15 dolog, amit tudni kell a válságról - Nem csak a sztárbankárok szívnak!

Pénzcentrum
2008. október 9. 05:55

Ma már nem csak a pénzügyi szaklapok vannak tele a válsággal foglalkozó írásokkal, hanem a szélesebb körnek szánt, akár ingyenesen osztott újságok is címlapon hozzák a sztorit: gazdasági válság van! Az utca embere annyit már biztosan tud, hogy mostanában nem mennek éppen fényesen a bankárok dolgai, nem árt azonban kicsit összeszedettebben áttekinteni, hogy mitől is sikerült eljutni a jelenlegi áldatlan állapothoz, és mire számíthatunk most. Nem mint sztárbankárok, hanem mint "egyszerű" emberek...

Minden az olcsó pénzzel kezdődött...

Az évtized elején az USA és Japán központi bankjai szokatlanul alacsonyan tartották az irányadó kamatlábat, hogy segítsék a vergődő gazdaságot. (A Federal Reserve által meghatározott ráta a 2000-es 6,5%-ról 1%-ra csökkent 2003 közepére.) Az alacsony kamatok az olcsó hiteleken keresztül megnövelték az ingatlanpiaci keresletet, ezáltal komoly ingatlan áremelkedést váltottak ki.

Megjelent korunk pestise, a másodrendű hitel

A bankok tovább táplálták az ingatlanpiaci drágulással kapcsolatos spekulációkat, mivel szinte mindenkinek adtak hitelt, aki igénylést nyújtott be. Előbb-utóbb azok is hitelhez jutottak, akik normál minősítés után elutasítással kellett volna, hogy szembenézzenek. Ezeket a hiteleket végül értékpapírosították és komoly befektetőknek értékesítették. Mivel a hitelportfoliókat biztosítótársaságok biztosították, ezért a kreált értékpapírok a hitelminősítőktől kiemelkedő besorolást kaptak.

Megfertőződött a világgazdaság

Az értékpapírosítás által olyan befektetők is kitették magukat a másodrendű hitelek kockázatainak, akik azt sem tudták igazán, hogy mit vásároltak.

Láncreakció indul az ingatlanpiacról

Az amerikai Fed 2003-ban emelni kezdte a rövidtávon irányadó kamatszintet, melynek eredményeként a ráta 2006 nyarára 5,25%-ra kúszott fel. A kamatemelés eredményeképpen a változó kamatozású jelzáloghitelek (általában a másodrendűek ilyenek voltak) törlesztőrészletei megugrottak, majd 2006 júliusában az USA-ban megállt az ingatlanpiaci áremelkedés. Az ingatlanok értékének csökkenésével egyre többen kerültek olyan helyzetbe, hogy magas finanszírozási aránnyal megvásárolt ingatlanjuk már kevesebbet ért, mint amennyivel még tartoztak a banknak. Ilyen helyzetben a nemfizetési arány értelemszerűen megnőtt.

Riadót fújtak a hitelminősítők

A helyzet komolyságát észlelve a hitelminősítők a korábban AAA besorolásba helyezett értékpapírokat (amikbe a hitelköveteléseket csomagolták) hamar bóvli státuszba fokozták le, ezáltal rengeteg intézmény találta magát olyan helyzetben, hogy a biztosnak hitt befektetése gyakorlatilag a mögöttes kockázat miatt korántsem ér annyit, mint amennyire számított. Mivel senki nem tudta, mennyit is érnek ezek a papírok, eladni szinte alig lehetett őket.

Nincs mese, jöhettek a leírások

Mivel a számviteli szabályok előírják, hogy a bankok és befektetési társaságok piaci értéken tartsák nyilván eszközeiket, kénytelenek voltak leértékelni az említett értékpapírokat. Mivel a papíroknak valós piaca nem volt, így szép fokozatosan jöttek az egyre nagyobb leírások, melyek végül komoly hullámmá erősödtek.

Hoppá, kevés a tőke a pénzintézeteknél

A portfolió minőségének romlása természetesen oda vezetett, hogy a befektetési bankok egyre komolyabb leírásokat eszközöltek. Amennyiben a hitelköveteléseket összesítő értékpapírokat reálisan értékeljük, máris nem tűntek olyan fényesnek a banki mérlegek...

Időzített bomba: a bizalomnak lőttek

Mivel egyre több befektetőnek esett le, hogy a biztonságosnak hitt bankrészvényei mögött valóságos időzített bomba ketyeg, elkezdtek megszabadulni a részvényektől. Azok a bankok, melyek rutinszerűen hiteleztek egymásnak ultra rövidtávra, egyszercsak egymással szemben is elvesztették a bizalmat, mivel nem voltak biztosak benne, mennyit is ér a másik fél biztosítéka.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Jöttek a bedőlések

Az elsőként bedőlő bankok között volt a kaliforniai IndyMac, mely élen járt a másodrendű jelzáloghitelezésben. A sort a Countrywide, a legnagyobb jelzáloghitelező folytatta, mely eladta magát a Bank of Americának, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. A sort meglehetősen patinás nevekkel lehetne folytatni, de nézzük inkább mi következett.

Befagytak a hitelek

Szeptemberre gyakorlatilag befagyott a bankközi rövidtávú hitelpiac, és a bankok a központi banktól kapott komoly összegeket sem pumpálták a rendszerbe, hiszen mindenki a saját házatáján igyekezett kicsit rendet tenni, a legrosszabbra készülve.

A kormányzat közbelép

Hiába a kamatcsökkentés és a bepumpált dollár milliárdok, megmentett pénzintézetek, a bizalom nem áll helyre egykönnyen. A Lehman Brothers szeptember közepi csődje, a Merrill Lynch értékesítése és a világ legnagyobb biztosítójának, az AIG-nek a megmentése önmagáért beszél: nem két perc lesz rendet tenni a megfertőződött pénzügyi szférában.

Bedobják a mentőövet

A Bush kormányzat több százmillió dollárnyi fertőzött eszközt felszívna, csak hogy a pénzintézetek mérlegei egészségesebbek legyenek. A tervek szerint az értéküket visszanyerő eszközöket végül értékesíti a kormányzat, így vélhetően azért nem buknak rajta olyan hatalmasat, mint elsőre tűnik.

Jöhetnek végre a stabil ingatlanárak?

2008-ban az év/év alapú ingatlanár csökkenés üteme lassul, az eladatlan ingatlanok mennyiségének növekedése pedig csaknem megállt. Az ingatlanpiaci stabilizálódás azért fontos, mert csakis ilyen helyzetben lehetne tisztán látni, hogy mekkora is a baj, az értékpapírosított hiteleknél mekkora nemfizetési aránnyal kell számolni normális körülmények között.

Még évekig érezhetjük az utórengéseket

A bankok ezidáig mintegy ezer milliárd dollárt veszítettek a rossz adósságok miatt a válságban, és számos szakértő szerint a végső veszteség ennek duplája lehet majd. A kevesebb tőke egyben azt is jelenti, hogy jóval megfontoltabban megy majd a hitelezés, így jelentősen lassulhat a gazdasági növekedés.

Mit kell most csinálni?

A pénzügyi pánikok idején a legtöbben képtelenek racionálisan gondolkodni. A mostani dráma végkimenetele talán még hetekig, hónapokig beláthatatlan lesz, addig pedig a legjobb komoly pénzügyi döntések nélkül kihúzni. (Utólag persze mindenki okos lesz, de ez már teljesen más kérdés...)

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?