MNB - A bankok bankja

Pénzcentrum

2004. április 8. 08:23

Link a vágólapra másolva

Soron következő írásunkban a jegybankot, annak funkcióit, céljait és eszközeit mutatjuk be olvasóink számára. Mindenek előtt tisztázzuk a bankrendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat! Bankrendszeren egy ország bankjainak összességét értjük. A rendszer lehet egy, vagy kétszintű. Egyszintű bankrendszer alatt azt értjük, amikor a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, hitelt folyósít, számlát vezet és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Ez a felépítés főként a szocialista berendezkedésre volt jellemző, ahol a jegybankot legfeljebb takarékpénztárak, beruházási és külkereskedelmi bankok egészítették ki. Ha csak és kizárólag a jegybank létezik, monobank struktúráról beszélhetünk. A kétszintű bankrendszerben a központi bank és a gazdasági szereplők közé közvetítőként beépülnek az "alsóbb szintű" bankok, így tehát nem alakul ki közvetlen kapcsolat a jegybank és a gazdálkodó alanyok között. Modern jegybankról a Bank of England 1694-es megalapítása óta beszélhetünk. Az angol nemzeti bank feladata a bankjegykibocsátás, bankügyletek folytatása, államkölcsönök nyújtása, állami bevételek kezelése és a kereskedelmi váltók leszámítolása volt. Magyarországon 1817-től az Österreichische Nationalbank, 1878-tól az Österreichisch-Ungarische Bank, majd 1924-től a Magyar Nemzeti Bank töltötte, illetve tölti be a központi banki szerepet. Az MNB, 1924-es alapításakor részvénytársaságként jött létre, jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. A központi bank működését a rendszerváltás után az 1991-es jegybanktörvény szabályozta, meghatározva az MNB legfontosabb funkcióit : - Monetáris eszközökkel, független szervként segíti a kormány gazdaságpolitikáját - Védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét - Kizárólagos joga van bankjegy és érmekibocsátáshoz - Arany és devizakészleteket halmoz fel - Befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, - keresletet - Intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat - Vezeti az állam és egyes központi költségvetési szervek pénzforgalmi számláit - Az állam megbízottjaként külföldi hiteleket vesz fel - Végső hitelnyújtó (lender of last resort) funkciót tölt be. Az MNB fő szervei a Monetáris Tanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés. Főbb ügyekben a közgyűlés hívatott dönteni és az alapszabályt is ez fogadja el. A Monetáris Tanács a legfőbb monetáris politikai irányító szerv, melynek tagja az MNB elnöke és alelnökei, valamint további, az alelnökök számával megegyező számú tag. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre, hogy biztosítsa függetlenségét a kormánytól. Alelnökből legfeljebb öt lehet. Az fb. elnökét és három tagját az Országgyűlés választja, a további tagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A már említettek szerint az MNB független a kormánytól, de (optimális esetben) együttműködik vele a gazdaságpolitika megvalósításában. A 2001./LVIII. törvény alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen elsődleges cél eléréséhez az inflációs célkövetés rendszerét használja. Ez utóbbi szerint a központi bank a nyilvánosan közölt inflációs cél teljesítésére törekszik. Az inflációs előrejelzés elsősorban azért fontos, mert átlátható módon közvetít információt a gazdaság szereplőinek, hitelesség esetén pedig képes az inflációs várakozások szinten tartására. Az infláció kívánatos szinttől való eltérésére az MNB a monetáris politika szigorításával, vagy lazításával reagál, elsősorban az irányadó kamat megváltoztatásával. (A kitűzött inflációs cél 2005. decemberére 4%, melyet +/- 1%-os toleranciasáv vesz körül.) A következőkben tekintsük át a jegybank eszköztárát ! A jegybanki alapkamat A jegybank monetáris politikájának fő eszköze a kamat. A jegybanki kamatkonstrukciók közül kiemelt szerepe van az irányadó kamatnak, amely arra szolgál, hogy a jegybank által optimálisnak ítélt pénzpiaci kamatszintet a kamatpolitika hatásossága szempontjából leginkább meghatározó futamidőn a piacon érvényesítse.

Óriási gazdasági ziccert hagy ki Magyarország: ez lehet a felvirágzás kulcsa, mitől félünk?

Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.

Elindult a szavazás: legyen munkaszüneti nap december 24-e Magyarországon?

A december 24-i munkaszüneti nap régóta borzolja a kedélyeket a magyar közéletben, rengeteg alkalommal nyújtottak már be törvénymódosító javaslatot az új munkaszüneti nap kapcsán.

Rájár a rúd a legendás magyar gyár dolgozóira: megszületett az ítélet, milliárdoktól esnek el

A Kúria döntése alapján jogszerű volt a Dunaferr kollektív szerződésének 2020-as felmondása.

Egy lépéssel közelebb az újabb munkaszüneti nap Magyarországon: már örülhetnek a dolgozók?

Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést az NVB.

Hol van ehhez képest Ausztria, Svájc? Ez a közeli ország lehet a menekülő magyarok Kánaánja

Luxemburg nemcsak Európa egyik leggazdagabb, hanem a magyar munkavállalók számára is különösen vonzó célország.

Fontos dologra figyelmeztet a NAV: érdemes ennek utána nézni

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idén is több mint 5,6 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet.

Elmegy mellettünk egész Európa: semmit nem ér, amit a magyar melós 2025-ben csinál?

Cikkünkben arra keressük a választ, van-e most gazdaságilag "jó" munkahely Magyarországon.

Újabb toborzási hullám indult a gyorséttermekben: akár 480 ezret is kereshetsz, végzettség nélkül

A gyorséttermi állások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak a hazai munkapiacon.

NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát

Megszólalt a NAV: több mint 900 ezren ajánlották fel elektronikusan adójuk 1+1 százalékát.

Ez az idei év legstresszmentesebb szakmája: jól megfizetik, végzettség sem kell

A munkahelyi stressz ma már szinte mindenki életének része, ám egy átfogó amerikai felmérés szerint vannak olyan foglalkozások, amelyek jelentősen kevesebb idegi megterheléssel járnak.

Így siklik ki sok magyar élete egy szempillantás alatt: elég egy rossz lépés, és oda a munkájuk

Az állásban lévő fiatalok 51 százaléka érzi biztosnak a pozícióját.

Ilyen csodavízumokkal kezdenek új életet magyarok a mesés délen: Európából sem kell kilépniük

Portugália egyre népszerűbb célpont a külföldi munkavállalók körében: a 2025-ös évben a minimálbér 1 015 euróra (kb. 410 ezer forintra), az átlagfizetés pedig 1 670...

Ezért lép le az országból minden évben több tízezer magyar: rengetegen dolgoznak kint

Minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, a legnépszerűbb célországok közé tartozik Nagy-Britannia és Németország is.

Új csodameló hódít Magyarországon: simán meggazdagodhat, aki még időben vág bele

Űrmérnöknek lenni ma már nem sci-fi: a sztereotípiákkal ellentétben ráadásul sokkal többről szól, mint pusztán csillagászati megfigyelésekről, vagy űrhajók tervezéséről.

Óriási tévhitben élnek a magyarok: hosszú hónapokba telne újra munkát találniuk

A munkavállalók alábecsülik egy esetleges munkanélküliség esetén az újbóli sikeres elhelyezkedésre ráfordított idő és fáradság mértékét.

Fontos határidőre figyelmeztet a NAV: már nem sok idő maradt, érdemes figyelni

Május 20-áig kell elfogadni vagy módosítani a NAV által készített bevallási tervezeteket.

Sorra lépnek le ezek a magyar szakemberek: ki fog törődni a gyerekekkel?

Voltak olyanok, akiket alkalmatlannak minősítettek, de a kicsi fizetés is igen jelentős visszatartó erő a szektorban.

Influencer lista 2025: ők ma a legértékesebb magyar YouTuberek, TikTokerek

Az első továbbra is a TheVR csatorna, a második pedig változatlanul Whisper Ton. A harmadik helyen azonban már volt változás.