A legkínosabb események közzé tartozik, mikor egy vásárlás vagy pénzfelvétel alkalmával, azzal a ténnyel szembesülünk, hogy a kártyánkon nincs elég fedezet. Pedig emlékeink szerint még bőven akad tartalék a folyószámlánkon. Ilyenkor jogosan tehetjük fel magunknak a kérdést: mi történhetett?
Alapvetően többfajta problémával találhatjuk szembe magunkat. Most a banki zárolásokkal fogunk foglalkozni.
Tegyük fel, hogy szokásos hétvégi vásárlásunk alkalmával, kártyával fizetünk a hipermarketben, majd ezt követően egy bank automatánál felveszünk némi hétvégi költőpénzt. Kártyás fizetéskor a kereskedő, készpénzfelvételkor pedig a bankautomata kártyaelfogadó rendszere egy engedélykérést kezdeményez, amire az ügyfél bankja egy engedélyszámot küld vissza (vagy ha nincs elég fedezet a számlánkon, akkor megtagadja a kérést). Ezzel igazolja, hogy a tranzakció végrehajtható, a fedezet megvan (ezt követően nyomtatódik ki a POS terminálból a szalag, amit aláíratnak velünk). Ezzel egyidejűleg a bank zárolja (15-30 napig) a szükséges összeget, hogy azt ne lehessen más célra újra felhasználni. Egy egyszerű kártyás vásárláskor tehát a bank a fizetés pillanatában zárolja a kérdéses összeget, majd néhány nap múlva, miután a pénz ténylegesen lekerült a számláról, feloldja a zárolást.
Az egyik fajta probléma pont akkor adódik, ha a bank a terheléssel egyidejűleg nem oldja fel a zárolást. Ilyenkor fordulhat elő velünk az, hogy számlánk negatív egyenleget mutat és állhatunk kerek szemekkel a pénztáros előtt. Ekkor a bankok viszonylag hamar (ami általában csak nekik tűnik rövidnek) "visszarakják" a pénzt a számlánkra, persze kártérítésre nem nagyon számíthatunk.
Ha nem a bank, hanem a kereskedő hibázik akkor már bonyolultabb a helyzet. Ilyenkor a pénzintézet vétlen, viszont csak tőle remélhető a jogtalan művelet feloldása, ehhez azonban néhány igazolásra és rengeteg türelemre van szükség.
A legtöbb probléma a szolgáltatás, vagy termék igénybevétele előtti zárolásokból adódik. Főként akkor, ha később az ügyfél mégsem veszi igénybe az adott szolgáltatást, vagy más módon rendezi a számlát. Legtöbbször autókölcsönzők és hotelek élnek az előzetes zárolás eszközével, előre elkérik a bankkártya számát és zároltatják a majdan fizetendő összeget.
Szintén rendkívül kellemetlen, ha a kereskedő véletlenül kétszer zárolja ugyanazt az összeget. Ha ezt maga észreveszi, akkor stornó számlát bocsáthat ki, vagy helyesbítheti az összeget anélkül, hogy visszahívná a zárolást. Ha viszont nem, az ügyfél kénytelen rávenni a kereskedőt, hogy indítsa el a szükséges folyamatot.
Jogtalan zárolás esetén elsősorban a számlavezető bankunkhoz kell fordulnunk. A pénzintézet megpróbálja mielőbb eljuttatni a tranzakcióval kapcsolatos dokumentációt, a zárolást elindító szolgáltatóhoz, és intézkedik a feloldásról. Azonban a tapasztalat az, hogy lassan őrölnek a bankok malmai, ezért gyorsabb eredményt érhetünk el, ha közvetlenül a szolgáltatótól, vagy a kereskedőtől kérjük feloldási procedúra elindítását. A legfontosabb az, hogy minden tranzakcióról próbáljunk meg valamiféle bizonylatot, igazolást megőrizni.
A számlavezető banknak csak akkor áll módjában a feloldás, ha a kereskedő és annak bankja is írásban nyilatkozik arról, hogy a tranzakció az engedélykérés és engedélyezés ellenére sem történt meg, és a tranzakciót elszámolásra nem fogja benyújtani. Sajnos efféle igazolásokat a kártyabirtokosként csak nagyon ritkán kaphatunk.
A legrosszabb a helyzet akkor, ha nem vesszük észre a jogtalan zárolást, és - például dupla fizettetésnél - a jogtalanul zárolt összeget le is vonják a számlánkról. Ilyenkor visszafizetési eljárást kérhetünk a banktól, amely a kártyaelfogadótól bekérendő különböző dokumentumok időigénye és adminisztrációs eljárás miatt akár az erre a célra megszabott maximális 180 napig is eltarthat.. Az ilyen eset elkerülésének egyetlen módja a számla folyamatos ellenőrzése, melyre a legjobb módszer manapság ha minden egyes kártyás tranzakció után kapunk egy sms-t a bankunktól.
Óriási botrány robbant: úgy vertek át rengeteg Visa és MasterCard kártyatulajt, hogy észre se vették
A kártérítésre azok az ügyfelek jogosultak, akik független, nem banki üzemeltetésű ATM-eknél fizettek díjat készpénzfelvételkor.
PC BLOGGER & PODCASTER
Portfolio Checklist
2025. december 31. 06:00
Media1
2025. december 2. 13:23
MEDIA1 | 2025. december 31. 12:47
A Pécsi Hírek - amely eddig heti rendszerességgel jelent meg - 2026 első felében legfeljebb kétszer...
Holdblog | 2025. december 31. 11:32
Van egy nap az évben, amikor biztosan nem kell kontenten agyalni. December vége az év végi összefogl...
Bankmonitor | 2025. december 29. 10:09
A BNPL, vagyis buy now, pay later (vásárolj most, fizess később) egy új, egyre népszerűbb fizetési f...
KonyhaKontrolling | 2025. december 29. 07:45
Az egyik év végi szokásom, hogy egy posztban kiemelem az év legfontosabb bejegyzéseit. Szeretek kics...
Ajánlatunk
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.
Hitel legolvasottabb
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?

Pénzcentrum | 2025. december 31. 12:56

Pénzcentrum | 2025. december 31. 12:29

Agrárszektor | 2025. december 31. 14:34





