Lakáshitel: nagyobb a baj, mint gondolták...

Az elmúlt hónapokban az amerikai bankpiac mindenképpen megpróbálta elkerülni a subprime piac teljes összeomlását, így bár hétről hétre felröppent a hír, hogy az árverések rohamléptékkel növekednek, az igazi véget a hitelezők különböző módszerekkel próbálták kitolni.

A bankok számára kiemelt kockázatot jelentő subprime piac összeomlása ugyanis jelentősen visszavethetné az éppen csak lábadozó ingatlanpiacot, a lakások árának általános visszaesésén keresztül pedig a válság könnyen behálózhatná a teljes jelzáloghitel-piacot.

A folyamat megindulását jelzi, hogy a 10-edik legnagyobb amerikai hitelező, az American Home Mortgage csődöt jelentett, miután a hitelek fedezeteként álló ingatlanportfolió értéke olyan mértékben csökkent, hogy az további bankközi hitelek felvételére már nem adott lehetőséget.

A sötét felhők sűrűsödését jelezte, hogy a világ legnagyobb biztosítója és a legjelentősebb hitelezők egyike, az AIG nyilvánosságra hozta, hogy az általa kezelt elsődleges jelzáloghitel-állományon belül növekedett a nemfizetések aránya, subprime hitelein belül pedig a 60 napnál hosszabb csúszásban lévő hitelfelvevők aránya már 10,8 százalék.

Az egyre kerekedő hitelkrízisben a jelek szerint azonban nem csak az amerikai hitelezők érintettek, a német IKB is súlyos válságon megy keresztül, mert a birtokában lévő jelzálogpiaci papírok a piac negatív hírekre adott reakcióiban értéküket vesztették.

A bankközi piacon a rövid távú kamatlábak az irányadó rátánál magasabbra nőttek, így a forrósodó hangulat lehűtése érdekében az EKB úgy döntött, hogy indokolt az intervenció és jelentős mennyiségű pénzforrás rendelkezésre bocsátásával növelni a piac likviditását. Az Európai Központi Bank mintegy 95 milliárd eurós, a Federal Reseve pedig 24 milliárd dolláros tőkeinjekció mellett tette le a voksát.

Az EKB utoljára a szeptember 11-i terrortámadás után nyúlt ilyen eszközökhöz, a lépés így érthetően növelte piacokon a krízishangulatot. Fekete nap volt a tegnapi a Wall Streeten, ahol a blue chip részvények árfolyama négyhónapos mélypontra süllyedt, a Dow Jones pedig 387 pontos esés után 13 270 ponton zárt.

A kereskedési volumen soha nem látott méreteket öltött, a tegnapi napon 2,8 milliárd részvény cserélt gazdát, a Dow Jones 30 részvénye egy kivételével negatívban fejezte be a kereskedést. A szakadás azonban nem csak az amerikai tőzsdét jellemezte, Londonban sem volt jobb a hangulat, a bizonytalanság pedig az árutőzsdén is érezhető volt.

A tőzsdék mellett a befektetők számára nehezen emészthető hírek érkeztek az alapok tájáról is. A francia BNP Paribas zárolta három befektetési alapját, a kezelt állomány meghaladja a 2 milliárd eurót. A bank szóvivője szerint a probléma technikai jellegű és a pénzintézet reményei szerint csupán átmeneti.

A nyilatkozat optimizmusát vitatja az a tény, hogy nem a BNP Paribas az egyetlen bajban lévő bank, az amerikai Goldman Sachs is két alapjának zárolására kényszerült. A 9 milliárd dolláros Global Alpha és a jóval kisebb North American Equity Oppotunities alapok az elmúlt két hétben a piaci hangulat változékonysága miatt jelentős veszteségeket könyveltek el. A bank Goldman Sachs cáfolta, hogy az alapok felszámolását tervezi, nyilatkozata szerint a befektetők vagyonát a piaci helyzet stabilizálódásáig zárolják csupán.

A sötét felhők gyülekeznek, és a szakemberek már korántsem ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy a subprime piac válsága elszigetelhető. Ezt az érzetet az amerikai elnök tegnapi beszéde sem tudta enyhíteni, amelyben arról biztosította az amerikaiakat, hogy a válság csupán az egyes személyeket érinti és biztosan nem rengeti majd meg az amerikai gazdaságot.