Ezt rengeteg szülő rontja el húsvétkor: gyermekük még felnőttként is nyögni fogja

A legtöbbet karácsonykor és húsvét tájékán költenek a magyar háztartások édességekre: viszotn amíg a karácsonyi időszak a teljes édességeladás 25 százalékát kiszakítja egy évben, addig a húsvétnál ez csupán 5 százalék körül mozog. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a háztartásokon belül az egy főre jutó éves édességkiadás évről évre emelkedik. Amíg 2010-ben még 10552 forint jutott egy magyarra, addig 2019-ben már 18368 forint, vagyis 74 százalékkal emelkedett egy évtized alatt.

Viszont érdemes azt is megnézni, hogy más élelmiszerkategóriákban milyen növekedés történt: zöldségek (és burgonya) esetében 48 százalékos, gyümölcsök esetében pedig 127 százalékos volt a bővülés! Tehát ha együttesen nézzünk, akkor duplájára nőtt a zöldségre és gyümölcsre fordított összeg, az édességek esetében kisebb növekedést láthatunk csak, (ebből a szempontból a változás előnyös).

EZ IS ÉRDEKELHET

Öt sonka is elhasalt a teszten: így teljesítettek a csokinyuszik, kalácsok

Félszáz terméket vizsgáltak.

Ebben természetesen benne van az infláció is, illetve hogy általánosságban elmondható erről az évtizedről, hogy ütemesen nő az élelmiszerekre fordított kiadás a magyar háztartásokban. A 2020-as fogyasztásáról még nincs adata a hivatalnak, viszont az sejthető, hogy édességekből messze nem vásároltak annyit a magyarok tavaly, mint az elmúlt években.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének idei sajtótájékoztatóján arról számoltak be, hogy brutálisan visszaesett a húsvéti üreges csokinyuszik és -tojások értékesítése 2020-ban. A gyártók szerint a tavalyi horror-év volt, viszont a keresletcsökkenésért nem csak a pandémia felelős, más is áll a háttérben. A húsvéti ünnep jelentőségének szép fokozatos elvesztéséről beszélt a sajtóeseményen Némethné Szabó Aliz, a Metro édesség és cukrászati kategória menedzsere, aki szerint húsvétkor évről évre

Pláne egy olyan évben, amikor még kifejezetten fertőzésveszélyes is lenne a rokonlátogatás, így a csokinyulak, csokitojás jelentős része ott marad a polcokon. Bár már ezeknek az édességeknek nagy része is kevésbé káros az egészségre, jobb minőségű, mint mondjuk a korábbi évtizedek csokitojásai - az ITM idei csokinyúl tesztjén például az összes tapsifüles jól vizsgázott - attól viszont nem előnyös, ha a gyermek összekapcsolja az ünnepeket a mértéktelen édességfogyasztással.

A nehezen leküzdhető elhízás gyermekkorban kezdődik

Rengeteget tehetnek azért a családok, hogy gyermekkorban ne alakuljanak ki rossz táplálkozási minták, inkább jó étkezési szokásokat sajátítsanak el a kicsik. Kezdve a változatos táplálkozással, vagy azzal, hogy sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasszanak élvezettel, az egészségre káros, hizlaló ételek kerülésén át odáig, hogy önmagunk jutalmazása vagy a stresszlevezetés ne egy tábla csoki elmajszolása legyen.

A gyermekek a genetikai tényezők és környezeti hatások mellett a rögzült családi szokások miatt is fokozottan veszélyeztetté válhatnak bizonyos szív-érrendszeri, illetve cukoranyagcsere betegségekre. Ezek már nagyon fiatal korban kifejthetik hatásukat, éppen ezért a krónikus betegségek megelőzése gyakorlatilag már gyermekkorban kezdődik, és hatékonyságában meghatározó a szülők szerepe.

Talán egy évben sem hallottunk annyit a szív- és érrendszeri betegségek és cukorbetegség következményeiről, kockázatairól - és az is tudható, hogy nem csak a koronavírus lefolyása lehet az ilyen betegségekkel küzdők esetében súlyosabb, hanem más fertőzések is. Ezeknek a betegségeknek az előszobája pedig az elhízás, ami gyerekkorban kezdődik.

A túlsúlyos gyerekek száma pedig egyre nő: 2014-ben még a 15-19 éves korosztálynak 16,9 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott, ma viszont már Magyarországon minden harmadik felső tagozatos gyerek túlsúlyos. Az egyre növekvő tendenciát csak súlyosbítja, hogy a járvány miatt a gyermekek élete is stresszesebb, és mozgásszegényebb. Ilyen helyzetben kulcsfontosságú, hogy odafigyeljenek a szülők az egészséges táplálkozásra, és a rossz étkezési minták elkerülésére.

- mondta el Dr. Almássy Zsuzsanna, a Czeizel Intézet diabetológus szakorvosa. A szakember szerint ha bármilyen, az átlagtól nagyobb eltérés tapasztalható - akár a gyerek hízékony, nem megfelelőképpen növekszik, vagy félünk a családra jellemző krónikus betegség öröklődésétől, érdemes a gyermeket mielőbb kivizsgáltatni. Amennyiben - akár már 3-4 éves korban - tünetek is jelentkeznek, haladéktalanul kezdődjön meg az életmódváltás.

Tehát a legjobb, - ha már az idei húsvét is ilyen rosszul alakult, és a családok nem tudnak a megszokott módon ünnepelni -, hogyha változtatunk az ünnepi étkezési szokásokon is: idén egészségesebb menüt tervezzünk, használjunk kevesebb cukrot a desszertekhez, vagy édesítőt, kevesebb édességet vásároljunk és inkább minőségit. Az alkoholfogyasztásra szintén érdemes tudatosan figyelni: a gyermekeknek nem csak evési, hanem a felnőtt kori alkoholproblémái is származhatnak a fiatalon látott rossz mintákból.