MNB - A bankok bankja

Pénzcentrum

2004. április 8. 08:23

Link a vágólapra másolva

Soron következő írásunkban a jegybankot, annak funkcióit, céljait és eszközeit mutatjuk be olvasóink számára. Mindenek előtt tisztázzuk a bankrendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat! Bankrendszeren egy ország bankjainak összességét értjük. A rendszer lehet egy, vagy kétszintű. Egyszintű bankrendszer alatt azt értjük, amikor a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, hitelt folyósít, számlát vezet és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Ez a felépítés főként a szocialista berendezkedésre volt jellemző, ahol a jegybankot legfeljebb takarékpénztárak, beruházási és külkereskedelmi bankok egészítették ki. Ha csak és kizárólag a jegybank létezik, monobank struktúráról beszélhetünk. A kétszintű bankrendszerben a központi bank és a gazdasági szereplők közé közvetítőként beépülnek az "alsóbb szintű" bankok, így tehát nem alakul ki közvetlen kapcsolat a jegybank és a gazdálkodó alanyok között. Modern jegybankról a Bank of England 1694-es megalapítása óta beszélhetünk. Az angol nemzeti bank feladata a bankjegykibocsátás, bankügyletek folytatása, államkölcsönök nyújtása, állami bevételek kezelése és a kereskedelmi váltók leszámítolása volt. Magyarországon 1817-től az Österreichische Nationalbank, 1878-tól az Österreichisch-Ungarische Bank, majd 1924-től a Magyar Nemzeti Bank töltötte, illetve tölti be a központi banki szerepet. Az MNB, 1924-es alapításakor részvénytársaságként jött létre, jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. A központi bank működését a rendszerváltás után az 1991-es jegybanktörvény szabályozta, meghatározva az MNB legfontosabb funkcióit : - Monetáris eszközökkel, független szervként segíti a kormány gazdaságpolitikáját - Védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét - Kizárólagos joga van bankjegy és érmekibocsátáshoz - Arany és devizakészleteket halmoz fel - Befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, - keresletet - Intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat - Vezeti az állam és egyes központi költségvetési szervek pénzforgalmi számláit - Az állam megbízottjaként külföldi hiteleket vesz fel - Végső hitelnyújtó (lender of last resort) funkciót tölt be. Az MNB fő szervei a Monetáris Tanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés. Főbb ügyekben a közgyűlés hívatott dönteni és az alapszabályt is ez fogadja el. A Monetáris Tanács a legfőbb monetáris politikai irányító szerv, melynek tagja az MNB elnöke és alelnökei, valamint további, az alelnökök számával megegyező számú tag. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre, hogy biztosítsa függetlenségét a kormánytól. Alelnökből legfeljebb öt lehet. Az fb. elnökét és három tagját az Országgyűlés választja, a további tagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A már említettek szerint az MNB független a kormánytól, de (optimális esetben) együttműködik vele a gazdaságpolitika megvalósításában. A 2001./LVIII. törvény alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen elsődleges cél eléréséhez az inflációs célkövetés rendszerét használja. Ez utóbbi szerint a központi bank a nyilvánosan közölt inflációs cél teljesítésére törekszik. Az inflációs előrejelzés elsősorban azért fontos, mert átlátható módon közvetít információt a gazdaság szereplőinek, hitelesség esetén pedig képes az inflációs várakozások szinten tartására. Az infláció kívánatos szinttől való eltérésére az MNB a monetáris politika szigorításával, vagy lazításával reagál, elsősorban az irányadó kamat megváltoztatásával. (A kitűzött inflációs cél 2005. decemberére 4%, melyet +/- 1%-os toleranciasáv vesz körül.) A következőkben tekintsük át a jegybank eszköztárát ! A jegybanki alapkamat A jegybank monetáris politikájának fő eszköze a kamat. A jegybanki kamatkonstrukciók közül kiemelt szerepe van az irányadó kamatnak, amely arra szolgál, hogy a jegybank által optimálisnak ítélt pénzpiaci kamatszintet a kamatpolitika hatásossága szempontjából leginkább meghatározó futamidőn a piacon érvényesítse.

Összedőlhet a home office-kártyavár? Sok magyar dolgozónak ezért marad csak álom a távmunka

Sokan úgy vélik, hogy a home office ritkulni fog, a munkavállalók kétharmada szerint a jövőben egyáltalán nem lesz lehetősége rá.

Megint kevesebbet ér a magyarok pénze: ismét csökkent a reálkereset, meddig tart ez még?

Ismét két százalékkal csökkent a reálkereset, de a bruttó és a nettó szépen gyarapodtak. De ez mire elég?

Egyre kevesebbet ér a magyarok pénze: jöhetnek a szűk esztendők, ebből mi lesz?

A fizikai munkakörökben két év alatt nagyobb mértékben emelkedett a fizetés, mint a szemmii beosztásban dolgozóknál.

Ezt már nem söpörhetik le a magyar munkahelyek: itt a legnyomósabb érv a teljes home office mellett

Egy amerikai tanulmány szerint a távmunka jótékony hatással van bolygónk jövőjére, a dolgozók ugyanis felére csökkenthetik vele a karbonlábnyomukat.

Asztalra csapnak a szakszervezetek: óriási baj lehet Magyarországon, ha elfogadják ezeket a törvényjavaslatokat

Azonnal vonja vissza a kormány a már korábban is nagy felháborodást kiváltott, salátatörvénybe bújtatott két szakszervezet- és munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatát!

Óriási tévhit kering a magyar munkahelyeken: sokaknak az állása is múlhat ezen a tévedésen

A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.

Óriási változás jöhet a magyar munkahelyeken: erre mindenkinek fel kell készülni

Hogyan fog kinézni a jövő munkahelye és hogyan tudunk alkalmazkodni hozzá? Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group partnere kísérelt meg választ adni erre a kérdésre.

Te is lelépnél Ausztriába melózni? Ma már nem olyan egyszerű, erről jobb tudni

Évente legalább 4 ezer magyar dönt úgy, hogy Ausztriában próbál szerencsét, amivel Magyarország az osztrákok legnagyobb munkaerő exportőrévé vált.

Kongatják a vészharangot: visszafordíthatatlan károkat okozhat a kormány új terve?

A szakértők szerint élelmiszerbiztonsági és egészségügyi veszélyei is lehetnek annak, ha bizonyos szakmákat szakképesítés nélküli dolgozók is végezhetnek.

Komoly béremelést jelentett be a Rossmann: ennyi pluszpénzt kapnak a dolgozók a drogérialáncnál

A Rossmann idén már másodszor emeli meg a béreit, ezúttal 300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére a drogéria.

Milliós fizetéssel vadásszák a magyar buszsofőröket Skóciába: jogosítvány, végzettség sem feltétel

Egy kint élő magyar magyarázza el most nekünk, milyen kereseti lehetőséggel és milyen kiadásokkal számolhat, aki úgy dönt, útnak indul.

Itt a tervezet: a jövőben végzettség nélkül lehetsz szobafestő vagy villanyautó-szerelő

A gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezése értelmében a jövőben számos, a korábbiakban szakképesítéshez kötött tevékenység képesítés nélkül is végezhető lenne.

Megtilthatják a munkáltatóknak, hogy szakszervezeti tagdíjat vonjanak le és utaljanak el a közalkalmazottak béréből

Megtiltaná a kormány a munkáltatóknak, hogy a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti tagdíjat vonjanak le, és tovább utalják az érdekképviseleteknek.

Leesik az állad: ennyit keres egy egyszerű pincérnő Amerikában

Átszámítva havonta közel másfél millió forintot is megkereshet Amerikában egy pincér.

Kapkodnak a magyarok ez után a fizetett tanfolyam iránt: 700 ezres fizut ígérnek, ha sikerül elvégezni

A járművezető tanulók – munkaszerződéssel – 5-6 hónap alatt sajátíthatják el a szükséges ismereteket.

Azonnali béremelés kell, már szó szerint szenvednek a magyar dolgozók a pénztelenség miatt

A béremelés korábban a megtartásról, a motivációról szól, mára azonban szociális kérdés lett.

500 ezer vendégmunkást hívna be a magyar kormány: de valójában nincs is rájuk szükség

A Kormányfő egy korábbi beszédében, mint valós igény, jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását.

Ekkora órabérekért toboroznak napszámosokat az idei szüretre: ők vihetik haza a legjobb pénzt

1500-2500 forintos órabérért keresnek napszámosokat az idei szüretre, az állandó emberek keresnek a legjobban.