A mai modern, digitális világban a mobilalkalmazások nélkülözhetetlenek a legtöbb ember életében.
A csalók a pénzintézet egyik vezetőjének nevével élnek vissza, a bank most jelzi, hogy természetesen csalási kísérletről van szó.
Az elmúlt napokban a Díjnet Zrt. nevével és logójával visszaélve, adathalász e-mail üzeneteket küldtek ismeretlenek, amelyben sikertelen fizetésről tájékoztatják a címzetteket.
A nő még akkor is végig vonalban volt a csalóval, amikor a bankban intézte az új hozzáférését. Négymilliójába került a naivság.
Piackutatásra, illetve az ügyfelek bankkártyájáról indított állítólagos jogtalan tranzakciók miatti egyeztetésre hivatkoznak a kibercsalók.
Idős férfit csaptak be banki ügyintézőnek kiadva magukat a csalók, akik 32 millió forintot csaltak ki áldozatuktól.
A Gondosóra egy ingyenesen igényelhető segélyhívó okosóra, amely elsősorban az idősebb korosztály biztonságát szolgálja. Hogy működik? Ennek jártunk most részletesen utána. Lássuk!
Manapság sajnos már senkinek nem új hír, hogy csalók keresik telefonon, SMS-ben, e-mailen. Na, de hogy tudjuk kivédeni ezeket a kéretlen kereséseket?
Újra támadásba lendültek az SMS-ben és e-mailben terjedő csalók: ezúttal a Magyar Posta nevében próbálnak meg személyes és banki adatokat kicsalni.
A csalók gyakran keresik az ügyfeleket telefonon keresztül a bank nevében, melynek során előfordulhat, hogy a bank vezetőinek adják ki magukat.
A hívások rövid ideig tartanak, így a címzett általában nem tudja felvenni – ezzel próbálják elérni, hogy visszahívják őket.
Az NNGYK nevében próbálkoznak a legújabban színre lépő telefonos csalók, akik akár tízezrekre is levehetik a gyanútlan áldozatokat.
Újfajta csalási séma kezd elterjedni itthon: vonzó árú termékek, szolgáltatások külföldi online felületeken való megvásárlásakor az ügyfelek óvatlanul egy rejtett előfizetéshez is jóváhagyásukat adják.
A korrupcióellenes hatóság nagyszabású razziát hajtott végre egy épületben, ahol csalók működtettek call centert.
A csalók a bank vagy hivatalos szervezetek, hatóságok nevében hívják fel az ügyfeleket és arra próbálják rávenni, hogy pénzüket egy „biztonsági számlára” utalják át.
Most már japán módszerrel is próbálkoznak a csalók, de van ellenük védekezési módszer - ezt most a Magyar Nemzeti Bank osztotta meg.
Az utóbbi időben újra felbukkantak azok a csaló SMS-ek, amelyek a Netflix-fiókok lejáró adataira hivatkozva próbálnak személyes és banki információkat kicsalni.
Az MNB nyáron publikált, 2024. I. negyedévére vonatkozó adatai szerint 28,5 százalékkal emelkedett a Magyarországon kibocsátott fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma.
Az Erste a csaló SMS-ek mellett most arra is felhívja az ügyfelek figyelmét, hogyan tarthatják biztonságban az adataikat.
Mostantól telefonhívás közben ellenőrizhetik az OTP Bank ügyfelei, hogy valóban a bank ügyintézőjével beszélnek-e.
