Nemcsak a leletek fontosak, hanem az a közeg, környezet, ahol megtalálták azokat, ezért nem szabad megbolygatni a lelőhelyeket.
A régészek egy kivett tégla mögött fedezték fel a nyílást, majd közel egy hétig bontották, mire feltárult előttük a különös temetkezési hely.
A Tisza rendkívül alacsony vízállása miatt korábban rejtőző csontok kerültek felszínre a Közép-Tisza vidékén. A sötét színű, robusztus ősmaradványokat egy biológus és természetfotós fedezte fel.
Ritka régészeti felfedezés történt Zalacsányban: a kutatók minden bizonnyal megtalálták az örvényeshegyi pálos kolostor alapítójának, Kanizsai Miklósnak a nyughelyét.
Magyar múzeumok, híres gyűjtemények és ikonikus épületek: töltsd ki a kvízt, és derítsd ki, mennyire vagy képben!
A harmadik kerületi Önkormányzat hivatalosan kezdeményezi, hogy az UNESCO világörökség része legyen a Hadrianus-palota és a limes teljes szakasza;
Új genetikai vizsgálatok átírhatják az Árpád-ház családfáját: II. Béla mellett új rokonok és viking kapcsolatok is előkerültek
Magyarország ma ott tart, hogy miközben a környező országok sorra világörökségi rangra emelik a római limes saját szakaszait, a legteljesebb és legjobban feltárt magyar rész továbbra is kimarad.
Egy különös szobortorzó borzolja a kedélyeket Vas megyében: szántásból került elő, és évek óta egy plébánia udvarán áll – de akár római kori is lehet.
A különleges helyszínt borkóstolókon és más eseményeken a látogatók is megismerhetik.
Szarmata kori település nyomai, török kori pénzérmék és egy épen maradt ágyúgolyó is előkerült az elmúlt időszak régészeti feltárásain Baján és Vaskúton.
Újabb honfoglaláskori sírok kerültek elő Vas vármegyében, ráadásul nem mindennapi leletekkel. A régészek szerint két különböző közösség temetkezhetett ugyanarra a helyre.
Bontás közben akadtak az újabb régészeti szenzációra Szolnokon: a Jókai utcában induló régészeti feltárás egy 16. századi erődrendszer nyomait hozhatja felszínre.
Újabb fordulatot vett a legendás Seuso-kincs története: a Balaton térsége környékén ígéretes nyomokra bukkantak a régészek.
130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz.
Az Eger külterületén, a K2-es út mentén azonosított egyedülálló sziklaalakzat tovább növeli a térség kultúrtörténeti jelentőségét.
Hihetetlen felfedezés az Alföldön: honfoglaló elit harcosok sírjának titkai tárultak fel Akasztón – nemzetközi jelentőségű leletegyüttes mesél őseinkről.
Újraindultak a kutatások Szabadbattyán határában, ahol a világhírű Seuso-kincs eredeti lelőhelyét keresik: a régészek reményei szerint a több évtizedes rejtélyhez közelebb kerülhetünk.
A magyar középkor hadtörténetében létezik egy különösen titokzatos fegyvertípus: a tatár buzogány.De ki használhatta őket? Hogyan kerültek a Kárpát-medencébe?
Egyiptom korábbi turisztikai és régészeti minisztere csütörtökön hivatalosan is az UNESCO vezetője lehet, miközben örökségvédelmi szervezetek bírálják korábbi tevékenységét.
