Letaglózó adatok érkeztek: egyetlen ábrán az igazi magyar COVID-tragédia

Tombol a járvány Európa-szerte, az Eurostat pedig friss számokat közölt az uniós tagállamok halálozási adatairól. Rengetegen hunytak el, viszont nem csak koronavírusban, éppen ezért az új mutató ezeket a számokat is figyelembe veszi.

Ezzel a friss kimutatással rávilágítanak az egészségügyi válság nagyságára, hiszen nem csak összehasonlítást nyújtanak az európai országok között, időrendben is, hanem a halálozás okát is elemzik. Az összesítés minden halálesetet vizsgált, a mutatót 2020-ban hozták létre, és a járványhelyzetre is dinamikusan reagál.

A mutató a többlethalálozást az egy hónapon belüli halálozások százalékos arányát fejezi ki, összehasonlítva a járvány által még nem érintett időszak „alapértékével”. Az elfogadott alapérték a 2016–2019 közötti időszak 12 hónapjában bekövetkezett halálesetek átlagos száma, minél magasabb az érték, annál nagyobb a további halálozások száma az alapvonalhoz képest.

Berobbant a járvány

A koronavírus világjárvány kezdeti szakaszában Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában regisztrálták a legmagasabb többlethalálozási arányt. Ezt követően négy másik ország is meghaladta a 35 százalékos halálozási növekedést áprilisban, Olaszország, Svédország, Írország és Franciaország.

2020-ban viszont már más hónapokban is megugrott a halálozás a tagálamokban, többek között Máltán, Cipruson és Szlovéniában is 10 százalékon felül volt ez az arány. Ezekben az országokban a nyári időszak stabilnak volt mondható, ezt követte egy meredek emelkedés, olyan országokban is, akiket a tavaszi csúcsok elkerültek.

2020 júliusában Romániában, augusztusban Lengyelországban, szeptemberben pedig Csehországban és Görögországban regisztráltak a kiindulási értékhez képest 10 százalékos növekedést.

A 2020-as növekedés novemberi csúcsokhoz vezetett, Lengyelországban 97, Bulgáriában 94,4, Szlovéniában 93,2, Csehországban 75,5, Romániában 62,6 míg Magyarországon 59,2 százalékkal ugrott a többlethalálozás.

2021-ben sem volt ez másként, hiszen tavaszra ismét egy kisebb kiugrás következett, a többlethalálozás elérte a 20,6 százalékot az alapidőszakhoz képest. Egyes országokban ez mintegy 50 százalékos növekedést is mutatott, Lengyelországban 65,3, Csehországban 61,5, Szlovákiában 54,9 Magyarországon pedig 50,6 százalékos növekedés következett be.

A nyári időszakban ismét stagnáltak a számok az EU-ban, míg végül 2021 júliusában az uniós többlethalálozási szám elérte a legkisebb, 5,1 százalékos arányt, azonban őszre ismét növekedni kezdtek a mutatók, térségenként ismét változó számokkal.

A magyar hullám

Az Eurostat által felvett adatokból azt láthatjuk, hogy hazánkban a 2020 novemberi időszak volt a legnehezebb, ekkor ugyanis a többlethalálozási szám megugrott 59,2 százalékka. Az idei év szintén változó volt halálozás tekintetében, 2021-ben az évet növekedéssel kezdtük, tavaszra ismét 50,6 százalékoz értünk el, míg a nyári időszakban visszaesett 10 százalékra az alapadatokhoz, tehát a 2019-es évhez képest.

Az Eurostat mellett más szervezetek is tragikus adatokat jelentettek Magyarországról: a Johns Hopkins Egyetem Koronavírus Központja naponta frissülő adatai alapján 2021-ben harmadikak lettünk halálozási arányokban, világszerte. A felmérésről és az akkor tomboló harmadik hullámról mi is írtunk, hiába az oltottság, az akkori adatok alapján élen jártunk a halálozási adatokban is: 100 ezer lakosra vetítve a harmadik legrosszabb eredményt produkáltuk.