Jó hír a magyar dohányosoknak: már van rá mód, hogy megmeneküljenek a halálos tüdőráktól?

Magyarországon 1993 óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A dátum az Országos Rákbizottság megalakítójának, dr. Dollinger Gyulának születésnapja előtt tiszteleg.

Prof. dr. Polgár Csaba főigazgató-főorvos (Országos Onkológiai Intézet) az emlőrák brachiterápiás sugárkezeléséről tartott előadás. A brachiterápia a legősibb módszere a sugárkezelésnek, mely nem külső, hanem belső terápia. A brachiterápia története a radioaktivitás felfedezésével kezdődött és hosszú út vezetett a mai technológia kialakulásáig. Ma már elsődlegesen emlőmegtartó műtét utáni sugárkezelés esetén használják. Új alkalmazási területe a terápiának a helyi daganatkiújulás kezelése, egy második emlőmegtartó műtét után. Korábban kiújulás esetén az emlő eltávolítása volt a bevett kezelés, de ma már erre nem feltétlenül van szükség. 

A szakértő elmondta, hogy a kutatásaikból kiderült, hogy az emlőrák brachiterápiás sugárkezelése ugyanolyan hatékony, mint az emlőeltávolító műtét a kiújulás megelőzésében. Ez hatalmas eredmény, hiszen ilyen esetben az emlő levételére nem kerül sok, ezért életminőség szempontjából is hatalmas előrelépés lehet ennek a régi módszernek az újragondolt alkalmazása.  

Prof. dr. Tenke Péter a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Urológiai Osztály osztályvezető főorvosa a robotsebészet eredményeiről tartott előadást. A bevezetőben kiemelete a robotsebészet gyökereit a science fiction irodalomban, amely ma már valósággá vált. A robotsebészet rendszerét ma a Da Vinci rendszer uralja. Jelenleg Magyarországon 8 sebészeti robot dolgozik a betegellátásban. 

A szakértő kiemelte, hogy a robotsebészet precizitása jelentősen hozzájárul a betegek életminőségjavításához mint a kontinencia és a (korai) potencia. Ezeken a területeken egyértelműen jobbak a robotsebészeti eredmények a kutatások szerint. Kevesebb a vérveszteség, a transzfúziós igény, a szövődmények is ritkábbak - többek között ezeket emelte ki Tenke Péter a robotsebészet és hagyományos sebészet eredményeinek összehasonlítása során.

Azt is elmondta, hogy a robotok alkalmazása nemcsak a betegek, hanem az orvosok egészsége szempontjából is nagyon fontos. A műtétek során alkalmazott kényszertartás igénybeveszi a szakemberek szervezetét, így az ő egészségük megőrzése szempontjából is előnyösebb a robottechnológia. A szakértő kiemelte azt is, hogy a robotok alkalmazása mindent összeadva költséghatékonyabb is, mint a hagyományos sebészet. 

Dr. Bogos Krisztina az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója az LDCT, vagyis alacsony dózisú tüdőrák szűrésről tartott előadást. Az közismert, hogy a tüdőrák világszerte és Magyarországon is az egyik vezető ok a korai halálozásban. A korai felismerés ezen betegség esetében is döntő lehet. A dohányzás óriási kockázati tényező a betegség kialakulásában, de a felismerést is gátolja a dohányzás.

A megjelenő tünetek nem feltétlenül ösztönzik orvoshoz fordulásra a betegeket - emelte ki a szakember, mint az egyik fő okaként a kései felismerésnek. Az LDCT technológiáról szólva elmondta, hogy a legnagyobb előnye, hogy rejtett elváltozásokat is észlelni tud, szemben a korábban alkalmazott módszerekkel. Sajnos a technológiai fejlődés ellenére sem tudnak olyan eredményeket elérni a gyógyításban, mivel a betegek nem vesznek részt az önkéntes szűrővizsgálatokon. Nemzetközi példák vegyes képet mutatnak az LDCT alkalmazásában.

Magyarországon is elérhető a vizsgálat, van már szándék a központi bevezetésre is. Több LDCT szűrőprogram is zajlott már hazánkban, a HUNCHEST I programban résztvevők 1,1%-ánál szűrték korai stádiumban a tüdőrákot. A szakember azt is kiemelte, hogy a mellkasröntgen esetében behívót kaptak a betegek, de leletet nem kaptak a szűrésen. Az LDCT-szűrésen ma már kap a beteg leletet is. 

A HUNCHEST II program 2019 és 2022 között zajlott. További 9 központ csatlakozott a programhoz, már modellezték a betegutakat és nagy hangsúlyt fektettek a betegtoborzásra is, melyben háziorvosok nyújtottak segítséget. A vizsgálatban önkéntesen résztvevőknek lehetősége volt vért adni is, melyek alapján biomarkereket kerestek a kutatók, mely még inkább segítheti a korai felismerést a jövőben. 

Működik egy nemzetközi vizsgálat is (SOLACE), mely 2023 októberében kezdődött és 2025 márciusáig tart. Ennek a programnak a nők a célcsoportja, ugyanis amíg sokáig a tüdőrák a férfiak betegsége volt, a nők körében egyre nő a betegek száma és a nemek aránya is kezd kiegyenlítődni. Bogos Krisztina elmondta, hogy úgy számolják, 2030-ra akár meg is fordulhat a tüdőrákosok aránya a nők javára. 

Kérdésre válaszolva Bogos Krisztina elmondta, hogy a passzív dohányosoknak is érdemes kivizsgáltatni magukat. Egyénileg érdemes erről konzultálni a háziorvossal.