A legveszélyesebb hitelfajta: drámaian emelkedett a végrehajtások száma

Az Egyesült Államokban nindzsa hitelként emlegetett konstrukciók ugyanis, még az amerikai hitelválság átgyűrűzése ellenére is megjelenőben vannak az európai és főként a brit piacon, ahol a bankok, piaci részesedésük zsugorodásától való félelmükben szemet hunynak az igénylők valósan rendelkezésre álló jövedelmének megnagyobbítása felett.

Szaporodóban vannak a kvázi jövedelemigazolás nélküli lakáshitelek, melyek esetében az igénylő szinte hasraütés-szerűen, munkáltatói igazolás nélkül írja be a rendelkezésre álló jövedelmét. A pénzügyi felügyelet szerint 4 évvel ezelőtt minden huszadik hitel volt kvázi jövedelemigazolás nélküli, ma ez az arány egy a tízhez.

A subprime, vagyis a hagyományosnál nagyobb kockázatot jelentő hitelek elterjedésében jelentős szerepet játszanak a hitelközvetítők, akik a jutalék emelése érdekében minél több ügyfelet szeretnének szerezni a bankok számára, figyelmen kívül hagyva az ügyfelek érdekeit.

A pénzügyi felügyelet meglátása szerint a helyzet több mint aggasztó, a magasabb kockázatú hitelek esetében érvényes 11,5 százalékos hitelkamat ugyanis teljesen ellehetetleníti a hitelszerződés megkötésére ösztönzött első lakásvásárlókat. A végrehajtási eljárások számának 30 százalékos emelkedéséért is főként a subprime piacon történt bedőlések a felelősek.

Bár a magyar hitelkínálatban is találkozhatunk jövedelemigazolás nélküli konstrukciókkal, ezek nem minősülnek subprime hiteleknek, mert a jövedelemigazolás megléte alapvetően nem a bank által alkalmazott kamatokat, hanem a finanszírozási arányt befolyásolja. Vagyis azok, akik nem tudnak megfelelően nagy jövedelemről igazolást nyújtani, végül kevesebb hitelt kapnak.

Persze hazánkban is időről időre felröppenek olyan hírek, melyek hamisított APEH-igazolások megjelenéséről szólnak, azonban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jellemző "self-cerification" hitelek, saját jövedelem bevallású hitelek egyáltalán nem jellemzőek a magyar piacra.