Drágul a lakáshitel: taktikát váltanak a bankok?

A Merryl Lynch által rendezett konferencián a HBOS vezérigazgatója, Andy Hornby a brit jelzálogpiac fundamentális változásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a piaci részesedés növeléséért folytatott agresszív küzdelemnek vége, és ideje új alapokra helyezni a jelzáloghitelezést.

Ennek jegyében a HBOS is feladja a nettó hitelnövekményre vonatkozó célkitűzéseit, ehelyett havonta változó stratégiát alakít majd ki, melyet a hitelezési volumen és a kamatmarzs változása határoz meg. (A nettó hitelnövekményt az újonnan kötött és a megszűnt hitelszerződések volumenének különbsége adja.)

A legnagyobb brit bank által bevezetett lépések és a hitelválság első jeleire szigorodó hitelezési politika minden valószínűség szerint a lakossági jelzáloghitel-állomány növekedési ütemének csökkenéséhez vezet majd, a hangsúly pedig eltolódik a vállalati szegmens irányába.

A lakossági jelzáloghitelek drágulás a banki forrásköltség folyamatos növekedése miatt vált elkerülhetetlenné, a hitelválság egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az általános befektetői bizalomvesztés, és az ennek következtében folyamatosan növekvő forrásköltség.

A befektetői bizalom visszaállítását azonban nehezíti, hogy a legnagyobb hitelezők csak most, hetekkel az amerikai válság kirobbanása után, jelentik be, hogy az mekkora várható veszteséget jelent számukra. Az európai bankok kitettségének mértékéről ezért még most sem rendelkezünk pontos információval.

A Deutsche Bank várhatóan a napokban jelenti be, hogy a jelzálog-hitel válság folyományaként leírandó vesztesége eléri a 1,5 milliárd dollárt. A svájci UBS és a Citigroup pedig néhány napja számolt be arról, hogy az idei évben 1,6, illetve 2,9 milliárd fontos leírással számol.

A hazai bankok és befektetők kitettsége alacsonynak mondható, ilyen formában tehát nem fenyegeti hazánkat a válság, a befektetői bizalomvesztés azonban pont az olyan, sérülékeny államok számára jelenthet súlyos felárakat, mint Magyarország. Az Európában jellemző növekvő kamatkörnyezetből a hazai lakáshitelesek mindeddig semmi sem érezhettek, mert a bankok elnyelték a forrásköltségek növekedését, ez a jelenség azonban hosszú távon fenntarthatatlannak látszik.

A svájci frank alapú hitelek esetében már a várható, moderált kamatemelés is érzékenyen érintheti a reálbércsökkenés által egyébként is megterhelt háztartásokat. A kamatemelés jelentőségét az adja, hogy az újonnan kihelyezett hitelek 90 százalékát hazánkban a svájci frankban denominált hitelek adják. A rendkívül erős piaci verseny mindeddig arra kényszeríttette a bankokat, hogy marzsukból engedve, alacsony kamatlábak mellett hitelezzenek, a kamatmarzs csökkentése azonban nem folytatható a végtelenségig.