A Goldman Sachs a nyersolajpiac történetének eddigi legnagyobb ellátási sokkjaként értékeli a szoroson áthaladó szállítások leállását.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) történelmi léptékű olajtartalék-felszabadítással próbálja fékezni a globális drágulást, és újabb piaci beavatkozásokat is mérlegel.
Donald Trump 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására.
A február 28-án kirobbant konfliktus óta ez az eddigi legerősebb jelzés arra, hogy a hadműveletek hamarosan lezárulhatnak.
A United hangsúlyozta, hogy a kapacitáscsökkentés ellenére nem változtat hosszú távú növekedési stratégiáján.
Az Irán elleni háború nyomán az üzemanyagárak rekordgyorsasággal emelkednek: a drágulás hamarosan az élelmiszerek, például gyümölcsök és húsok árában is éreztetheti hatását.
A Hormuzi-szorosban kialakult válság rámutatott az Egyesült Államokat fenyegető legnagyobb stratégiai veszélyre.
Az energetikai infrastruktúra elleni kölcsönös csapások globális energiaválságot idéztek elő.
Az Európai Központi Bank (EKB) a rendkívül bizonytalan gazdasági környezet ellenére a várakozásoknak megfelelően döntött.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Iránt, hogy az Egyesült Államok kész megsemmisíteni a Dél-Pars földgázmezőt, ha Teherán újabb támadást indít Katar ellen.
Az iráni konfliktus új szintre lépett, és ezzel ismét az energiaárak kerültek a figyelem középpontjába.
Az iráni konfliktus nyomán meredeken emelkedő üzemanyagárak már éreztetik hatásukat az autópiacon.
A gázpalack ára egy év alatt több mint 10 százalékkal emelkedett, majd 2025 tavaszától fordult a trend, és fokozatos csökkenés indult.
Irán kazettás bombákkal támadta Tel-Avivot Ali Laridzsáni biztonsági főnök meggyilkolása miatt.
A brit fővárosban Keir Starmer miniszterelnökkel egy új védelmi partnerségről állapodott meg, amelynek középpontjában az olcsó támadó drónok elleni védekezés áll.
Ez csupán egyike azoknak az energiatakarékossági intézkedéseknek, amelyeket több ázsiai ország is bevezetett.
Az Amerikai Autómobil Szövetség (AAA) adatai szerint az átlagos amerikai benzinár vasárnapra gallononként 3,699 dollárra emelkedett a múlt havi 2,927 dollárról.
A benzinkutaknál egyre több autós érzi úgy, hogy a drágulás túlmutat a nyersolaj világpiaci áremelkedésén.
A Nemzetközi Energiaügynökség stratégiai tartalékaiból több mint 400 millió hordó kőolajat bocsátanak a piacra.
A kijelzők gyártásához szükséges anyagok egy része kőolajszármazék, az olaj drágulása ezért közvetlenül érintheti a mobilok és laptopok árát.
