értékesítés és vásárlás.

Drasztikusan átalakul a magyar gasztronómia a klímaváltozás miatt: komoly szemléletváltás kell a hazai konyhákban.
Ha egymás mellé tennénk mind a 2800-at, az Atlanti-óceánig is eljuthatnánk; utunk során pedig tökéletesen kirajzolódna egy a magyar társadalomról szóló szubjektív látlelet.
Már csak 500 nevező kell, hogy magyar Guinness-rekord szülessen októberben! A cél továbbra is, hogy ezren rúgjanak büntetőt az Országos Tizenegyesrúgó Bajnokságon.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
-
Másodszor emel bért idén a Rossmann (x)
300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére az idén 30 éves drogéria, amely tavaly elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahely díját.
-
A környezetbarát IT eszközöké a jövő (x)
A világ első szén-dioxid-semleges üzleti laptopja új fejezetet nyithat fenntartható digitalizációban.
-
Az élelmiszer-infláció letöréséhez nem elég a 6 árharcos multi élelmiszerlánc (x)
Az élelmiszer-inflációban jelenleg gyengülés tapasztalható, amiben a multinacionális élelmiszerláncok árpolitikája is fontos szerepet játszik.
- Vita az infációról, a háborúról és az akkumulátorgyárakról – reakciók a miniszterelnök felszólalására
- Az ügyészség közölte: halálos csapda várta a rendőröket Esztergomban
- Semjén Zsolt a teremtésvédelemről: a zöld ideológia "természetellenes dolgokat" propagál
- "Igazságosan" kellene elosztani a menekülteket az EU-ban - mondta a német miniszter
- Folytatódik az üzengetés Kína és Európa között
- Összekapott Németországgal Lengyelország a választás előtt
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


