Brutális halálozási hullám indult Magyarországon: a pandémia csak a kezdet volt?

Egy. a Nature Human Behavior című folyóiratban megjelent friss tanulmány tanulsága szerint a koronavírus járvány alatt világszerte esésnek indult a várható élettartam. A folyamat pedig úgy látszik, hogy a pandémiából való kilábalás után is folytatódik. 2020 előtt pedig a várható élettartam az Oxfordi Egyetem Leverhulme Centre for Demographic Science és a Max Planck Demográfiai Kutatóintézet kutatócsoportja által vizsgált 29 ország mindegyikében évről-évre (kisebb, vagy nagyobb mértékű) javulást mutatott, jellemzően évi 1,5, 3,5 hónapos növekedéssel.

2019 és 2020, majd kisebb mértékben 2020 és 2021 között azonban rég nem látott, átlagosan több, mint egy éves visszaesés következett be a várható átlagélettartamban. A jelenség ráadásul globális, Kelet-Európától az Egyesült Államokig mindenhol volt.

A legjobban az Észak-Európai országok vészelték át ezt az időszakot. Norvégiában egyesen nőtt a várható átlagélettartam 1,7 hónappal, de Svédországban is csupán egy 0,1 hónapos, Finnországban pedig egy 0,3 hónapos csökkenést regisztráltak. A várható életkor csökkenése Dániában (0,4 hónapos visszaesés) és Svájcban (0,5) is az 1 hónapos határ alatt maradt. Az egész kontinenst és a világot nézve azonban elég durva képet festenek a változások.

A várható élettartam a leginkább drasztikus mértékben a vizsgált országok közül Bulgáriában esett vissza, ahol 43 hónappal (3,6 év) élt kevesebb ideig egy átlagos ember 2021-ben, mint röpke két évvel korábban. Szlovákiában - ahol a második legnagyobb mértékű visszaesést regisztrálták, 33,1 hónappal (2,7 év) rövidült meg az átlagos élettartam, az őket a negatív toplistán követő Egyesült Államokban lakóinak pedig átlagosan 28,2 hónappal (2,35 év) adott kevesebbet az élet.

Magyarország is a lista első felében (a hatodik helyen) végzett. Hazánkban 24,6 hónappal, azaz valamivel több, mint két évvel rövidült meg az emberek várható élettartama 2019-hez képest

A magyar adatok régiós tekintetben is a rosszabbak közé tartoznak. Bár az említett Szlovákián kívül Lengyelországban is nagyobb ütemű volt az átlagéletkor csökkenése, a többi környező ország lakossága nem sínylette meg ennyire a pandémia éveit. Csehországban 21,9 hónapot (1,8 év), Horvátországban pedig 21 hónapot (1,75 év) vett el ez a nehéz időszak egy átlagos ember életéből. De Ausztria megúszta egy 7,6 hónapos (0,6 év) visszaeséssel. Magyar szempontból viszont talán a nyers számoknál is aggasztóbb, hogy míg 2020 és 2021 között már számos ország meg tudta fordítani a romló a tendenciát, hazánkban az csak tovább erősödött.

Tovább romolhat a helyzet?

A várható élettartam egy olyan mérőszám, amelyet a kutatók arra használnak, hogy összefoglalják egy ország adott évi halandósági mintázatát. Ezt a számítást az összes okból bekövetkezett halálozás alapján végzik, így nem függ a COVID- halálesetek nyilvántartásának pontosságától, és szélesebb képet adhat arról, hogy a világjárvány hogyan befolyásolta a halálozást.

A várható élettartam nem egy ma született csecsemő élettartamának előrejelzése, inkább arról van szó, hogy hány évig élhetne valaki, aki ma született, ha egész életét az adott év (vagy kutatásunk esetében 2021) halálozási rátái mellett élné le. A mostani adatok tehát egy gyakorlatilag egy pillanatfelvételt jelentenek hazánk és a világ állapotából.

A kutatás végigkövetkeztetése az, hogy a várható élettartam változása 2022-ben és az előttünk álló években még nehezen megjósolható. Az emlékeztető oltások, a fertőzések és a közegészségügyben tapasztalható, a covidon túlmutató problémák eltérő mértéke miatt viszont az országok közötti eltérések további növekedésére számítanak. A késedelmes egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszer folyamatos megterhelésének hatásai pedig vélhetően teljes mértékben még tavaly sem mutatkoztak meg.