1 °C Budapest

Kész, vége: elkezdték felélni megtakarításaikat a magyarok

Pénzcentrum
2012. január 2. 18:03

Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004 áprilisa óta nem folyósítottak annyi forint alapú lakáshitelt, mint a mostani időszakban, holott csaknem két éve nem voltak olyan drágák a lakáshitelek, mint manapság. A végtörlesztés miatt a szabad felhasználású és személyi hitelek is népszerűek, és most már a lekötött betéteikhez is jobban hozzányúlnak a háztartások, mint korábban. A hitelállományra vonatkozó statisztikát azonban a végtörlesztés hidegen hagyta: tovább nőtt a családok teljes tartozása a forint gyengülése miatt.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Lakossági hitelek

Közzétetette novemberre vonatkozó hitelezési statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ezekből kiderül: az előző hónapoknak megfelelően októberben is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság. Tranzakciós alapon 177,6 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, ennek döntő részét a devizahitelek tekintetében tapasztalt 214,7 milliárdos nettó törlesztés adja. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PSZÁF statisztikái szerint november végéig aktuális árfolyamon az októberi 175 milliárd forint után 164 milliárd forintnyi devizahitelt végtörlesztettek a háztartások, vagyis a 214,7 milliárd forintnyi nettó törlesztés nagy része a végtörlesztésből származik.


Az MNB és a PSZÁF statisztikái egyaránt azt mutatják, novemberben 16 milliárd forintnyi hitelt nyújtottak végtörlesztésre a bankok. Ennek köszönhető, hogy az előző havi 21,5 milliárd forintról 38,5 milliárd forintra növekedett a kihelyezett jelzáloghitelek teljes volumene. Az adatok alapján a végtörlesztésre nyújtott hitelek részben lakáscélúak, részben szabad felhasználásúak. A forint alapú lakáshitelek kihelyezett összege 22,6 milliárd volt novemberben, ami 2004 áprilisa óta a legmagasabb érték. Az összesen 16 milliárdnyi "végtörlesztési" hitel nélkül ugyanakkor nincs jelentősebb változás a hazai jelzáloghitelezésben. Várható, hogy a banki kapacitások végtörlesztés miatti lefoglaltsága nyomán az új hitelfelvevők jóval lassabban jutnak hitelhez, mint normál körülmények között, ami a következő hónapok statisztikáiban fog leginkább látszódni.


A jelzáloghiteleken belül novemberben 41%-ot képviseltek a szabad felhasználásúak, ez jóval magasabb arány az előző hónapokban megszokottnál, amit szintén a végtörlesztésre nyújtott hitelek magyaráznak. Ami viszont az új lakásvásárlókat és házépítőket illeti, jelentős részük hitel igénybevétele nélkül, készpénzes tranzakciót választ, és egyelőre nincs arra utaló jel, hogy akár ezek aránya, akár a lakáspiaci tranzakciók száma a közeljövőben jelentősen megváltozna. Az Európai Bizottság jóváhagyása után életbe lépő új kamattámogatási program ugyanakkor lendíthet valamelyest a hitelfelvételi kedven.


A jelzáloghitel-kihelyezés volumene a végtörlesztés ellenére november hónapban még mérsékeltnek volt mondható, a frank hó végi árfolyama azonban 246 forintról 254 forintra, az euróé pedig 301 forintról csaknem 312 forintra nőtt. Az átértékelődés következtében (a végtörlesztések ellenére) csak 8 milliárd forinttal csökkent a magyar lakosság forintban kifejezett jelzáloghitel-állománya, mégpedig 7051 milliárdról 7043 milliárdra. Alább láthatjuk, hogy a teljes tartozás pedig még nőtt is. A jelzáloghitelek 74,2%-a, 5226,7 milliárd forint volt devizában denominálva. Mint ismeretes, ezek jelentik azt a kört, amelyek jogosultak lehetnek a kedvezményes végtörlesztésre.


Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas, és egyre növekvő kamatszintje. Novemberben teljes hitelköltségük átlagosan 11,2% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,7%-kal. Szeptember végén a bankok többsége kamatemeléssel reagált a végtörlesztés miatt várhatóan megnövekvő forinthitel-keresletre és a forrásköltségek emelkedésére, ami az októberi statisztikában még nem (hitelköltség: 10,3%), a novemberiben azonban már jelentkezett.


A lakáscélú hitelekétől eltérő tendencia figyelhető meg a fogyasztási hitelek árában. A forint alapú fogyasztási hitelek költségmutatója novemberben átlagosan 19,25% volt, szemben az egy hónappal korábbi 23,41%-kal és az egy évvel korábbi 20,87%-kal. Ennek oka az lehet, hogy megnőtt a fogyasztási hiteleken belül az alacsonyabb kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya, épp a végtörlesztés miatt. Októberhez képest ezért is 17,4 milliárd forintról 29,5 milliárdra növekedett a fogyasztási hitelek kihelyezési volumene.


A lakosság teljes hitelállományának nagyságát novemberben elsősorban nem a hitelfelvételek és -törlesztések, hanem az említett átértékelődés és a végtörlesztés befolyásolta. Egy hónap alatt 9,5 milliárd forinttal 8655,4 milliárd forintra nőtt a lakosság hitelállománya, ami az alacsony hitelezési aktivitás ellenére 1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A devizahitelek aránya az akkori 67,1%-ról 66,0%-ra csökkent.


Lakossági betétek

Megtört a háztartások betétállományának öt hónapig tartó emelkedő trendje, ezúttal ugyanis 12,7 milliárd forinttal csökkent a lakossági betétállomány. Októberrel ellentétben most már látszik a végtörlesztések hatása, az éven belül lekötött betétek állománya például 44,7 milliárd forinttal csökkent. Ez egyúttal azt is jelzi ugyanakkor, hogy a végtörlesztéshez szükséges pénzt még mindig nem elsősorban a bankbetétekből teremtik elő az adósok.


Az alábbi ábrán komoly összefüggés figyelhető meg az euró árfolyama és a devizabetétek tranzakciói között: gyenge árfolyam mellett csökken a devizabetétek állománya (realizálják a betétesek az árfolyamnyereséget), erős árfolyam mellett pedig nő (a forint gyengülésére számítanak). A betétek "forintosítása" novemberben a gyenge árfolyam ellenére már nem volt olyan látványos, vélhetően azonban épp a gyenge forint miatt még mindig jobban "hozzányúltak" a deviza-, mint a forintbetétekhez.


A forintbetétek mellett szól továbbra is a magasabb kamatszint. Az éven belül lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje november folyamán gyakorlatilag nem változott (5,67%-ról 5,73%-ra nőtt) annak ellenére, hogy több banknál is látványos betéti kamatemeléseket láthattunk.


Novemberben a háztartások betétállománya 7703,6 milliárd forintról 7690,8 milliárdra csökkent. A devizabetétek aránya a teljes állományon belül az árértékelődések ellenére az említett hatás miatt egy hónap alatt 14,3%-ról 14,1%-ra csökkent.

 

 

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 29. hétfő
Taksony
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?