Az Európai Unió fegyverkezési hulláma nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem jelentős gazdaságélénkítő tényező is lehet.
A Pentagon fontolóra vette, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, köztük a légvédelmi rakétákat a Közel-Keletre irányítja át.
Akár 200 milliárd dolláros rendkívüli költségvetési kiegészítést is kérhet a Pentagon az iráni háború finanszírozására és a katonai készletek feltöltésére.
Az európai védelmi vállalatok rekordméretű rendelésállománnyal és dinamikusan növekvő bevételekkel számolnak a jövőben.
A kínai vezetés 4,5 és 5 százalék közötti GDP-növekedést céloz meg 2026-ra. Ez az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb hivatalos gazdasági célkitűzése.
Jelentős árfolyam-emelkedést könyvelhettek el az európai védelmi ipar szereplői a kiéleződő közel-keleti konfliktus hatására.
A kutatás szerint az európaiak többsége bízik abban, hogy az EU képes garantálni a biztonságot és a védelmet.
Az Európai Bizottság legfrissebb elemzése szerint romlik az uniós tagországok államháztartási helyzete, és Magyarország is jelentős kockázatokkal néz szembe.
A döntésről már tájékoztattak több NATO-tagállamot, valamint közvetlenül Ukrajnát is.
A SAFE programot létrehozó rendelet lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok jogállamisági feltételekhez kössék a terv elfogadását.
Az egyes országok kilátásaira kitérve röviden a Fitch Ratings az amerikai adósságpályát tartja a legkockázatosabbnak.
A tüzérszázadokban 30 és 35 milliméteres légvédelmi ágyúkat, 12,7 milliméteres többcsövű géppuskákat, többcélú, lézeres rávezetővel irányított rakétákat is bevetnek.
A katonaság a védelmi erő növelése, valamint az aktív és tartalékos állomány utánpótlása és fiatalítása érdekében tartotta szükségesnek a kötelező szolgálat újbóli bevezetését.
Ez volt Rutte első hosszabb nyilvános szereplése azóta, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.
A fegyverkezési program finanszírozása ugyanakkor hosszabb távon komoly kérdéseket vet fel.
Az Európai Bizottság korábbi vezetője szerint a transzatlanti kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek.
Egy friss globális felmérés szerint a világ számos országa úgy látja, hogy Donald Trump elnöksége alatt inkább Kína befolyása erősödött.
A hidegháború alatt Grönland stratégiai elhelyezkedése rendkívüli befolyást biztosított Dániának Washingtonban.
Mette Frederiksen figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot, az a NATO és a második világháború utáni biztonsági rendszer végét jelentené.
A főtitkár kiemelte, hogy az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat és bővíteniük kell fegyvergyártásukat.
